Az egyházfő – korábbi, aranyszínű körleveléhez hasonlóan – szópárokkal illusztrálta a pápalátogatás jelentőségét, amelyet ölelésnek és bátorításnak, ajándéknak és kihívásnak nevezett. Böcskei László fontosnak nevezte, hogy beteljesül a szentatya tavaly, a romániai katolikus püspökök ad limina látogatásán tett ígérete, miszerint otthon akarja meglátogatni híveit Erdélyben.

„Nem feledhetjük el, hogy voltak idők, amikor a pápa melletti kiállás életáldozatot is jelentett, amikor papokat börtönbe vetettek a pápa iránti hűségük miatt. Ezt a hűséget köszöni meg a pápa, és arra buzdít, hogy megmaradjunk hitünkben, egyházunkban” – hangoztatta a váradi megyéspüspök, nagy ajándéknak nevezve, hogy az erdélyi római katolikus hívek „otthon” köszönthetik Szent Péter utódját, Krisztus földi helytartóját.

Oláh Zoltán tolmácsolta a csíkszeredai önkormányzat kérését is, miszerint senki ne tervezze az utazást személygépkocsival, mivel egyrészt nincs elég parkolóhely a hargitai megyeszékhelyen, másrészt a várost május 31-én lezárják az autósforgalom előtt, június elsején pedig csak külön engedéllyel rendelkező mikrobuszok, gépkocsik juthatnak be. A szervezők nyomatékos kérése, hogy mivel szeretnék megőrizni a rendezvény imádságos jellegét, a pápai mise idején ne hangozzék el politikai-társadalmi üzenet, ne vigyen magával senki a zarándoklat jellegétől idegen jelképet, zászlót. A hívek gyógyszert, tábori széket, esernyőt, zászlót, élelmet, ásványvizet (csak félliteres kiszerelésben) vihetnek be magukkal, de lehetőleg minél kisebb csomagot. csak. Elhangzott, hogy szúró-vágó eszközöket, bicskát, üveget, robbanóanyagot, fegyvert senki nem tarthat magánál.

Egyébként a Ferenc pápa részvételével tartandó csíksomlyói mise latin nyelven zajlik majd, az énekek magyarul csendülnek fel, a szentatya pedig olaszul szól a zarándokokhoz, amit magyar, román és angol nyelvre fordítanak; a ceremóniát kivetítőn keresztül is követni lehet majd, ugyanis a román közszolgálati televízió (TVR 1) élőben közvetíti. Oláh Zoltán kanonok kérdésünkre elmondta, a szervezők felmérték, hány embert lehet a Kissomlyó-hegyen elhelyezni úgy, hogy rálátást, kihangosítást biztosítsanak számukra, ezért több mint tíz hektáros lesz a román biztonsági szolgálatok, a kormányőrség (SPP) által kerítéssel körbevett biztonsági övezet Csíksomlyón. Úgy fogalmazott: nem lát okot aggodalomra, sokan elférnek a hegynyeregben, ahol több százezer zarándokra számítanak, és éppen azért fontos a regisztráció, hogy előre tudják, hozzávetőlegesen hányan érkeznek.

A szentatya romániai apostoli körútjának részleteit ismertető sajtótájékoztatón megkérdeztük Böcskei Lászlót, az esemény pasztorális jellegén túlmenően reménykednek-e abban, hogy a látogatás előremozdítja a katolikus egyház évtizedek óta fennálló nehézségeinek – például az egyházi javak visszaszolgáltatásának – megoldását. A nagyváradi megyéspüspök elmondta, a pápa elsősorban a híveit látogatja meg, de nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak egyház-, hanem államfői minőségben is érkezik. Ugyanakkor az is tény, hogy pasztorális jellegén túlmenően a látogatás az ökuméniáról is szól, hiszen a katolikus egyházfő Daniel ortodox pátriárkával is találkozni fog.

„A pápalátogatást nem úgy kell értelmezni, hogy a szentatya ügyintézőként érkezik. De elmondhatjuk, hogy felvilágosították a romániai katolikus egyházunk, közösségünk életéről, ismeri azokat a gondokat, amelyekkel szembesülünk, és keresi a megoldásokat. Fontos, hogy a híveken kívül a világi hatóságokkal is találkozik, az arra illetékesek pedig tudják, miként kell úgy átadni az információkat, hogy a szentatya reális képet kapjon az itteni gondokról, és megnevezze a fájó pontokat, amelyekre a politikum megoldást találhat” – jelentette ki a váradi püspök. Hozzátette: nem szabad azt várni, hogy a látogatás egycsapásra megoldja az egyház problémáit, viszont minden bizonnyal olyan súllyal bír, amely megoldásra serkenti a döntéshozókat.

Kérdésre válaszolva Oláh Zoltán kanonok elmondta: biztos abban, hogy Ferenc pápa látogatása nem a hátrányára, hanem az előnyére szolgál az azt célzó kezdeményezésnek, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú felkerüljön az UNESCO szellemi világörökségi listájára. A kelet-közép-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklatát a bukaresti kulturális minisztérium még Kelemen Hunor tárcavezetői mandátuma idején, 2013-ban terjesztette fel az UNESCO-listára, ám később a román hatóságok kifaroltak az ügy mögül, és nem tartották fenn a jelölést.