Jókai Mórról, valamint Nagybánya szülöttjéről, a híres reformkori színészről, Lendvay Mártonról szeretnének utcákat elnevezni a városban, egyelőre azonban megakadt a folyamat
Fotó: Ziarul Maramureșului
Jókai Mórról, valamint Nagybánya szülöttjéről, a híres reformkori színészről, Lendvay Mártonról szeretnének utcákat elnevezni a máramarosi megyeszékhelyen. Az RMDSZ tervét azonban egyes román városi tanácsosok egyelőre megakadályozták. Pap Zsolt István, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere és Dávid Lajos, a bányavidéki magyarságot összefogó Teleki Magyar Ház vezetője nyilatkozott a Krónikának a névadási tervről és a gáncsoskodásról.
2025. január 28., 18:562025. január 28., 18:56
Egyelőre „parkolópályára” került a máramarosi megyeszékhelyen az RMDSZ kezdeményezte terv, miszerint jeles magyar személyiségekről, a városhoz több szállal kötődő Jókai Mórról, valamint Lendvay Márton színművészről, a város szülöttjéről neveznének el utcákat. Pap Zsolt István, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának elmondta, kezdeményezésükre a helyi tanács októberben jóváhagyta a magyar utcanevekről szóló határozatot:
Lendvay Márton szobra, amely Trianon után eltűnt a térről, sokáig raktárban állt, ma a Városligetben őrzi a színművész emlékét Nagybányán
Fotó: Dávid Lajos
A határozat szerint négy román személyiségről is elneveztek volna utcákat. Walter Friedrich lett a volt Luminiței, Pokol Elek, azaz Alexiu Pocol a Városháza előtti tér, Episcop Martir Alexandru Rusu (a volt Industriei), valamint Parc Arhiepiscop Iustinian a Központi Park (az épülő ortodox katedrális melletti liget). A folyamat azonban az alpolgármester elmondása szerint megakadt, miután a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) tanácsosai berzenkedtek és emiatt a folyamat elakadt. Egyébként a 23 fős nagybányai városi képviselő-testületben ketten voltak RMDSZ-esek a tavaly júniusi helyhatósági választásig, akkor azonban sikerült háromra növelni a tanácsosi mandátumok számát.
Máramaros megye székhelyén a népszámlálási adatok szerint 108 759 fős a lakosság, ebből 7,74 százalék vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. Pap Zsolt elmondta, 2024-ben a régi tanács utolsó ülésén – október 31-én járt le a régi tanácsosok mandátuma – olyan határozatot fogadtak el, ami hat nevet változtatna: ezek közt vannak tér- és utcanevek.
Kétnyelvű emléktábla Lendvay Márton színművész nagybányai szülőházának falán
Fotó: Dávid Lajos
Hozzátette, a másik négy névvel nem volt problémájuk a liberálisoknak, csak a két magyarral. „Elkezdték mondani, hogy Jókai Mór az 1848-as forradalomkor románellenes volt, és ehhez hasonló butaságokat – mindezzel felbőszítettek egyeseket a helyiek közül, akik az illető utcákban élnek. Nagyon érdekes, hogy csak abból a két utcából jöttek tiltakozni, amelyeket a magyar személyiségekről akarunk elnevezni. A következő tanácsülésre eljöttek ezek a lakosok, felszólaltak, kifejtették nemtetszésüket az utcanévváltozással kapcsolatban” – mondta az alpolgármester. Hozzátette, ezek a helyiek azt kérték, hogy még ne lépjen hatályba a tanácsi határozat, hanem halasszák el.
Tehát nincsen visszavonva, csak úgymond szünetel” – fejtette ki az alpolgármester. Úgy fogalmazott, nekik, RMDSZ-eseknek ki kell használniuk ezt az időt, hogy politikailag lehessen megoldani a kérdést.
Jókai Mór 1876. augusztus 13-án gróf Teleki Sándor meghívására érkezett Koltóra és Nagybányára
Fotó: Wikipédia
Fontos lenne a Jókai és Lendvay utca
„Én már rég akartam a magyar utcaneveket, de kivártam, hogy a polgármesternek is legyenek javaslatai. Ekkor a javaslatban összesítettem a magyar és a román neveket. Utóbbiak közül az egyik ortodox, a másik görögkatolikus püspök. Úgyhogy ha a tanácshatározatot visszavonják, akkor az összes javaslatot vissza kell vonniuk. Ha mindenik nevet külön lehetne visszavonni, akkor a két magyarral ezt már rég megtették volna, de így nem merik, mert az »kiütné a biztosítékot« az ortodoxoknál és a görögkatolikusoknál is” – hívta fel a figyelmet az alpolgármester. Kifejtette, Jókai és Lendvay esetében olyan fontos személyiségekről van szó, akiknek erős a kötődésük Nagybányához, ezért lenne fontos róluk elnevezni utcákat.
Magyar személyiségekről elnevezett utcák Nagybányán
Dávid Lajost, a bányavidéki magyarságot összefogó nagybányai Teleki Magyar Ház vezetőjét arról kérdeztük, mi lenne a jelentősége az ottani magyarság számára, ha Jókai Mór és Lendvay Márton színművész (1807 – 1858) nevét egy-egy utca viselhetné. „Ha végiggondolom, a városban csak néhány utcánk viseli magyar személyiség nevét: Ferenczy Károly utca, Petőfi utca, Hollósy Simon utca – ezek még a kommunizmus idején kaptak magyar elnevezéseket. Az elmúlt 35 évben nem sikerült újabb utcákat magyar személyiségekről elnevezni.
Kiemelte, a Nagybányán 1807-ben született Lendvay a reformkor nagy színészegyénisége volt. Az apja sótiszt, ő adta fiának a Márton nevet, „mert ez nagyra hivatottságra utaló név, s az újszülött nem azért jött a világra, hogy elkallódjék”. Lendvay Nagybányán járt iskolába, ekkor még elsősorban műkedvelőkhöz, vándortársulatokhoz csapódva próbálgatta magát a színpadon, de kísérletezései – erős lámpaláza következtében – kudarcba fulladtak.
Lendvay Márton szülőháza Nagybányán
Fotó: Dávid Lajos
Kolozsváron lopta be magát a színházlátogatók szívébe, végül az 1837-ben megnyíló Nemzeti Színház első társulatának vált jeles színészegyéniségévé. Amikor fiatalon, 51 éves korában meghalt, huszonötezres tömeg kísérte utolsó útjára Budapesten” – magyarázta Dávid Lajos.
Őrzi a város Lendvay Márton emlékezetét
Lendvay szülővárosa folyamatosan követte a színészi pálya alakulását: már 1844-ben díszpolgárrá választották – egyébként ekkor járt utoljára Nagybányán. 1881 májusában emléktáblát avattak főtéri szülőházának falán, majd egy újabb kezdeményezés született: szobrot állítottak a tiszteletére. A Lendvay-kultusz jelenleg is élénken él a nagybányai magyar közösség tudatában.
Jókai feleségének, Laborfalvi Róza színésznőnek volt egy közös gyermeke Lendvay Márton színművésszel
Fotó: Wikipédia
1910-ben az ő nevét kapta az akkor felépült Szent István Szálló gyönyörű szecessziós színházterme, s az 1989-es rendszerváltást követően a helyi műkedvelő színjátszó kör is a Lendvay nevét viselte” – mutatott rá a Teleki Magyar Ház vezetője.
Hogyan lett Jókai-domb a Jókai-domb?
Dávid Lajostól azt is megtudtuk, hogy Jókai Mór 1876. augusztus 13-án gróf Teleki Sándor meghívására érkezett Koltóra és Nagybányára. A látogatás nem csak a város lakóiban, de Jókai életművében is mély nyomott hagyott, aki több írásában is megörökítette élményeit.
Lendvay Márton szobrát Verő László készítette, 1900-ban állítottak fel az egykori Polgári Kör előtti akkori Lendvay-téren
Fotó: Dávid Lajos
A domb Jókai látogatása nyomán kapta nevét, amikor az író arra sétált vendéglátóival, többek között Schönherr Gyula neves nagybányai történész édesanyjával, Csausz Annával, aki a város zenei életének egyik meghatározó személyisége, kitűnő zongoraművész volt. Az író sokáig gyönyörködött az eléje táruló látványban, majd megkérdezte:
Dávid Lajos azt is elmondta, hogy a Petőfi utca és a tervezett Jókai utca a domb két oldalán kapaszkodik fel a hegyoldalra. Ebből a szempontból is nagyon jó lenne, ha megvalósulhatna a városi tanácsi határozat.
Laborfalvi Róza törvénytelen gyereke
Mint Dávid Lajos magyarázta, a Lendvay-kultusz ápolásában, konkrétan a nagybányai szoborállítás megvalósulásában Jókainak is komoly szerepe volt. Tisztelte a nagy színészt, de nemcsak ezért támogatta a szoborállítást. Ugyanis amikor Jókai – a hagyomány szerint – 1848. március 15-én Laborfalvi Rózát megismerte, majd később feleségül is vette a nála nyolc évvel idősebb színésznőt, Laborfalvinak már volt egy 12 éves, házasságon kívül született lánya.
Lendvay Márton színművész 1807-ben született Nagybányán
Fotó: Wikipédia
Miután Benke Róza fiatalon meghalt, az író és felesége magukhoz vették és saját gyermekükként nevelték a kis Rózácskát, Laborfalvi Róza unokáját. Jókai hivatalosan is nevére vette a kislányt, aki csak kilencéves korában tudta meg, hogy mi is az igazság „szüleivel” kapcsolatban. „Ez a Róza lett aztán a Feszty Árpád festő felesége. Ily módon a magyar kultúra személyiségeinek egész hálózata bontakozik ki ebben a történetben. Nagyon érdekes kapcsolódási pontok fedezhetőek fel, hiszen Feszty Árpád is jó kapcsolatban állt gróf Teleki Sándorral, aki nagybányai otthonában, a mai Teleki Magyar Ház épületében fogadta a festőt, amikor az több hetet Nagybányán töltött és itt alkotott. Szorosan összeszövődtek a szálak ezek közt a személyiségek között – és végülis szorosan kapcsolódik mindahhoz, hogy Jókay és Lendvay emlékezetét a jövőben is is őrizni szeretnénk” – emelte ki Dávid Lajos.
A Jókai-domb a Városliget végén található, fákkal benőve, körülvéve
Fotó: Dávid Lajos
A hatványozottan szórványnak számító Máramaros megyében is sikert könyvelhetett el a magyar képviselet: megduplázta szavazóinak a számát vasárnap a 2020-as parlamenti választásokhoz képest.
Újabb narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható nagy mennyiségű csapadék és erős szél miatt.
Premier, hogy 3D-sen szkennelték a Románia legszebb barlangjának tartott Medve-barlangot: ennek köszönhetően lehetőség nyílik a földalatti környezetnek a legnagyobb pontossággal történő dokumentálására.
Nicușor Dan egy magányos farkas, aki államfőként nem fogja tudni jó irányban megváltoztatni az országot – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere.
Barabási Antal Szabolcstól, Maros megye nemrég hivatalába lépett prefektusától vár választ az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) arra, hogy a hivatalos román álláspont szerint „önálló, más állam-e” a Székelyföld.
Új lendülettel vágott neki a munkának az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) új vezetősége. Május 2–3-án tartják meg az erdélyi magyar ifjúsági fesztiválok „szezonnyitó” táborát.
Egy 66 236 négyzetméteres terület átadását kéri a román kormány a Szeben megyei önkormányzattól a nagyszebeni repülőtér közelében épülő NATO katonai támogató egység számára.
Betörtek a nemrég teljesen felújított újszentesi református templomba csütörtökre virradó éjjel. Szűcs András Ottó, a Temesvárral szomszédos község lelkésze a Krónikának elmondta, a kamerák rögzítették, amint egy férfi kifeszített egy kis ablakot.
Közel egymilliárd euróból gazdálkodik ebben az évben Kolozsvár, a város költségvetését csütörtökön szavazta meg a képviselő-testület.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Tizenegy megyére adott ki kiadós csapadékra vonatkozó másodfokú figyelmeztetést csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
1 hozzászólás