Életveszélyes lavírozás. Románia az EU legveszélyesebb országa a kerékpárosok számára: 2017-ben egymillió lakosra vetítve tíz biciklis vesztette életét
Fotó: Haáz Vince
Amíg a gépkocsik, a kerékpárosok és a gyalogosok alig férnek el egymás mellett, nehéz elvárni az odafigyelést, a türelmet, a megértést, a toleranciát – vélik egybehangzóan a Krónika által megszólaltatott érintettek. Így nem csoda, hogy Románia az Európai Unió legveszélyesebb országa a biciklisek és gyalogosok számára.
2019. augusztus 24., 11:072019. augusztus 24., 11:07
2019. augusztus 24., 11:172019. augusztus 24., 11:17
Kerékpárosok és gépkocsivezetők egybehangzóan állítják, hogy Románia az infrastruktúra hiánya miatt az Európai Unió legveszélyesebb országa a biciklisek, de a gyalogosok számára is, hiszen miközben a járművek száma megsokszorozódott, a közúti infrastruktúra alig korszerűbb, mint 1940-ben. A közlekedési kultúra is sok kívánni valót hagy maga után, de amíg a gépkocsik, a kerékpárosok és a gyalogosok alig férnek el egymás mellett, nehéz elvárni a türelmet, a megértést, a toleranciát – vélik a lapunk által megszólaltatott érintettek. Benkő Erika parlamenti képviselő az őszi ülésszakban nyújtja be a a kerékpárosok által javasolt módosító javaslatokat, melyektől azt remélik, hoznak valamennyi javulást.
Amint arról beszámoltunk, az Eurostat minap közzétett adatai szerint Románia az EU legveszélyesebb országa a kerékpárosok számára:
A statisztikai intézet szerint az uniós átlag egymillió lakosra vetítve 3,9 halott. Az ellenkező póluson Luxemburg és Ciprus található, ahol egyetlen kerékpáros sem halt meg balesetben. A romániai gyalogosok sincsenek jobb helyzetben: 37 haláleset történt egymillió lakosra vetítve a vizsgált időszakban, vagyis 733 gyalogos vesztette életét.
Az általános romániai közlekedési infrastruktúra, és az ezzel szorosan összefüggő közlekedési kultúra áll a szomorú statisztikák hátterében – véli Kiss Bence. A kerékpározásra ösztönző Cycle to work (Bringázz munkába) sepsiszentgyörgyi mozgalom szervezője lapunknak kifejtette, ebben is visszaköszön az egész ország szervezetlensége – ezt a hiányosságot nem lehet egy kormányra, egy pártra hárítani, ez „hosszú évek sara”.
– szögezte le Kiss Bence. Rámutatott, a logika azt diktálná, hogy az épülő utak mellett rögtön kerékpárutakat is kialakítsanak, hiszen ez nem túl nagy befektetés, minimális alappal, kevés aszfalttal elkészül, és sokáig üzemel, de ezt a jogszabályok sem teszik lehetővé. A bicikliút és a biciklisáv közötti különbség egyértelmű: Romániában gyakori, hogy a járdára ráfestenek, és kinevezik biciklisávnak, ám nem minden esetben ez a legjobb megoldás.
Kiss Bence a közlekedési kultúrára is kitért, előrebocsátva: vannak jó gépkocsivezetők és rossz kerékpárosok, és ez fordítva is igaz. „Nehéz egy kerékpárosnak nem szemtelenül közlekedni, ha folyamatosan leszorítják” – állapította meg Kiss Bence. Tapasztalatai szerint Székelyföldön, valamint a magyarok lakta térségekben valamivel jobban figyelnek az autósok a kerékpárosokra, legalább nem dudálják le folyamatosan, mint az ország többi részében. Kevesen tartják be ugyanakkor a „tisztességes kerékpáros-előzést”, vagyis, hogy legalább másfél métert hagyjanak a biciklisnek, miközben például a skandináv országokban az a szabály, hogy a kerékpáros mögött lelassítanak, és amint lehet, előzéskor átmennek a szemközti sávra.
A sepsiszentgyörgyi kerékpárosok több jogszabály-módosító javaslatot is megfogalmaztak. Többek között azt, hogy nyugati mintára a biciklisek egyirányú utcában a forgalommal szembe is közlekedhessenek, azzal a megkötéssel, hogy a helyi önkormányzat ezt bizonyos utcákban megtilthatja, ha nem tartja kivitelezhetőnek. Ha nem is köteleznék, de legalább
„Nem szeretnénk, hogy csak jogaink legyenek, hiszen például a mobiltelefon használata kerékpározás közben ugyanolyan veszélyes, mint gépkocsivezetés közben” – mutatott rá Kiss Bence. A sepsiszentgyörgyi mozgalom szervezője ugyanakkor nem túl bizakodó a tekintetben, hogy változhatnak a törvények, hiszen mint mondta: „a jogszabályalkotás általában autófüggők kezében van, Bukarest egy autós város”.
Nem csökken a balesetek száma, amíg nem épül ki a megfelelő infrastruktúra – véli Dobra Csaba, egy sepsiszentgyörgyi gépkocsivezetői iskola tulajdonosa és oktatója. Szerinte a hatékony balesetmegelőzés csak akkor történhetne meg, ha a közlekedés valamennyi szereplőjének meglenne a maga helye. „A gépkocsik az utakon, a kerékpárosok a sávjukon, a gyalogosok a járdán, a tehenek a legelőn. Jelenleg azonban mindenki kénytelen ott közlekedni, ahol tud, ahol hely van, hiszen miközben a gépkocsik száma megsokszorozódott, alig van több út, mint 1940-ben” – mondta a gépjárművezető-oktató. Rámutatott,
Ilyen körülmények között nehezen alakul ki a közlekedési kultúra, a tolerancia, az egymásra figyelés, ami a nyugat-európai országokban alapvető hozzáállás – szögezte le Dobra Csaba.
A kerékpárosok megkeresték Benkő Erika sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselőt, aki vállalta, hogy felkarolja ügyüket, és benyújtja a parlament elé módosító javaslataikat. A politikus lapunknak elmondta, egyeztetett szakértőkkel, a közlekedési bizottság tagjaival, és az őszi ülésszak elején a közúti rendelkezések egységes szabályozását (KRESZ) módosító indítványként terjeszti elő a kerékpárosok javaslatait. Benkő Erika abban bízik, hogy a többi politikai párt is támogatni fogja az indítványt, és a „józan ész győz” ebben a kérdésben, hiszen a környezettudatosság és a környezetvédelem szempontjából is fontos, hogy biztonságosabb legyen a kerékpáros közlekedés, és minél többen válasszák ezt. Az Eurostat statisztikai adataival kapcsolatban kikértük a Kovászna megyei rendőrség véleményét is: a következő napokra ígértek beszámolót a témával kapcsolatban.
Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer, valamint Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó kapta az idei Bethlen Gábor-díjat.
Hosszas várakozás után Kolozsváron is megjelenhet az IKEA lakberendezési áruházlánc, amely helyi sajtóértesülések szerint a Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű beruházása részesévé válhat.
A legtöbb romániai városban november közepén már megnyílnak a karácsonyi vásárok, amelyek január elejéig naponta turisták ezreit vonzzák. A statisztikai intézet adatai alapján tavaly decemberben Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben volt a leginkább látogatott.
A román pártok közigazgatási reformja és a családtámogatás szükségessége uralta az RMDSZ Kolozsváron megtartott észak-erdélyi kampánynagygyűlését.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
szóljon hozzá!