Őrzi a máramarosi zsidóság emlékét, az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztet a helyi örökségvédelmi egyesület

Őrzi a máramarosi zsidóság emlékét, az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztet a helyi örökségvédelmi egyesület

Bárdfalván (Berbeşti, Máramaros megye) élt zsidók. A településen 1910-ben több mint félezer zsidó élt, ma már egy sem

Fotó: Asociația Maramureș Heritage

Máramaros nemcsak népi építészetéről és népviseletéről híres, fontos megismertetni a nagyközönséggel a helyi zsidóság múltját is, hiszen a környék kultúrájának, társadalmának építésében, fejlődésében lényeges volt a szerepe – jelentette ki a Krónika megkeresésére a Nagybányán működő Asociația Maramureș Heritage (máramarosi zsidó örökség) elnevezésű civil szervezet vezetője, Cotos Robert. Azt is kiemelte, hogy az egyesület több projekten keresztül ismerteti meg az ifjúsággal is a ma már elenyésző, a két világháború között még jelentős számú zsidóság történetét. Arról is beszélt, hogy a jelenlegi izraeli háborús helyzet miatt még aktuálisabb felhívni a figyelmet az antiszemitizmus veszélyeire.

Kiss Judit

2023. november 27., 10:042023. november 27., 10:04

A jelenlegi izraeli háborús helyzet miatt még aktuálisabb felhívni a figyelmet az antiszemitizmus veszélyeire – fejtette ki a máramarosi zsidók múltját, kultúráját népszerűsítő Asociația Maramureș Heritage (AMH) civil szervezet vezetője, a nagybányai Cotos Robert. Máramaros kultúrája fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a helyi zsidóság, amely ma már elenyésző létszámú:

a legfrissebb népszámlálási adatok szerint mindössze 52-en vallották magukat zsidó nemzetiségűnek a megyében.

Galéria

Máramaros megyei iskolákban is bemutatta az egyesület az egykori máramarosi zsidóság történeteit, a róluk készült képeket

Fotó: Asociația Maramureș Heritage/Facebook

Az egyesület több, a zsidó kultúra, az egykori máramarosi zsidóság megismertetését célzó projektet működtet: például a holokausztban elpusztult, vagy a haláltáborokat, a háborút túlélő helyi magyar zsidókról is közzétesz fényképeket. A két világháború között készült portrék mellett három nyelvű – román, magyar, angol – ismertetőt mutatnak be az egykori zsidóságról, a gyűjteményt tárlat keretében is ismertették, valamint elérhető honlapjukon. Cotos Robert, aki politikatudományok szakon végzett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, jelenleg céget vezet, és elmondása szerint hobbiként foglalkozik helytörténettel, az egykori környékbeli zsidóság emlékezetének éltetésével.

Idézet
Nem jó, ha a nagyközönség azt gondolja, hogy Máramaros pusztán a jellegzetes kapukat, fatemplomokat és népi kalapokat jelenti. A helyi zsidóságról is meg kell emlékeznünk,

hiszen szerves részét képezték a környék kultúrájának, számos művész, iparos, kultúrember volt köztük” – mutatott rá az egyesület vezetője.

Galéria

A Berkovits család három tagja. Mindhármukat Auschwitzben gyilkolták meg

Fotó: US Holocaust Memorial Museum – Suba Zoltán/via AMH

Kifejtette, az Asociația Maramureș Heritage projekt 2021-ben indult, de igazából tavaly kezdődtek el a programok. Két projektet is megvalósítottak, az egyik a Szomszédaim, a zsidók című, amely a holokausztban elpusztult, máramarosi születésű zsidók portréját és rövid élettörténetét ismerteti kiállítás és honlap formájában. A tárlat egy éven keresztül volt látható Nagybányán, majd nyolc hónapon keresztül Nagyváradon. „Az egész projekt azért is fontos, mert nem nagyon beszéltek eddig a környékbeli zsidóságról, holott fontos szerepet töltöttek be a közösség életében. Igyekszünk új perspektívát, nagyobb hangsúlyt adni a témának. Tanulni kell a múltból, hogy ne történjenek meg újból olyan szörnyűségek, mint a második világháború idején” – szögezte le Cotos Robert.

Auschwitzi áldozatok és túlélők Máramarosból

A honlapon több tucatnyi zsidó személy fotója látható: a 2009-ben elhunyt nagybányai Suba Zoltán fényképész a két világháború között készítette a portrékat, amelyek a washingtoni holokauszt emlékmúzeum tulajdonában vannak. A képek mellett három nyelvű szöveg ismerteti a zsidók sorsát.

Galéria

Robert Cotos iskolákban ismerteti a zsidóság emlékét őrző projektet

Fotó: Robert Cotos/Facebook

Cotos Robert azt is elmondta,

80 év elteltével egyre nehezebb feltérképezni az egyes élettörténeteket, de céljuk bemutatni azt, ami még tudható.

A portrégyűjteményben látható személyek közt vannak gyerekek is: például az 1930-ban a Máramaros megyei Domokoson született született Markovits Herman, aki 1944-ben hunyt el az az auschwitz-birkenaui táborban. A gyűjteményben nők, egész családok és férfiak képei is szerepelnek. Például az 1894-ben Nagybányán született Schlesinger Ignácé, aki szintén Auschwitzban vesztette életét, de olyanok portréja is szerepel, akik nem hunytak el a deportálás következtében. Ilyen például

a nagybányai Nussbacher Babi, aki 1944 júniusában az auschwitzi megsemmisítő táborba került, de túlélte, 1962-ben Izraelbe emigrált, 1994-ben halt meg.

Ackermann Béla családja ismert volt Nagybányán, az apja kárpitosként dolgozott. 1944-ben deportálták a család nagy részét, Béla kényszermunkás különítményben volt a fronton, amikor kiszabadult, Izraelbe emigrált. A gyűjteményben olyan személy portréja is szerepel, akinek a sorsát nem lehet tudni: Laksz Adolf Nagybánya környékéről származó állatkereskedő volt. A képek egyikén a Berkovits család három tagja szerepel: mindhármukat Auschwitzben gyilkolták meg. Szintén látható a Szomszédaim, a zsidók gyűjteményben a Freida (Frida) nevű nő képe, aki 1919-ben született Nagybányán. A háború kitörése előtt Dávid volt a férje. 1944 májusában a magyar hatóságok és a nácik mindkettejüket Auschwitzba deportálták, és nem sokkal azután, hogy megérkeztek, megölték őket.

Iskolákban is ismertetik a projektet

„A Szomszédaim, a zsidók című kiállítást más városokba is szeretnénk elvinni, Magyarországra is. Fontosnak tartom, hogy életben tartsuk a máramarosi zsidóság emlékezetét. Másik kiállításunk a Győztünk című, amely jelenleg Máramarosszigeten látható, de elvisszük Nagybányára is:

a tárlat 12 holokauszttúlélő máramarosi zsidó, egykori családjuk és utódaik történetét ismerteti meg a közönséggel – ezt az anyagot is meg lehet tekinteni az egyesület honlapján. Ezek közül a személyek közül vannak olyanok is, akik élnek még ” – mondta el Cotos Robert.

Galéria

Freida 1919-ben született Nagybányán, 1944-ben Auschwitzba hurcolták, a haláltáborban gyilkolták meg

Fotó: US Holocaust Memorial Museum/Suba Zoltán/via AMH

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy az egyesületet a máramarosszigeti Tarbut Alapítvánnyal közösen hozták létre. „Egy holokauszttúlélő házaspár gyermeke, egy idős néni, Peninah Zilberman, a Tarbut Sighet Foundation elnöke segített összegyűjteni a tárlaton szereplő személyiségeket, hiszen ő jobban ismerte a környékbeli zsidókat, így sikerült létrehozni a kiállítást” – mondta Cotos Robert. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a Szomszédaim, a zsidók című kiállítást a romániai Francia Nagykövetségnek köszönhetően sikerült összehozni, a Győztünk! címűt pedig egy európai projekt, az AEPJ (Európai Zsidó Örökség) keretében valósították meg. Ezeken kívül

klezmer-koncerteket is szervezett és szervez az egyesület:

ez esetben a nagybányai polgármesteri hivatal, valamint szponzorok támogatták a rendezvényeket. „A kiállításainkkal, honlapunkkal, Facebook-posztjainkkal – amelyekben szintén bemutatjuk a zsidó személyek portréját és élettörténetét – el szeretnénk jutni a diáksághoz, beszélni arról, hogy mi történt a második világháború idején, amikor még a lakosság 15-20 százalékát tették ki, de hangsúlyosan arról: mi mindennel járult hozzá a zsidóság a környék kultúrájához, gazdasági és társadalmi életéhez, nagyon fontos részét képezték a helyi közösségnek sok tekintetben” – fejtette ki Cotos Robert.

Galéria

Laksz Adolf Nagybánya környékéről származó állatkereskedő volt, sorsáról többet nem lehet tudni

Fotó: US Holocaust Memorial Museum/Suba Zoltán/via AMH

Mint mondta,

a környéken számos iskolában ismertették meg a projektet: Nagysomkúton, Magyarláposon, Nagybányán több tanintézetben, és ahová hívják őket, oda szívesen elmennek.

„Figyelmesen követik a diákok az általunk bemutatott anyagot és információkat, a visszajelzések pozitívak: a pedagógusok elmondják, hogy visszavárnak bennünket az iskolákba. Máramarosnak nagy a zsidó hagyatéka, úgyhogy mindig van, amiről beszélni.

Cotos Robert arról is szólt, hogy vannak barátai Izraelben, akik követik és támogatják az egyesület projektjeit, így ő is aggodalommal figyeli az ottani háborús eseményeket.

„Az egyesület projektjeit elvisszük környékbeli iskolákba is, pont azért, hogy próbáljuk csitítani az antiszemitizmust, ami sajnos nem szűnt meg, mai napig létezik, és egy-kettőre felüti a fejét” – mondta az egyesület vezetője. Arra is kitért, hogy

gyűjteményükben van 25 festmény, amelyeket a nagybányai festőiskolához tartozó zsidó művészek készítettek

– ezt a tárlatot nemcsak a Nagybányai Művészeti Múzeumban, de Nagyváradon és Kolozsváron is megismerhette a közönség, és remélhetőleg elviszik Magyarországra is.

Egy példa: Bárdfalva, ahonnan teljesen eltűnt a zsidóság

Amint az egyesület közleménye a feljegyzések alapján összegzi, a Máramaros megyei Bárdfalván 1735-ben már élt egy zsidó család, amelynek hat gyermeke volt.

Galéria

Az 1930-ban a Máramaros megyei Domokoson született született Markovits Herman 1944-ben hunyt el az az auschwitz-birkenaui táborban

Fotó: US Holocaust Memorial Museum – Suba Zoltán/via AMH

Körülbelül száz év alatt, pontosabban 1840-re a zsidó közösség 141 főt számlált, ők az összlakosság mintegy 12 százalékát tették ki. A legtöbb zsidó lakost 1910-ben jegyezték fel, pontosan 568 lelket, majd az 1941-es népszámláláskor 508 főt vettek nyilvántartásba. Maga a hitközösség 1850-ben alakult, amikor egy fából készült zsinagógát és egy tanházat építettek. 1859-ben megválasztották első rabbijukat is Iacov Teitelbaum személyében. 1890-ig rabbi maradt, ekkor veje, Grosz Rafael lépett a helyére.

A közösség utolsó rabbija Leopold Grosz volt, aki túlélte a Holokausztot, de az 1950-es években Izraelbe emigrált.

1941-ben a helységben élő összes zsidó a jiddist jelölte meg anyanyelvének. A legtöbb zsidó földműves vagy kiskereskedő volt, mindannyian szigeti vagy vizsnicai haszid zsidók. 1941 nyarán a magyar hatóságok mintegy hat családot hontalanná nyilvánítottak, és Galíciába deportálták őket. 1941 telén 50 zsidó férfit mozgósítottak a magyar hadsereg kényszermunka-osztályaira, és a keleti frontra küldték őket, a legtöbben ott haltak meg. A bárdfalvi zsidókat 1944-ben gettóba zárta a magyar csendőrség és a német hadsereg. A bárdfalvi és további 19 helységből származó zsidók, mintegy 3000 fő egy hónapig maradtak itt, verték és kínozták őket. 1944. május 17-én mindannyiukat Máramarosszigetre hurcolták, másnap pedig Auschwitz-Birkenauba deportálták őket.

Majdnem mindegyiküket ott gyilkolták meg.

A háború után mintegy 100 zsidó tért vissza a faluba, de fokozatosan kivándoroltak, és ma már nem él zsidó Bárdfalván.

Galéria

Nussbacher Babi 1944 júniusában az auschwitzi megsemmisítő táborba került, de túlélte, 1962-ben Izraelbe emigrált, 1994-ben halt meg

Fotó: US Holocaust Memorial Museum – Suba Zoltán/via AMH

korábban írtuk

Szolidaritás az izraeli helyzettel, emlékezés Schwartz Róbert hitközségi elnökre: gazdag kínálat a Kolozsvári Zsidó Napokon
Szolidaritás az izraeli helyzettel, emlékezés Schwartz Róbert hitközségi elnökre: gazdag kínálat a Kolozsvári Zsidó Napokon

Határtalan kultúra, határtalan szolidaritás – ez a mottója a 8. Kolozsvári Zsidó Napoknak. A rendezvénysorozatról Deák Andrea főszervezőt kérdeztük, aki elmondta, a program hangsúlyosan utal az Izraelben kialakult helyzet iránti szolidaritásra.

korábban írtuk

Terjedő szélsőségesség Európában: Molotov-koktélokat dobtak egy zsidó közösségi házra Berlinben
Terjedő szélsőségesség Európában: Molotov-koktélokat dobtak egy zsidó közösségi házra Berlinben

Ismeretlen tettes vagy tettesek égő Molotov-koktélokat dobtak szerda hajnalban a Berlin belvárosában lévő Brunnenstrasse egyik épületére, amely egy zsinagóga mellett zsidó kulturális intézményeknek is otthont ad.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 09., csütörtök

Kelemen Hunor: ha valaki békét akar, az nem jelenti, hogy oroszbarát vagy Putyin-párti

Az RMDSZ felelősséget vállal az erdélyi magyar közösségért, építeni akarja a szülőföldet, és hallatni az erdélyi magyarok hangját Brüsszelben – hangoztatta Kelemen Hunor csütörtökön Székelyudvarhelyen, a szövetség székelyföldi kampányrendezvényén.

Kelemen Hunor: ha valaki békét akar, az nem jelenti, hogy oroszbarát vagy Putyin-párti
2024. május 09., csütörtök

Sokan egy fizetésnyi összeget is megkeresnek a visszaváltható csomagolások összegyűjtésével

Akadnak, akik szépnek mondható összegeket keresnek azzal, hogy pillepalackokat, üvegeket és fémdobozokat gyűjtenek össze és adnak le a betétdíjas visszaváltási rendszer keretében.

Sokan egy fizetésnyi összeget is megkeresnek a visszaváltható csomagolások összegyűjtésével
2024. május 09., csütörtök

Hatszor tört be két fiatalember egy szűk hónap alatt külföldön tartózkodók otthonaiba

Őrizetbe vett a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egy 18 és egy 16 éves fiatalembert, akik ellen többszörös lopás miatt nyomoznak – olvasható a rendőrség közleményében.

Hatszor tört be két fiatalember egy szűk hónap alatt külföldön tartózkodók otthonaiba
2024. május 09., csütörtök

Felettesei is fogják a fejüket a gázspray-jel a kollégáját is lefújó rendőrnő beavatkozása miatt

Belső vizsgálatot indított a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság annak megállapítására, szakszerűen járt-e el két munkatársuk egy garázda előállítása során.

Felettesei is fogják a fejüket a gázspray-jel a kollégáját is lefújó rendőrnő beavatkozása miatt
2024. május 09., csütörtök

Az életüket kockáztatják: újra nőni kezdett az illegálisan Romániába érkező ukrán állampolgárok száma

Mintegy 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az országukban dúló háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát – vont mérleget csütörtökön Florin Coman, a máramarosszigeti területi határrendészet vezetője.

Az életüket kockáztatják: újra nőni kezdett az illegálisan Romániába érkező ukrán állampolgárok száma
2024. május 09., csütörtök

Árvízkészültséget rendeltek el több erdélyi, partiumi és bánsági folyóra

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 12 folyó vízgyűjtő medencéjére.

Árvízkészültséget rendeltek el több erdélyi, partiumi és bánsági folyóra
2024. május 09., csütörtök

Záporokra, zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a hőmérsékleti értékek elmaradnak az ilyenkor megszokottól

Heves esőzések és a légköri instabilitás miatt több erdélyi megyére is sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Arról is tájékoztattak egyúttal, hogy folytatódik az időjárás lehűlése.

Záporokra, zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a hőmérsékleti értékek elmaradnak az ilyenkor megszokottól
2024. május 09., csütörtök

Virágba borult a magashegyi nárciszmező a magyarul már nem tudó magyarok kicsiny faluja fölött (képriport)

Immár aszfaltos úton kvadozó gyerekek motorbőgetése próbálja néha „túlkiabálni” a Reményik Sándor által bő egy évszázaddal ezelőtt versbe öntött vadvizek zúgását a ma is festői szépségű Radnaborbereken.

Virágba borult a magashegyi nárciszmező a magyarul már nem tudó magyarok kicsiny faluja fölött (képriport)
2024. május 08., szerda

Romániai egyetemi rangsor: 1. a BBTE, 27. a Sapientia

Közzétette szerdán a bukaresti oktatási minisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (IREG) által globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.

Romániai egyetemi rangsor: 1. a BBTE, 27. a Sapientia
2024. május 08., szerda

Az összefogás sikerében bízik az MPE és az RMDSZ Kolozs megyében

Ahol a magyarok számaránya megkívánta, a Magyar Polgári Erő mindenhol összefogott az RMDSZ-szel – jelentette ki a Krónikának Kulcsár-Terza József. Az MPE vezetője Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatót.

Az összefogás sikerében bízik az MPE és az RMDSZ Kolozs megyében