Nagy Botond a gyümölcsmosó és a cefreérlelő berendezése előtt
Fotó: Makkay József
Több erdélyi pálinkafőző műhely felzárkózott már a világszínvonalú magyar gyümölcspárlatok minőségi szintjére. A székelyhídi Nagy Botond vállalkozó az igazi pálinka készítésének műhelytitkaiba avatott be.
2021. május 30., 08:362021. május 30., 08:36
2021. május 30., 15:192021. május 30., 15:19
Hosszú évekkel ezelőtt, amikor erdélyi újságíróként először vettem részt a kelet-magyarországi turizmust és gasztronómiát bemutató magyarországi PR-körúton, egy jeles pálinkafőző műhelybe is ellátogattunk. Jómagam, aki korábban már több szilágysági, besztercei vagy székelyföldi pálinkafőzőnél megfordultam, azt hittem, az addig ízlelt erdélyi pálinkáknál nincs jobb.
Közép-Európa leghíresebb pálinkafesztiváljának, a gyulainak az aranyérmes pálinkáit kóstolhattuk végig, ami azóta is mérce számomra a pálinkák palettáján.
Szerencsére, az utóbbi tíz esztendőben Erdélyben is megjelentek a prémium minőséget kínáló pálinkafőzők, közöttük a román–magyar határ szomszédságában fekvő, Bihar megyei Székelyhíd vállalkozója, Nagy Botond, akinek Zekulhyda Prémium márkanév alatt forgalmazott 0,35 literes palackozott pálinkái Magyarország legrangosabb pálinkaversenyeiről hozzák haza a kitüntetéseket.
Nagy Botond kezdeti tapasztalatai megegyeznek sok erdélyi pálinkafőző botladozásaival. „Amikor a birsalmából főzött első pálinkámat a környezetemben mindenki feldicsérte, bátorságot kaptam, és beneveztem a 2014-es létavértesi pálinkaversenyre. Kiderült, nem hogy érmet nem kapok, hanem emléklapot is nehezen. Letörve odamentem a bírálóbizottsághoz, hogy kiderítsem, miért történt velem az »igazságtalanság«.
– idézi fel az első „pofont” a partiumi mester.
A láncfűrészek forgalmazásával és favágóversenyek szervezésével foglalkozó vállalkozó hobbiként fogott hozzá a pálinkafőzéshez, de az első sikertelenség nem vette el a kedvét tőle. Interneten kezdett el kutakodni, hogy rájöjjön, milyen az igazi pálinka. A következő évben már ebbe bukott bele, mert az internetes keresőkben kiválogatott receptek szintén rossznak bizonyultak.
Ekkorra már megvásárolta 100 literes üstjét, és kísérletezésbe fogott. Az igazi váltás azonban akkor következett be, amikor beiratkozott egy magyarországi pálinkabíráló képzésre. A tréning során elsajátította mindazt a tudást, ami a minőségi pálinkák elbírálásához szükséges, így hamar rájött, hogy saját főzdéjében hol hibádzott. Az indulástól számított négy éven belül, 2018-ban kapta meg első ongai (magyarországi) érmét, ami megerősítette elhatározását, hogy addigi hobbitevékenységét beépítheti pénzkereső tevékenységei közé.
Zárjegyes pálinkás palackok ínyenceknek
Fotó: Makkay József
A Magyarországon bejáratott pálinkaversenyek rendszeres résztvevőjeként romániai engedélyt szerzett évi ezer liter kistermelői pálinka forgalmazására zárjegyes üvegpalackokban.
A román pénzügyi hatóság a pálinka román megnevezését nem akarta jóváhagyni a Bihar megyei vállalkozónak, miután Magyarország Brüsszelben levédte a pálinka szó használatát. Abban viszont Nagy Botond nem akart belemenni, hogy a pălincă szó helyett cujkát, horincát vagy rachiut használjon. Hosszas kilincselés után végül engedélyt kapott, hogy az üvegpalackok címkéjére felirhassa románul a pálinka megnevezést, miközben a gyümölcs neve magyarul, románul és angolul szerepel.
Kiderítettük, ehhez az kellene, hogy a román kormány, a bukaresti agrártárca hivatalosan kérje a magyar kormányt az Erdély területén előállított gyümölcspárlatok pálinkaként történő forgalmazására, de ez nem érdekli a román hatóságokat. Itt megrekedt a dolog, akik pedig erdélyi pálinkafőzőként az eredeti névhez ragaszkodnak, azok kiskapukat keresgélnek” – összegzi rossz tapasztalatait Nagy Botond.
A hosszú várakozás után a székelyhídi pálinkabíró ma már honlapon, éttermekben és márkaboltokban kínálja prémium minőségű párlatait. Az almából, körtéből, szilvából, birsalmából, barackból, szőlőből és számos vadgyümölcsből készült pálinkái partiumi kuriózumnak számítanak. Bizonyos vadgyümölcsből készült tételeket az országban egyedül a Nagy-vállalkozás állít elő. Párlatai elsősorban a híresebb Bihar megyei éttermekbe jutnak el, de a cég honlapján is megvásárolhatók.
A pálinkafőzésben egyre nagyobb fantáziát látó vállalkozó megalapította az Érmelléki Pálinkakultúra Egyesületet, amely az érmelléki pálinkafőzés hagyományait és a minőségi párlatok forgalmát szeretné előmozdítani.
A Magyar Nemzeti Pálinkatanáccsal karöltve most terveznek Csíkszeredában egy nagyobb méretű pálinkaversenyt, amely Erdély első rangos szakmai fóruma lesz, ahol bíróként Nagy Botond is részt vesz. „Erdélyben nagy tartalékaink vannak, sokat tudunk egymástól tanulni a Székelyföldtől Szatmárnémetiig. Abban bízom, hogy sikerül visszaadni a minőségi pálinka becsületét. Ehhez tanulni kell! Ma már olyan technológia áll rendelkezésünkre, amivel a legjobb minőségű párlatokat tudjuk előállítani” – érvel Nagy Botond.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrisebb számában látott napvilágot.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
Jövő évtől vezetik be az úgynevezett okosparkolást Arad belvárosában: a várakozóhelyekre telepített szenzorok egy applikáció révén jelzik majd a gépjárművezetők számára a szabad parkolók számát és pozícióját, felesleges keresgéléstől kímélve meg őket.
Az elmúlt nap során 29 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.
Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
szóljon hozzá!