Veszik az adást. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a sérelmek jelentésére buzdít
Fotó: Kocsis B. János
Se szeri, se száma az olyan eseteknek Erdélyben, amikor a magyarok nem szólalhatnak meg anyanyelvükön a hivatalokban még olyan településeken sem, ahol a magyarság aránya húsz százalék fölött van. Szakemberek szerint megoldás lehet az egyéni esetek nyilvánosságra hozatala, ahogyan ez nemrég Szatmárnémetiben történt.
2019. január 15., 08:322019. január 15., 08:32
Nincs könnyű helyzetben az a romániai magyar, aki a Partiumban, illetve más, magyarok lakta vidéken próbál anyanyelvén értekezni közintézményekben, vagy akár postahivatalokban. Habár a törvény előírja, hogy olyan településeken, ahol a magyarság számaránya húsz százalék fölött van, az ügyintézéssel foglalkozó közalkalmazottaknak érteniük kell a magyar nyelvet, ez sok esetben csak „papíron” létezik. Ezt Szatmárnémetiben Krakkó Rudolf, a helyi Híd Egyesület elnöke is megtapasztalta: tavaly nyáron a megyeszékhely 1. számú postahivatalában egy alkalmazott azért sértegette, mert magyarul érdeklődött. A szatmári férfinak a román ügyintéző azt mondta:
„Ez a minősíthetetlen hangnem megdöbbentett. Sor alakult ki utánam, de továbbra sem voltam hajlandó tágítani, és teljes nyugalommal magyarul és civilizált hangnemben szóltam hozzá. Ez nagyon felbőszítette a szitkozódó hölgyet, mígnem előkerült egy magyarul is beszélő alkalmazott, aki segítségemre sietett. Elmondta, hogy ha nem tudok románul, ebben a postahivatalban nem szolgálnak ki” – mesélte a Krónikának Krakkó Rudolf.
A 150 éve, azaz még a monarchiában is postahivatalként működő épület az elmúlt száz évben sokat nem változott – romos, gondozatlan állapotban van –, abban viszont gyökeresen más lett, hogy
Krakkó Rudolf nem hagyta annyiban az alkalmazott magyarellenes viselkedését, és magyar nyelvű levélben fordult a szatmárnémeti polgármesteri hivatalhoz, amelyet Kereskényi Gábor RMDSZ-es polgármester irányít. Válaszlevelében azonban a polgármesteri hivatal elhárította a felelősséget, és azt tanácsolta, hogy keresse meg a prefektúrát. Végül a megyei kormányhivataltól is magyar nyelvű választ kapott – Altfatter Tamás Ferenc személyében Szatmár megyének magyar alprefektusa van –, de itt is
Krakkó a két válaszlevél birtokában a helyi magyar napilaphoz fordult, amelynek munkatársa megkereste a Szatmár megyei postaigazgatóság vezérigazgatóját, aki az újságíró szerint elképedve szerzett tudomást róla, hogy az általa vezetett intézményben hogyan bánnak a magyar ügyfelekkel. A postaigazgatóságon akkora cirkusz lett az ügyből, hogy decemberben közgyűlést hívtak össze, amelyen „feldolgozták” az esetet az alkalmazottaknak. Krakkónak bővebb tudomása nincs a közgyűlésen elhangzottakról, de azt már az elmúlt két hétben megtapasztalta, hogy az 1. számú postahivatalban új arcok is megjelentek. Legutóbb olyan postai ügyintézőhöz került, aki valamennyit tudott magyarul, és jóindulatúan segített.
Krakkó azt kifogásolja, hogy
„Szerintem az intézmények közötti egyeztetés vezetett el a postai közgyűlésig, de ezt nem a háttérben, hanem nyíltan kellene vállalniuk a helyi RMDSZ-es vezetőinknek. Itt nem egyedi esetről van szó, hanem általános jelenségről, amit csak úgy lehet orvosolni, ha a helyi magyarság és románság egyaránt tisztában van azzal, hogy mi követeljük a nyelvi jogaink tiszteletben tartását” – fogalmazott Krakkó Rudolf a Krónikának.
A sepsiszentgyörgyi székhelyű Mikó Imre Jogvédő Szolgálat az ilyen és az ehhez hasonló visszaélések felderítésére jött létre, a hozzá forduló panaszosok ügyét az illetékes állami szervekhez irányítja.
„A legtöbb bejelentés a gyűlöletbeszéd, a közösség elleni uszítás híradásokban és a sporthuliganizmus témakörökben érkezik hozzánk, ezekben az esetekben mindig el is járunk. Jelentős azok aránya is, akik az utcai magyar nyelvű feliratok hiányát kifogásolják, amely rendszerint nem a magyar vezetésű önkormányzatoknál gond, hanem vegyes lakosságú vidékeken” – tájékoztatta lapunkat Benkő Erika, a jogvédő szolgálat vezetője.
Az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője mindenkit arra biztat: ha visszaélést tapasztal, azt jelentse szervezetüknek, de panaszt tehet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, vagy akár bírósági úton is el lehet járni. Benkő Erika szerint az a legnagyobb gond a nyelvi jogok alkalmazásával Erdélyben, hogy
és ellenőrző szervet sem neveznek meg.
„Mint ismeretes, másfél éve az RMDSZ megpróbálta törvénymódosítással szabályozni mind az ellenőrző szervek, mind a szankciók bevezetését, de a próbálkozás meghiúsult, miután a központi média felkorbácsolta az indulatokat, és Klaus Johannis államfő is ez ellen foglalt állást. A nagyobbik kormánypárt meghátrált a törvénytervezet támogatása tekintetében” – fogalmazott a politikus, aki úgy látja: csak azokban az önkormányzatokban valósul meg a többnyelvűség, ahol magyar többség van és magyar a polgármester. Ahol nem magyar az önkormányzati vezető, ott többnyire nem alkalmazzák a nyelvi jogokkal kapcsolatos rendelkezéseket, még akkor sem, ha az adott településen bőven a megszabott küszöb felett van a magyarok aránya. Benkő Erika szerint egy ennyire digitalizált világban, ahol most már sok ügyet online intézhetünk, a kétnyelvűség olcsóbb lehetne, mint bármikor.
– emelte ki a háromszéki politikus.
Toró Tibor szociológus, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója különböző kutatásokban több éve vizsgálja a magyar nyelv használatát erdélyi közintézményekben. A szakember szerint el kell különíteni az állami dekoncentrált intézményeket és vállalatokat az önkormányzatoktól, illetve az utóbbiak által működtetett cégektől. Bár a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény az állami intézményekről is rendelkezik, a végrehajtás tekintetében azok „szürke zónának” számítanak. „Az alkalmazás tekintetében a törvény minden esetben csak annyit mond ki, hogy kell legyenek magyarul értő vagy beszélő alkalmazottak is, de arról nem rendelkezik, hány ilyen embert kell felvenni, illetve milyen formában kell ezt az előírást értelmezni” – magyarázta Toró.
A zavaros megfogalmazáshoz vezethető vissza a rengeteg kiskapu, a törvény szövegének különböző értelmezése, amivel legtöbb helyen simán kijátsszák a magyar nyelv használatára vonatkozó előírásokat. A törvény szerint csak annak a személynek kell beszélnie a kisebbség nyelvét, aki direkt kapcsolatban van az ügyfelekkel, de a tapasztalat azt mutatja, hogy rendszerint ez az előírás sem valósul meg, a meghirdetett állásfelvételben ritkán írják elő, hogy a közalkalmazottnak magyarul is kell beszélnie.
– magyarázza a kolozsvári szakember.
Erdély magyarok lakta régióiban eléggé eltérő a helyzet a magyar nyelv használata szempontjából. A szociológus szerint Székelyföldön a szóbeli nyelvhasználat rendszerint azokon a településeken valósul meg teljes mértékben, ahol a magyarok többségben vannak. Ott a helyi közalkalmazottak többsége az önkormányzatokban eleve magyar. Azokon a helyeken van gond, ahol a magyarság részaránya 20 és 50 százalék között van. Itt a szóbeli nyelvhasználat nem mindig valósul meg. „Sok helyen ez úgy oldódik meg, hogy ahol van magyar alkalmazott, ott a magyarok direkt őt keresik. Kolozsváron például sokan fordulnak a magyar alpolgármesterhez” – magyarázza Toró.
A szakember azt is kiemeli, hogy vegyes lakosságú településeken – például Marosvásárhelyen – az határozza meg a nyelvhasználatot, hogy a hivatalba belépő magyar ember elsőként kivel találkozik. Ha románul indul a beszélgetés, rendszerint meg sem próbál magyarul beszélni.
Ez jól jelzi az erdélyi magyarság közösségi görcseit is a magyar nyelvhasználat terén, hiszen kevés olyan ember akad, mint Krakkó Rudolf Szatmárnémetiben, aki nem nyeli le a megaláztatást, hanem különböző fórumokon ad hangot sérelmének.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
szóljon hozzá!