Mifelénk nem hever parlagon állami föld. Erdélyben szakemberek szerint alig lenne a fi atal gazdáknak kiosztható terület
Fotó: Barabás Ákos
Erdélyben nem megvalósítható a mezőgazdasági miniszter elképzelése, hogy 50 hektár földterülettel támogassák a gazdálkodni vágyó fiatal gazdákat, mivel ehhez nincs elég gazdátlan föld – szögezték le egybehangzóan a Krónika által megkérdezett szakemberek.
2020. január 16., 08:412020. január 16., 08:41
Kétkedve fogadták a mezőgazdasági miniszter földosztogatásra vonatkozó tervét a lapunk által megszólaltatott szakemberek, hiszen míg Dél-Romániában akadnak a fiatal gazdáknak kiutalható földterületek, Erdélyben erre már nincs lehetőség. Amint arról beszámoltunk, Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a hétvégén egy kolozsvári sajtótájékoztatón vetette fel, hogy idén először mezőgazdasági területeket utal ki az állam a fiatal gazdáknak az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) által ügykezelt területekből. A tárcavezető a társadalom elöregedésével indokolta, hogy egy-egy 50 hektáros földterülettel támogatni kell a fiatal gazdákat.
A terv szépséghibája azonban, hogy Erdélyben szakemberek szerint
„Nem látom, hogy ezt a tervet a gyakorlatban miként lehet megvalósítani. Dél- Romániában valóban van több ezer hektár terület az Állami Birtokok Ügynöksége kezelésében, ám ez Erdélyben már nem így van” – fogalmazta meg megkeresésünkre Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő. A mezőgazdasági ügyekben jártas Szatmár megyei politikus szerint Erdélyben egy ilyen projekt nem segítené a fiatal gazdákat, hiszen nincs elegendő megművelhető terület, amit kiutalnának számukra. Hangsúlyozta, az erdélyi területeket telekkönyvezték, megművelik, sőt még visszaszolgáltatási eljárások is folyamatban vannak az elviekben még állami tulajdonban levő területekre.
– szögezte le Magyar Lóránd. Hozzátette: a témában február elején írásos kérdéssel fordul a mezőgazdasági miniszterhez, és nyilatkozatára hivatkozva kér, összesítsék az adatokat, hogy az országban, ezen belül Erdélyben, mekkora földterület állna a szaktárca rendelkezésére erre a projektre. A politikus rámutatott, erre a támogatási formára nincs törvényes keret, ezért törvénnyel vagy miniszteri rendelettel kell majd szabályozni.
Megművelik a földeket. Többnyire nadrágszíjparcellák vannak csak parlagon
Fotó: Veres Nándor
„Nem nagyon látom, hogy a gyakorlatban miként lehetne kivitelezni ezt az elképzelést, hiszen Erdélyben és mindenhol, ahol létezett a telekkönyv, nincs erre lehetőség, nincsenek támogatásként szétosztható földek” – fogalmazta meg hasonlóképpen a Krónika kérdésére Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Rámutatott, például Kovászna megyében összesen nincs 50 hektár terület az állami ügynökség kezelésében.
– vetette fel az igazgató.
Hangsúlyozta, a Székelyföldön az emberek ragaszkodnak a földekhez, ha eladják is, általában az a bérlő vásárolja meg a területet, aki addig megművelte. Országos szinten Kovászna egyébként a legmagasabb a megművelt területek aránya, a 83 000 hektár szántóföldből 1500 hektár marad parlagon, de ez is kis nadrágszíjparcellákból áll össze.
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter különben a hétvégén azt fejtegette, hogy az Állami Birtokok Ügynöksége 319 390 hektárnyi mezőgazdasági területet kezel, ebből 111 640 van telekkönyvezve, 230 ezer hektárnyi terület koncesszióban van. A koncessziós szerződések egy része ebben az évben lejár, és nem hosszabbítják meg újra, így 2020-ban először a pénztámogatás mellett megpróbálnak majd 50 hektárnyi mezőgazdasági területet is kiutalni a fiatal gazdáknak. Oros szerint a gazdatársadalom elöregedése még inkább indokolttá teszi, hogy fiatal gazdák is részesüljenek ezekből a területekből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!