Kiszolgálás. Ázsiai vendégmunkások tömeges importjával csábítanák Aradra a befektetőket
Fotó: Pixabay
Több ezer vendégmunkás dolgozik jelenleg Arad megyében, de a térségben így is nagy a munkaerőhiány, ezért a hatóságok az ázsiai munkaerő további, tömeges importálásával „fognák meg” az újabb befektetőket.
2023. május 28., 10:382023. május 28., 10:38
Jelenleg több mint 3000 Srí Lanka-i vendégmunkás dolgozik Arad megyében, de rajtuk kívül számos vietnami, pakisztáni, indiai és bangladesi munkavállaló is ott keresi meg kenyerét – olvasható az Adevărul portálján. A bukaresti központú lap beszámolójából kiderül, a partiumi városban három, ázsiai vendégmunkások importjával foglalkozó helyi cég működik, és egy hasonló profilú nemzetközi vállalkozás is a Maros-parti településre költözteti székhelyét a román fővárosból.
„Sok befektető teszteli az aradi piacot. Nagy vállalkozásokról van szó, amelyek Romániába költöznének Ázsiából vagy Nyugatról, de Aradon megijeszti őket az alacsony munkanélküliségi ráta, amely egy százalék körül mozog. Az kérdezik, ilyen körülmények között honnan szereznek munkaerőt” – vázolta a megyei kereskedelmi és iparkamara vezetője. Gheorghe Seculici jelezte, a helyzet tisztázása, a munkaerő-potenciál bemutatása érdekében júniusban konferenciát szerveznek, amelyen befektetők, humánerőforrás-szakemberek és a helyi hatóságok képviselői vesznek részt.
Iustin Cionca, az Arad Megyei Tanács elnöke az Adevărul szerint megerősítette: számos nagy befektetővel tárgyalt az elmúlt időszakban, és tényleg a munkaerőhiány miatt aggódnak a leginkább. „Valóba probléma, de találtunk megoldást. Egyeztettünk nemzetközi állás- és munkaerő-közvetítő cégekkel, amelyek Ázsiából vagy a világ más tájairól, Kelet-Európából, a Balkánról mozgósítanak dolgozókat. Így a befektetők hozzájuk fordulhatnak” – jelentette ki a liberális politikus.
„Nemzetköziesítő”. Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök
Fotó: Facebook/Cionca Iustin
Cionca szerint a dolgozni akaró aradiak dolgoznak: kevés helyen történik meg Romániában, hogy ezért sokan éjjel ébrednek, bizonyos esetekben 50 kilométereket is ingáznak. De szükség van „külső segítségre” is.
– szögezte le a megyei tanács elnöke. – Szorgos emberek, aki elhagyták otthonukat, hogy dolgozzanak, innen segítsék családjukat. Nem kell tartani tőlük, ahogy a nyugatiaknak sem kell emigrált honfitársainktól.”
Mint ismeretes, idén – tavalyhoz hasonlóan – 100 ezer, az Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár vállalhat munkát Romániában, a cégek pedig élnek is a lehetőséggel, mivel a gazdaság számos ágazatában – többek között az építőiparban és a vendéglátásban – is munkaerőhiány jellemző. Sokakat meg is lepett, hogy a bukaresti kormány idénre is 100 ezerben határozta meg a létszámot, a versenyszféra képviselői 130 ezres keretre számítottak. Ám szakértők szerint a román kormány nem akarja, vagy legalábbis nem vállalja a felelősséget azokért az esetleges társadalmi feszültségekért, amelyeket egy küszöbön álló gazdasági válság kapcsán a külföldi vendégmunkások még nagyobb beáramlása okozhat.
Mivel a hazai munkaerő elvándorlása továbbra is hátrányosan érinti a romániai vállalatokat, a cégek továbbra is képzett és képzetlen munkaerőt „importálnak” más országokból.
Egyébként Arad megye lakossága a tavalyi népszámlálás részleges adatai szerint 20 486 fővel, 410 143-ra csökkent a 2011-es cenzus hivatalos adataihoz képest. Utóbbiak szerint, tehát 12 évvel ezelőtt 84 százalékban románok, 9 százalékban magyarok lakták (szám szerint 37 067-en), ezer lélek fölötti közösséggel még a romák (16 546), a szlovákok (4444), a németek (2956) és az ukránok (1295) rendelkeztek.
Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik – olvasható a The Economist című neves brit újság riportjában.
Meghaladta az ezer eurót tavaly az építőipari munkások nettó átlagfizetése Romániában, a vállalkozások mégis óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, akárcsak a gazdaság más húzóágazatai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!