Idén is számos koncertet hallgathat meg a Kolozsvári Zsidó Napok közönsége
Fotó: Kolozsvári Zsidó Napok
Határtalan kultúra, határtalan szolidaritás – ez a mottója a csütörtökön kezdődő 8. Kolozsvári Zsidó Napoknak. A rendezvénysorozatról Deák Andrea főszervezőt kérdeztük, aki elmondta, az idei program hangsúlyosan utal az Izraelben kialakult helyzet iránti szolidaritásra, ugyanakkor – ahogyan az a korábbi tervekben is szerepelt – az idén tavasszal elhunyt Schwartz Róbert kolozsvári hitközségi elnökre emlékezik és emlékeztet. Az október 26. és 29. között zajló Kolozsvári Zsidó Napok több helyszínen kínál ingyenes, nívós kulturális programot az érdeklődőknek.
2023. október 22., 11:432023. október 22., 11:43
Az Izraelben kialakult helyzet iránti szolidaritásra, valamint az idén elhunyt Schwartz Róbert kolozsvári hitközségi elnökre való emlékezésre összpontosít az immár 8. alkalommal megszervezett Kolozsvári Zsidó Napok. Az október 26. és 29. között zajló kulturális eseménysorozat főszervezője, Deák Andrea érdeklődésünkre elmondta, idén szomorú aktualitást ad a zsidó napoknak az Izraelben kialakult háborús helyzet, így a rendezvénnyel együttérzésüket fejezik ki a háborús helyzet áldozatai, elszenvedői iránt. Különleges koncertekkel, irodalmi és helytörténeti programokkal, filmvetítéssel is várják az érdeklődőket több helyszínen. A programokon a részvétel ingyenes.
Schwartz Róbert (1944-2023) kolozsvári hitközségi elnökre is emlékeznek a csütörtökön kezdődő eseménysorozat keretében
Fotó: Facebook
Séta Schwartz Róbert hitközségi elnök emlékére
A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját október 26-án, csütörtökön este 7 órakor tartják a Belvárosi unitárius templomban, ahol Grezsa Csaba, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának főkonzulja és Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője köszönti a résztvevőket. Az ünnepélyes köszöntő után következik a Zsidó klasszikusok, klasszikus zsidók című koncert a Voice & Brass zenekar és Nógrádi Gergely főkántor közreműködésével.
Deák Andrea kifejtette, eredetileg úgy készültek a programmal, hogy az idén tavasszal elhunyt Schwartz Róbert kolozsvári hitközségi elnök emlékének szentelik a programot, és ez marad is, viszont a mostani szomorú aktualitást is beillesztik a programba.
Az ungvári születésű Örmény József, Ukrajna egyik legnevesebb zongoraművésze is fellép a kincses városban
Fotó: Kolozsvári Zsidó Napok
A főszervező kiemelte, hogy szabadtéri programmal is készülnek: a sétát Schwartz Róbert, valamint az elmúlt pár évben elhunyt kolozsvári zsidó hittestvérek emlékének szentelik.
Október 29-én, vasárnap 10 órakor kezdődik a séta Schwartz Róbert (1944-2023) emlékére, Sipos Dávid idegenvezetővel sétálnak az érdeklődők az új neológ zsidó temetőben.
Egyes programpontok az ukrajnai helyzetre is reflektálnak
Deák Andrea arra is kitért, hogy az ukrajnai háborús helyzetre is igyekeznek reflektálni a programmal, a „határtalan kultúra” mottót „határtalan szolidaritás” mottóval ötvözik. „Elhívtunk egy lembergi zongoraművészt, Örmény József Dalok szárnyán Lembergből Kolozsvárra címmel fog koncertezni.
– emelte ki Deák Andrea. Hozzátette, szintén az ukrajnai helyzetre utal majd az a programpontjuk, amelynek keretében bemutatják a beregszászi zsinagóga tervezett felújításáról készült filmet, sok zenével.
elsősorban interjúkra támaszkodva sok zenével, képpel és animációval. A történeti áttekintést követően a zsinagóga 21. századi igényeket kiszolgáló városi kulturális központtá való átalakításának terveit kárpátaljai és magyarországi szakemberek ismertetik. Az Ungvár21 televízió 50 perces dokumentumfilmje bemutatja, hogyan bontják ki az 1960-as években a zsinagógára ráépített betonszarkofágból az épületet és alakítják át egy multifunkcionális kulturális központtá.
Szombaton Lugosi Viktória Akit itt felejtettek című regényének élőzenével gazdagított könyvbemutatójára várják az érdeklődőket a Bulgakov kávéházba. Lugosi Viktóriát – akinek a könyvét a megbocsátás regényeként is felfoghatjuk – ezen az estén Visky András író kérdezi, zongorán közreműködik Szép András.
Lugosi Viktóriának az Akit itt felejtettek című regényét is bemutatják Kolozsváron: a regény a második világháború után történt, ezidáig fel nem dolgozott eseményekről szól
Fotó: Kolozsvári Zsidó Napok
A regény történelmi tárgyú,
hogy „járuljanak hozzá Izrael államának megalapításához, és váljanak hasznos polgáraivá.” A mindezidáig fel nem dolgozott eseményeket a szerző sodró lendületű történetben meséli el.
Akit Ady tett dalszerzővé
A Bánffy Miklós Operastúdióban szintén szombaton a Félbemaradt óriás – Potrévázlat Reinitz Béláról című estre várják a nagyérdeműt: Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész-zeneszerző előadására. „Reinitz Bélát Ady tette dalszerzővé: az ő verseire írt, félig szavalt, félig énekelt melodramatikus, szinte rögtönzött dalaival, saját szuggesztív előadásában sokak fülét nyitotta meg Ady számára, akik olvasva „nem értették” – írta Kodály Zoltán.
A Félbemaradt óriás – Potrévázlat Reinitz Béláról című estre várják a kolozsvári Zsidó napok közönségét, fellép Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész-zeneszerző
Fotó: Kolozsvári Zsidó Napok
Barátai, tisztelői közt megtaláljuk Jászai Mari színésznőt vagy a mecénás Hatvany Lajost, de az ifjú Bartók Bélát és Kodályt is.
Reinitz is szerepet játszott abban, hogy nemcsak Adyra, de Bartókra és Kodályra is felfigyelt a magyar műértő közvélemény. Pódiumon ma már csak elvétve találkozhatunk Reinitz Béla szerzeményeivel, noha a maga idejében termékeny és népszerű kabarészerző volt. Adyt is kabarészínházakban tette népszerűvé. A Félbemaradt óriás című muzsikus-portré a teljesség igénye nélkül válogat Reinitz életművéből, aki munkássága színe-javát a magyar irodalom szolgálatába állította, és aki Tamási Áron szerint „...ott áll rekedten, egy-egy ritka mozdulattal az idők jelei felett, a gáton, a magyar fekete zongorán”. A programban helyet kapott a Tangómánia elnevezésű esemény is, Bősze Ádámmal, közreműködik Móser Ádám harmonikán.
A Kolozsvári Zsidó Napok részletes programja az esemény Facebook-oldalán található meg.
Nyolcvanadik életévében elhunyt Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke – jelentette be kedden közösségi oldalán a hitközség.
Erőteljes lelki igényt elégít ki a Kolozsvári Zsidó Napok, amelynek kínálatában olyan kulturális értékek jelennek meg, amelyekkel máshol nincsen alkalma találkozni a kincses városbeli közönségnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.
Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.
Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!