a három szociáldemokrata (PSD) tanácsos ugyan igennel voksolt, de a PNL-es és az RMDSZ-es tanácsosok öt tartózkodásával szemben ez kevésnek bizonyult, ugyanis az előírások szerint a mandátum átvételéhez a közgyűlés felének plusz egy tanácsosnak igennel kell szavaznia.

Csomortányi elmondta, hogy a 2001-es közigazgatási törvény két esetben tiltja a mandátumigazolást: ha a leendő tanácsos nem felel meg a szabályoknak, például eltiltották a közügyek gyakorlásától, vagy megváltozott a lakcíme, illetve ha kiderül, hogy a választás során csalást követett el. Sándor János esetében egyetlen ilyen tényező sem merült fel, így nem volt akadálya annak, hogy a tanácsosok megszavazzák mandátumát, ez azonban – Csomortányiék szerint politikai okokból – mégsem történt meg, a törvény pedig nem rendelkezik arról, hogy ilyen esetben mi a teendő.

A prefektus lerázta őket

Az ügy ráadásul itt nem ér véget: a néppárt a tanács döntését a közigazgatási bíróságon támadta meg, amely viszont – épp arra hivatkozva, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy ilyen esetekben mi a teendő – számukra kedvezőtlen ítéletet hozott. Ezt követően a Szilágy megyei prefektushoz fordultak, aki viszont

Az EMNP alelnöke botrányosnak minősítette az indoklást. A Rejtő Jenő könyveit idéző abszurd történetnek még itt sincs vége: noha a törvény szerint az ilyen ítélet ellen nem lehet óvást benyújtani, a zilahi közigazgatási bíróság hivatalos indoklásában mégis azt állította, hogy a döntés megfellebbezhető, ám a kolozsvári táblabíróság – ahol fellebbezett a néppárt – érdemben nem foglalkozott az üggyel.

„Túlmutat egy egyszerű helyi problémán”

„Az eset túlmutat egy egyszerű helyi problémán, ugyanis azt jelzi, hogy

– magyarázta Csomortányi István.

Hozzátette: a 2012-es önkormányzati választások után a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) két tanácsosának mandátumát ugyanilyen alapon nem szavazta meg a benedekfalvi képviselő-testület – a különbség csak annyi, hogy a közigazgatási bíróság az ügyet szintén jogi útra terelő UNPR-nek adott igazat.

„Ez lenne az erősebb magyar képviselethez vezető út, amelyet az RMDSZ előszeretettel hangoztatott a kampány során? Arra kérjük a szövetség országos vezetését, hogy vizsgálja ki a benedekfalvi esetet, és járjon közben az ügy mihamarabbi rendezéséért” – szögezte le Csomortányi. A Krónika kérdésére azt is elmondta: még a héten

A kampányban is támadták

Sándor János arról is beszámolt, hogy már a tavalyi helyhatósági választásokat megelőző kampányban támadások érték. Elmondása szerint Sorin Alexandru Romocea polgármester felbujtására azzal gyanúsították meg, hogy szavazatszerzés reményében ételt osztott a választóknak. Az ügyészség ki is vizsgálta az esetet, majd azzal az indoklással zárta le a nyomozást, hogy

Állítása szerint munkahelyén, az állami vasúttársaságnál (CFR) is megfenyegették, hogy jobban teszi, ha abbahagyja az igaza keresését, a főnöke pedig úgy fogalmazott, „neki is leszóltak felülről”. Benedekfalva község három faluból áll, a községközpont mellett Bősháza és Szamosszéplak alkotja. A mintegy 1500 fős község lakosságának valamivel több mint egyharmada magyar.