Fotó: Pál Árpád
Feltételekhez kellene kötni a gyermeknevelési támogatás folyósítását, állítja az a két német önkéntes, akik a nagygalambfalvi példán keresztül szeretnék felhívni a figyelmet a roma gyerekek körében egyre terjedő analfabetizmusra.
2016. augusztus 05., 20:332016. augusztus 05., 20:33
Johanna és Roland Micke, az Európai Önkéntes Szolgálat munkatársai Németországból érkeztek Udvarhelyszékre, hogy a nagygalambfalvi általános iskolában roma gyerekekkel foglalkozzanak, segítsék beilleszkedésüket, felzárkózásukat. A fiatalok tavaly október óta tartanak foglalkozásokat a gyerekeknek, ezekre kezdetben több mint tízen jelentkeztek, ám hamar felére csökkent a létszám.
„Lehet, nem kedvelték a változást”
„Sikerélmény volt számunkra, hogy hiányos magyarnyelv-tudásunk ellenére a ceruzahasználat kitartó gyakorlásával januárban a gyerekek leírták az első szavakat” – mesélte Roland. A kezdeti siker azonban hamar szertefoszlott, ugyanis ezt követően – érthetetlen okból – már nem akartak iskolába járni a gyerekek. Roland szerint az iskolaigazgatóval, illetve több tanárral és a helyi lelkipásztorral többször elmentek a falutól két kilométerre található romatelepre, hogy személyesen győzzék meg a szülőket az iskoláztatás fontosságáról, ám a gyerekek továbbra sem tértek vissza.
„Lehet azért nem jöttek, mert a szüleik észrevették a változást, és nem tetszett nekik” – mondta az önkéntes. Szerinte nehezíti a helyzetet, hogy a romatelepen rendkívül alacsony az iskolázottsági fok, a szülők többsége analfabéta, így csemetéiket sem ösztönzik tanulmányaik befejezésére. Az önkéntesek szerint rohamosan nő az iskolaelhagyás aránya, a lányok gyakran már 14 évesen szülőkké válnak, vagy fiatalabb testvéreikre kell felügyelniük, a fiúk pedig mezei munkát végeznek, a családfenntartásban segítenek.
Johanna szerint a romatelepen élőket a szokásos érvekkel nem lehet meggyőzni az iskoláztatás fontosságáról. „Azt tapasztaltuk, hogy a szülők nem értik, miért kellene iskolába járatniuk gyerekeiket, csupán a pénz tudná motiválni őket erre. Most feltételek nélkül, alanyi jogon megkapják a támogatást, nem kötelesek iskolába küldeni csemetéiket. Véleményünk szerint az állam által biztosított havi gyermeknevelési támogatás folyósítását feltételekhez kellene kötni, csak abban az esetben kaphatnák meg, ha a gyerekek rendszeresen járnak iskolába” – jelentette ki.
Régi, megoldatlan helyzet
A probléma nem új keletű, a nagygalambfalvi iskola tanárai az elmúlt évtizedekben folyamatosan ezzel küzdöttek, ám mostanra súlyossá vált a helyzet, magyarázta Bálint Hajnal igazgató. Tehetetlennek érzik magukat, hiszen az iskolába járó 280 diák fele roma származású, és közülük szinte senki nem fejezi be a kötelező oktatást. Évente legalább tíz gyerek elhagyja az iskolát, sokan többször évet ismételnek, majd miután betöltik a 15–16. életévüket, semmi esély arra, hogy befejezzék tanulmányaikat. „Idén 32 lezáratlan, 11 iskolaelhagyó és 24 bukó gyerek volt, többnyire az ő csoportjukból kerültek ki” – mondta az igazgató. – Örvendenék, ha egy héten legalább egy nap jelen lennének. Annyira nehéz helyzetben van az iskola, hogy a megye hasonló körülmények közt működő tanintézetei közül is kilóg.”
Közvetítőt alkalmaznának
A Hargita megyei tanfelügyelőségen tudnak a problémáról, ám egyelőre nem akadt megoldás, amely hosszú távon sikert hozott volna. Jelenleg nincs program, amely a roma gyerekek iskolaelhagyását akadályozná meg. Közvetítők vannak, akik folyamatosan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, így némileg javult az iskolalátogatás aránya – mondta Kari Attila romaoktatásért felelős tanfelügyelő. Szerinte iskolai mediátor szükséges a nagygalambfalvi helyzet megoldásához is.
Bálint Hajnal igazgató szeretné, ha legalább félállásban alkalmazhatnának egy közvetítőt, aki erősítené a romatelepen élők és a tanintézet közötti kapcsolatot, ám erre egyelőre nem kaptak jóváhagyást. Ugyanakkor egy közösségi házat is létesítenének a romatelepen, ahol felkészítenék a gyerekeket az iskolába való beilleszkedésre. De ennek megvalósítása nehézségekbe ütközik: a romatelep illegálisan, magánterületen alakult ki, így a ház kialakításához a helyi önkormányzatnak meg kellene vásárolnia és belterületté kellene minősítenie a helyszínt.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
szóljon hozzá!