Fotó: Rostás Szabolcs
Úgy tűnik, még jó ideig az elképzelés szintjén marad Kolozsváron a 40–50 emeletes toronyházakból álló lakónegyed megépítése, szakemberek szerint ugyanis ennek kivitelezése elképzelhetetlen a megfelelő infrastruktúra nélkül.
2017. szeptember 07., 10:122017. szeptember 07., 10:12
Negyven- és ötvenemeletes toronyházakból álló lakónegyedet építtetne Kolozsváron egy helyi üzletember, aki azzal indokolja a beruházás szükségességét, hogy évente 10-15 ezer egyetemista marad a kincses városban, akiknek hosszú távon lakhatást kell biztosítani.
Guttmann Szabolcs műépítész viszont úgy véli: a jelenlegi infrastrukturális feltételek mellett nem igazán jó ötlet egy ilyen projekt kivitelezése. A szakértő a Krónikának kifejtette:
Példaként Bukarestet hozta fel, ahol össze-vissza, átfogó stratégia nélkül építettek nagyon magas épületeket, ennek pedig az lett a következménye, hogy a közlekedést polarizáló gócpontok jelentek meg, ami óriási dugókhoz vezet a városban. „Amíg elszórtan épül egy-egy felhőkarcoló, azt csodabogárként lehet jellemezni, de egyáltalán nem nevezhető urbanisztikai stratégiának” – magyarázta Guttmann.
Leszögezte: Kolozsváron egyelőre elképzelhetetlen egy kizárólag felhőkarcolókból álló negyed felépítése, hiszen egész egyszerűen hiányzik az ezt kiszolgáló infrastruktúra. Rámutatott:
„Egy villanegyed építésekor is az az eljárás, hogy előbb megépítik az úthálózatot, az infrastruktúrát és utána a házakat. Egy ilyen nagy kaliberű urbanizációs terv csak akkor hiteles, ha előtte kézzelfogható formában, térképen látjuk, hogy az új negyed hozzákapcsolható az autópályához, elérhető a terelőutakról, és olyan utcahálózatot tartalmaz, amely összeköthető a város már meglévő részeivel.
– részletezte Guttmann Szabolcs.
Guttmann Szabolcs
Fotó: Horváth László
Iulia Perşa, a polgármesteri hivatal szóvivője ugyanakkor a Krónikának arról beszélt: nincs egységes, egész Kolozsvárra érvényes szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen magas épületeket lehet kivitelezni, a városrendezési előírások negyedenként eltérnek. A pontos számadatokat a városrendezési tervek (PUZ) szabályozzák.
Az informatikával és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Daniel Metz üzletember nemrég az egyik kereskedelmi rádió műsorában beszélt arról, hogy
Szerinte a város nem képes ezt megoldani önerőből, ezért kormányzati programokra lenne szükség, amelyek révén 30-50 éves távlatban gondolkodva finanszíroznák a három, az országban a legnagyobb adóbevételt generáló település – Kolozsvár, Temesvár és Nagyszeben – fejlesztését.
Metz szerint a kincses városnak körülbelül 2 milliárd euróra lenne szüksége ingatlanfejlesztésekre, Temesváron 1,5 milliárd eurós támogatás lenne ideális, míg Nagyszebent mintegy 800 millió euróval kellene segíteni.
ezzel zökkenőmentessé tennék a tömegközlekedést, így már semmi nem állna az ingatlanfejlesztés útjába. Példaként Tokiót hozta fel: a japán fővárosban elmondása szerint a közszállítás több szinten zajlik, a metrók négy-öt emeleten járnak.
Úgy képzelem el, mint Párizsban a La Defense lakónegyedet – új technológiát honosítanánk meg, hogy a légi forgalmat se akadályozzuk. Ugyanakkor helyben hoznánk létre mikroközösségeket, hogy az embereknek ne kelljen a város egyik részéből a másikba járniuk ügyes-bajos dolgaik intézéséhez” – vázolta lendületes terveit az ingatlanfejlesztő.
Hozzátette: ha egy ilyen lakónegyedben kellő mennyiségű munkahelyet hoznak létre, és a városi adminisztráció is megfelelő számú irodát nyit ügyintézésre, a felmerülő problémák meg is oldódnának, azaz a város kevésbé lenne zsúfolt. „Ehhez azonban merészebbnek kell lennünk” – vélte Daniel Metz.
A vállalkozó elképzeléséhez hasonló nagyszabású tervek már korábban is születtek Kolozsváron. Iosif Pop üzletember 12 éve egy toronyépületekből álló pénzügyi központot vizionált, ahová a nagyobb bankok, biztosítótársaságok költöztek volna be, ezenkívül zöldövezeteket alakítottak volna ki, illetve szállodák, vendéglők is helyet kaptak volna. A filmekbe illő luxusnegyed azonban az elképzelés szintjén maradt.
aki 35 emeletes toronyblokkokat építtetett volna a Hajnal negyedben, az épületegyüttest pedig Sigma Towers névre keresztelte volna.
Tervei közt további magas épületek kivitelezése is szerepelt, a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság azonban valamennyit kudarcra ítélte. A hasonló tervek közül az egyetlen, amely az építési fázisba lépett, a Iulia Persă szóvivő által is említett, a Szászfenesi úton készülő toronyház.
Ugyanakkor Kolozsvár belvárosában, az Eötvös (Constanţa) és a Hosszú (Ploieşti) utca kereszteződésénél terveztek egy szintén 25 emeletes irodaházat, az Europa Business Center névre keresztelt ingatlan azonban végül „csak” 12 emeletes lett.
A kánikula miatt kamionstopot rendelt el az Arad megyei önkormányzat a kezelésébe tartozó megyei rangú utakra július 4-re és 5-re, azaz péntekre és szombatra.
A Salrom vállalat beruházási igazgatója csütörtöki parajdi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Korond-patak elterelése a munkálatok összetettsége miatt késik.
Több mint száz rendőrt és csendőrt mozgósítottak a Marosvásárhelyen július 3–6. között zajló VIBE fesztiválra. Az egyenruhások kiemelt figyelmet fordítanak az alkohol vagy pszichoaktív szerek hatása alatti járművezetés kiszűrésére és büntetésére.
Az RMDSZ kezdeményezésére indult országos bölcsődeépítési program keretében megvalósult 26. kisdedóvót adták át szerda délután az Arad-hegyaljai Pankotán.
Ismét telefonos csalásokra figyelmeztet a rendőrség, felhívják a figyelmet, ha ismeretlen számról érkezik hívás, nagyon körültekintőnek lenni, és nem szabad megadnunk semmilyen személyes adatunkat.
A Maros Megyei Tanács, a Visit Maros és a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat közös projektjeként egy panorámatávcsövet szereltek fel a Görgényi-havasok Zászpás-csúcsára.
Radu Miruță gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter bejelentette: javasolta a részvényesek közgyűlésének, hogy hívják vissza a Salrom Országos Sótársaság igazgatótanácsának tagjait a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófát vizsgál&o
Erdőtűz ütött ki szerda este a Cibles-hegység Arcer-csúcsának oldalán, közel a csúcshoz.
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.
Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.
szóljon hozzá!