Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A nagy múltú iskola helyzete nem egyedi, Erdély-szerte számos tanintézet mûködik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minõsülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerûsítését. A saját források azonban a legtöbb esetben nem elegendõk a rendbetételhez. Ugyanakkor az egyházak képviselõi úgy vélik, az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához.
Felemás helyzet
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületébõl hármat – a fõépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte a Krónikával Szõcs Ildikó igazgató. A felek eddig nem írtak alá bérleti szerzõdést, errõl tegnap egyeztettek Kolozsváron. A megegyezést az késlelteti, hogy az impozáns épületegyüttes felújításához az elõzetes felmérés szerint 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat, míg egyházi pénzbõl az étkezde konyharészét korszerûsítették. Novemberben az oktatási minisztériumtól is kaptak 800 ezer lejt az óvoda felújítására, mivel ez önálló jogi személyiséggel rendelkezik. „Mindkét oldalról van támogatás, a baj az, hogy nincsenek összehangolva. Igazgatóként nem látom, távlatokban hogyan oldható meg a helyzet” – mondta Szõcs Ildikó. Az igazgató szerint mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Hosszú távú megoldásnak azt látja, ha lehetõvé tennék, hogy az iskolák az ingatlan tulajdonjogától függetlenül pályázhassanak állami és nemzetközi támogatásra. „Jelen pillanatban csak az egyértelmû, hogy bérleti szerzõdéssel nem lehet pályázni, az viszont nem, hogy hosszú távú haszonbérleti szerzõdéssel lehet-e. Ezt kellene egy jogszabállyal pontosítani” – vélte az igazgató.
Iskola, míg a világ
Az oktatási minisztériumtól tette függõvé a bérleti szerzõdés aláírását Pap Géza püspök is, az Erdélyi Református Egyházkerület elöljárója, aki személyesen tárgyalt tegnap a Bethlen-kollégium igazgatónõjével és Mihai Horaþiu Josan nagyenyedi polgármesterrel a szerzõdés megkötésérõl. „A mai tárgyalás csak tapogatózás, megegyezés-keresés volt, nem írtunk alá semmit” – nyilatkozta a megbeszélést követõen a Krónikának a püspök. Az egyházi elöljáró szerint a szerzõdés aláírásához ugyanis tudniuk kellene, hogy az állam támogatja-e az egyházi ingatlanokban mûködõ állami iskolákat. „Nem áll szándékunkban megváltoztatni az ingatlan rendeltetését, ha rajtunk múlik, iskola mûködik benne míg a világ” – fogalmazott. Mint mondta, az egyházkerület hajlandó lenne hosszabb idõre is bérbe adni az ingatlant, ehhez azonban a minisztérium pontosítását várják az állami támogatásra vonatkozóan. Ugyanis természetesnek tartja, hogy hosszú távú szerzõdés esetén az állam is hozzájáruljon az épület felújításához, amit 50 évig ingyen használt. Pap Géza szerint az egyházkerület is mindent megtesz, hogy folytatódjék az ingatlan felújítása – ezt már akkor vállalta, amikor visszaigényelte az épületet –, azonban nem tudja felvenni a versenyt az állami költségvetéssel. Az egyház és az önkormányzat közösen próbálna meg anyagi forrásokat szerezni az ingatlan felújítására.
A szerzõdés aláírása már csak a minisztérium válaszán múlik, a helyi tanács és az egyházkerület igazgatótanácsa külön-külön elemzi majd ezt, s ennek függvényében döntenek a következõ találkozón.
A járható út
Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévõ erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerzõdés, a másik pedig az ingatlan eladása. Mint mondta, az elsõrõl már beszámolt tavaly november elején a történelmi magyar egyházak püspökeinek és rá két hétre az érintett iskolák igazgatóinak is. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerzõdés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzbõl is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást – mondta Pásztor Gabriella. Az eljárás más hasonló helyzetben lévõ iskolák esetében is alkalmazható, vélte, de mint fogalmazott, „nem lehet az egyházak nevében dönteni”. Az államtitkár szerint ugyanakkor a koncessziós szerzõdés a pályázási gondot is megoldja, hisz dokumentum igazolja, hogy az épületben hosszú távon állami iskola mûködik.
Pásztor Gabriella szerint a másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Mint mondta, az oktatásügyi minisztérium már tavaly tudatta a tanfelügyelõségekkel, hogy vevõ ezekre, és a tanfelügyelõségek szintjén bizottságokat hoztak létre, amelyek felmérik az eladásra felkínált ingatlanok értékét. Temes megyében a lugosi 5-ös számú általános iskola esetében ez meg is történt, a felmérés eredményét továbbítják a szaktárcához, s a minisztérium eldönti, megveszi-e az ingatlant.
A 22-es csapdája
Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselõ, az alsóházi oktatási bizottság tagja a Krónikának úgy nyilatkozott, az önkormányzatoknak és az egyháznak a bérleti szerzõdés megkötésekor akkora összegben kell megállapodnia, amely nem terheli meg túlzottan a helyi költségvetést, ugyanakkor elegendõ az épület karbantartására. A ingatlanok felújítása kapcsán azonban a képviselõ a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot, már nem ruházhat be ezekbe. Szerinte a helyzetre a most készülõ közoktatási törvény, pontosabban ennek a felekezeti oktatásra vonatkozó fejezete jelentheti a megoldást, ehhez azonban el kell dönteni, hogy a visszaszolgáltatott épületben állami vagy felekezeti iskolát kívánnak mûködtetni. Az állami iskolák esetén ugyanis az oktatásügyi minisztériumnak kötelessége új iskolaépületet biztosítani a tanintézet számára. „Ki kell lépni ebbõl a felemás helyzetbõl, meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy egyházi ingatlanban állami iskola mûködjék” – fogalmazta meg a szerinte egyetlen megoldást Asztalos Ferenc.
P. M.
Csíkszereda: szerzõdést hosszabbítanának
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselõi között a szerzõdés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerzõdés. A Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta viszsza a katolikus egyház. A Segítõ Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat azonban a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselõi abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia esperese a Krónikának elmondta: lelakott állapotban kapták vissza annak idején az épületet. „Elmaradt az erkölcsi jóvátétel, idõközi javításokat nem végeztetett az állam az épületen. Legalább kárpótlást kellett volna adniuk, amibõl fel lehetett volna újítani” – vélte. Az esperes szerint a bérlõ kötelessége idõközi javításokat végezni az általa használt épületen, a tanügyminisztérium viszont az önkormányzatokra hárította ezt a feladatot. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerzõdésben gondolkodik, tudtuk meg Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármestertõl. Mint mondta, így lehetõségük lenne állami támogatást kapni a felújításra, valamint némi pénzzel a bérleti díj fizetéséhez is hozzájárulnának. Az ingatlan felújításához a polgármester szerint körülbelül másfél-kétmillió euróra lenne szükség.
Székely Zita
Újabb autópálya-szakasz építése kezdődhet meg Erdélyben: a közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya 2. szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással.
Bővül a Brassó–Budapest légi összeköttetés – közölte szerdán a közösségi oldalon Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
A május 5–11. közötti európai összehangolt közlekedésrendészeti akció keretében Romániában is elsősorban a tehergépjárművek és autóbuszok, valamint vezetőik ellenőrzését végzi a rendőrség, tájékoztat a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
Nem készül el határidőre a Kolozsvár és a román–magyar határ közötti vasúti pálya korszerűsítése és villamosítása, a teljes munkálat befejezése 2027 végére várható – ismerte el a Román Vasúttársaság (CFR) illetékese.
Tudor Giurgiu filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója Facebook-oldalán számolt be kedden egy váratlan találkozásról.