2010. augusztus 20., 08:312010. augusztus 20., 08:31
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek otthont adó Bocskai-házban megrendezett kollokviumon Kerekes Sándor, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara kolozsvári igazgatója előadásában kifejtette: Romániában jelenleg nem beszélhetünk vállalkozásbarát környezetről. Példaként említette, hogy a fantom cégeket felszámolni igyekvő adóemelés miatt 13 ezer kisvállalkozás szűnt meg az országban, zömével kényszervállalkozók zártak be és váltak munkanélkülivé. Kerekes szerint ezzel az intézkedéssel az állam bevételei csökkentek, ahelyett, hogy nőttek volna, hiszen így elesett attól az adóbevételtől, amelyet a kisvállalkozások fizettek be, ráadásul több lett a munkanélküli, ez pedig az állam kiadásait növelte.
A kamara kolozsvári igazgatója rámutatott: többek között az ilyen, szakmailag megalapozatlan döntésekért kellene, hogy nagyobb beleszólása legyen a kereskedelmi és iparkamaráknak az ország gazdasági irányításába. Farkas Mária, a Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének elnöke arról értekezett, hogy Romániában hiányzik a gazdasági kultúra, olyan alapvető információk sem jutnak el a vállalkozókhoz, hogy egy induló cégnek üzleti tervvel kell rendelkeznie.
A piac mindenhatóságát hirdető szemlélet megbukott, szükség van a gazdasági életet szabályozó intézményekre – mutatott rá előadásában Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, magyarországi országgyűlési képviselő. Ugyanakkor elmondta, az őszi parlamenti ülésszakban a magyar országgyűlés várhatóan elfogadja azt a törvényt, melynek értelmében valamennyi cégnek kötelező jelleggel regisztrálnia kell magát a kereskedelmi és iparkamaráknál. Ha a képviselők megszavazzák a tervezetet, az iparkamaráknak lehetősége nyílik megvétózni egy cég bejegyzését, amennyiben úgy látja, hogy az többet árt, mint használ a piaci szereplőknek.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.
Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.