Mifelénk nem hever parlagon állami föld. Erdélyben szakemberek szerint alig lenne a fi atal gazdáknak kiosztható terület
Fotó: Barabás Ákos
Erdélyben nem megvalósítható a mezőgazdasági miniszter elképzelése, hogy 50 hektár földterülettel támogassák a gazdálkodni vágyó fiatal gazdákat, mivel ehhez nincs elég gazdátlan föld – szögezték le egybehangzóan a Krónika által megkérdezett szakemberek.
2020. január 16., 08:412020. január 16., 08:41
Kétkedve fogadták a mezőgazdasági miniszter földosztogatásra vonatkozó tervét a lapunk által megszólaltatott szakemberek, hiszen míg Dél-Romániában akadnak a fiatal gazdáknak kiutalható földterületek, Erdélyben erre már nincs lehetőség. Amint arról beszámoltunk, Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a hétvégén egy kolozsvári sajtótájékoztatón vetette fel, hogy idén először mezőgazdasági területeket utal ki az állam a fiatal gazdáknak az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) által ügykezelt területekből. A tárcavezető a társadalom elöregedésével indokolta, hogy egy-egy 50 hektáros földterülettel támogatni kell a fiatal gazdákat.
A terv szépséghibája azonban, hogy Erdélyben szakemberek szerint
„Nem látom, hogy ezt a tervet a gyakorlatban miként lehet megvalósítani. Dél- Romániában valóban van több ezer hektár terület az Állami Birtokok Ügynöksége kezelésében, ám ez Erdélyben már nem így van” – fogalmazta meg megkeresésünkre Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő. A mezőgazdasági ügyekben jártas Szatmár megyei politikus szerint Erdélyben egy ilyen projekt nem segítené a fiatal gazdákat, hiszen nincs elegendő megművelhető terület, amit kiutalnának számukra. Hangsúlyozta, az erdélyi területeket telekkönyvezték, megművelik, sőt még visszaszolgáltatási eljárások is folyamatban vannak az elviekben még állami tulajdonban levő területekre.
– szögezte le Magyar Lóránd. Hozzátette: a témában február elején írásos kérdéssel fordul a mezőgazdasági miniszterhez, és nyilatkozatára hivatkozva kér, összesítsék az adatokat, hogy az országban, ezen belül Erdélyben, mekkora földterület állna a szaktárca rendelkezésére erre a projektre. A politikus rámutatott, erre a támogatási formára nincs törvényes keret, ezért törvénnyel vagy miniszteri rendelettel kell majd szabályozni.
Megművelik a földeket. Többnyire nadrágszíjparcellák vannak csak parlagon
Fotó: Veres Nándor
„Nem nagyon látom, hogy a gyakorlatban miként lehetne kivitelezni ezt az elképzelést, hiszen Erdélyben és mindenhol, ahol létezett a telekkönyv, nincs erre lehetőség, nincsenek támogatásként szétosztható földek” – fogalmazta meg hasonlóképpen a Krónika kérdésére Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Rámutatott, például Kovászna megyében összesen nincs 50 hektár terület az állami ügynökség kezelésében.
– vetette fel az igazgató.
Hangsúlyozta, a Székelyföldön az emberek ragaszkodnak a földekhez, ha eladják is, általában az a bérlő vásárolja meg a területet, aki addig megművelte. Országos szinten Kovászna egyébként a legmagasabb a megművelt területek aránya, a 83 000 hektár szántóföldből 1500 hektár marad parlagon, de ez is kis nadrágszíjparcellákból áll össze.
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter különben a hétvégén azt fejtegette, hogy az Állami Birtokok Ügynöksége 319 390 hektárnyi mezőgazdasági területet kezel, ebből 111 640 van telekkönyvezve, 230 ezer hektárnyi terület koncesszióban van. A koncessziós szerződések egy része ebben az évben lejár, és nem hosszabbítják meg újra, így 2020-ban először a pénztámogatás mellett megpróbálnak majd 50 hektárnyi mezőgazdasági területet is kiutalni a fiatal gazdáknak. Oros szerint a gazdatársadalom elöregedése még inkább indokolttá teszi, hogy fiatal gazdák is részesüljenek ezekből a területekből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
szóljon hozzá!