Nagybánya: elgáncsolták a magyar utcanévadást célzó tervet a román liberális tanácsosok

Nagybánya

Jókai Mórról, valamint Nagybánya szülöttjéről, a híres reformkori színészről, Lendvay Mártonról szeretnének utcákat elnevezni a városban, egyelőre azonban megakadt a folyamat

Fotó: Ziarul Maramureșului

Jókai Mórról, valamint Nagybánya szülöttjéről, a híres reformkori színészről, Lendvay Mártonról szeretnének utcákat elnevezni a máramarosi megyeszékhelyen. Az RMDSZ tervét azonban egyes román városi tanácsosok egyelőre megakadályozták. Pap Zsolt István, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere és Dávid Lajos, a bányavidéki magyarságot összefogó Teleki Magyar Ház vezetője nyilatkozott a Krónikának a névadási tervről és a gáncsoskodásról.

Kiss Judit

2025. január 28., 18:562025. január 28., 18:56

Egyelőre „parkolópályára” került a máramarosi megyeszékhelyen az RMDSZ kezdeményezte terv, miszerint jeles magyar személyiségekről, a városhoz több szállal kötődő Jókai Mórról, valamint Lendvay Márton színművészről, a város szülöttjéről neveznének el utcákat. Pap Zsolt István, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának elmondta, kezdeményezésükre a helyi tanács októberben jóváhagyta a magyar utcanevekről szóló határozatot:

ennek értelmében Jókai Mór nevét viselné a Jókai-domb melletti volt Construcției utca, Lendvay Mártonét pedig a Színház melletti December 30 utca.

Nagybánya Galéria

Lendvay Márton szobra, amely Trianon után eltűnt a térről, sokáig raktárban állt, ma a Városligetben őrzi a színművész emlékét Nagybányán

Fotó: Dávid Lajos

A határozat szerint négy román személyiségről is elneveztek volna utcákat. Walter Friedrich lett a volt Luminiței, Pokol Elek, azaz Alexiu Pocol a Városháza előtti tér, Episcop Martir Alexandru Rusu (a volt Industriei), valamint Parc Arhiepiscop Iustinian a Központi Park (az épülő ortodox katedrális melletti liget). A folyamat azonban az alpolgármester elmondása szerint megakadt, miután a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) tanácsosai berzenkedtek és emiatt a folyamat elakadt. Egyébként a 23 fős nagybányai városi képviselő-testületben ketten voltak RMDSZ-esek a tavaly júniusi helyhatósági választásig, akkor azonban sikerült háromra növelni a tanácsosi mandátumok számát.

Nagybánya: egyes városatyák nem akarták a magyar neveket

Máramaros megye székhelyén a népszámlálási adatok szerint 108 759 fős a lakosság, ebből 7,74 százalék vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. Pap Zsolt elmondta, 2024-ben a régi tanács utolsó ülésén – október 31-én járt le a régi tanácsosok mandátuma – olyan határozatot fogadtak el, ami hat nevet változtatna: ezek közt vannak tér- és utcanevek.

„A hatból kettő magyar név: Jókai és Lendvay. Ez úgymond »kivágta a biztosítékot« bizonyos román kollégáinknál, nevezetesen a liberálisoknál, és némi csűrés-csavarás után kibukott belőlük: az zavarja őket, hogy magyar nevekről van szó” – elevenítette fel Pap Zsolt.

Nagybánya Galéria

Kétnyelvű emléktábla Lendvay Márton színművész nagybányai szülőházának falán

Fotó: Dávid Lajos

Hozzátette, a másik négy névvel nem volt problémájuk a liberálisoknak, csak a két magyarral. „Elkezdték mondani, hogy Jókai Mór az 1848-as forradalomkor románellenes volt, és ehhez hasonló butaságokat – mindezzel felbőszítettek egyeseket a helyiek közül, akik az illető utcákban élnek. Nagyon érdekes, hogy csak abból a két utcából jöttek tiltakozni, amelyeket a magyar személyiségekről akarunk elnevezni. A következő tanácsülésre eljöttek ezek a lakosok, felszólaltak, kifejtették nemtetszésüket az utcanévváltozással kapcsolatban” – mondta az alpolgármester. Hozzátette, ezek a helyiek azt kérték, hogy még ne lépjen hatályba a tanácsi határozat, hanem halasszák el.

„Tulajdonképpen január 1-jétől kellett volna érvénybe lépnie. Még decemberben megszavaztunk egy másik határozatot, hogy kicsit nyugodjanak meg a kedélyek. Az újabb határozat kimondja, hogy egy évig el van halasztva a régi határozat érvényesítése, ami azt jelenti, hogy csak 2025 decemberében lépne érvénybe.

Tehát nincsen visszavonva, csak úgymond szünetel” – fejtette ki az alpolgármester. Úgy fogalmazott, nekik, RMDSZ-eseknek ki kell használniuk ezt az időt, hogy politikailag lehessen megoldani a kérdést.

Nagybánya Galéria

Jókai Mór 1876. augusztus 13-án gróf Teleki Sándor meghívására érkezett Koltóra és Nagybányára

Fotó: Wikipédia

Fontos lenne a Jókai és Lendvay utca

„Én már rég akartam a magyar utcaneveket, de kivártam, hogy a polgármesternek is legyenek javaslatai. Ekkor a javaslatban összesítettem a magyar és a román neveket. Utóbbiak közül az egyik ortodox, a másik görögkatolikus püspök. Úgyhogy ha a tanácshatározatot visszavonják, akkor az összes javaslatot vissza kell vonniuk. Ha mindenik nevet külön lehetne visszavonni, akkor a két magyarral ezt már rég megtették volna, de így nem merik, mert az »kiütné a biztosítékot« az ortodoxoknál és a görögkatolikusoknál is” – hívta fel a figyelmet az alpolgármester. Kifejtette, Jókai és Lendvay esetében olyan fontos személyiségekről van szó, akiknek erős a kötődésük Nagybányához, ezért lenne fontos róluk elnevezni utcákat.

„Mondjuk Tudor Vladimirescu utca minden településen van, ha volt köze az illető helyhez, ha nem. De Jókai és Lendvay konkrétan kötődött ehhez a városhoz. Ugyanakkor ez az utcanév-vita arra is jó példa, hogy a jogainkat nem kapjuk meg csak úgy, küzdenünk kell értük” – hangsúlyozta Pap Zsolt.

Magyar személyiségekről elnevezett utcák Nagybányán

Dávid Lajost, a bányavidéki magyarságot összefogó nagybányai Teleki Magyar Ház vezetőjét arról kérdeztük, mi lenne a jelentősége az ottani magyarság számára, ha Jókai Mór és Lendvay Márton színművész (1807 – 1858) nevét egy-egy utca viselhetné. „Ha végiggondolom, a városban csak néhány utcánk viseli magyar személyiség nevét: Ferenczy Károly utca, Petőfi utca, Hollósy Simon utca – ezek még a kommunizmus idején kaptak magyar elnevezéseket. Az elmúlt 35 évben nem sikerült újabb utcákat magyar személyiségekről elnevezni.

A nagybányai születésű Lendvay Márton és Jókai Mór emlékezete pedig élénken él a helyi magyar közösség emlékezetében” – fejtette ki Dávid Lajos.

Kiemelte, a Nagybányán 1807-ben született Lendvay a reformkor nagy színészegyénisége volt. Az apja sótiszt, ő adta fiának a Márton nevet, „mert ez nagyra hivatottságra utaló név, s az újszülött nem azért jött a világra, hogy elkallódjék”. Lendvay Nagybányán járt iskolába, ekkor még elsősorban műkedvelőkhöz, vándortársulatokhoz csapódva próbálgatta magát a színpadon, de kísérletezései – erős lámpaláza következtében – kudarcba fulladtak.

Nagybánya Galéria

Lendvay Márton szülőháza Nagybányán

Fotó: Dávid Lajos

„Létezik egy anekdota, miszerint első szerepe annyira rosszul sikerült, hogy szégyenében elbujdosott, és a környék erdeiben keresték a szülei, amíg megtalálták. Nem indult tehát zökkenőmentesen a pályája, de aztán egyre nagyobb sikereket ért el,

Kolozsváron lopta be magát a színházlátogatók szívébe, végül az 1837-ben megnyíló Nemzeti Színház első társulatának vált jeles színészegyéniségévé. Amikor fiatalon, 51 éves korában meghalt, huszonötezres tömeg kísérte utolsó útjára Budapesten” – magyarázta Dávid Lajos.

Őrzi a város Lendvay Márton emlékezetét

Lendvay szülővárosa folyamatosan követte a színészi pálya alakulását: már 1844-ben díszpolgárrá választották – egyébként ekkor járt utoljára Nagybányán. 1881 májusában emléktáblát avattak főtéri szülőházának falán, majd egy újabb kezdeményezés született: szobrot állítottak a tiszteletére. A Lendvay-kultusz jelenleg is élénken él a nagybányai magyar közösség tudatában.

Nagybánya Galéria

Jókai feleségének, Laborfalvi Róza színésznőnek volt egy közös gyermeke Lendvay Márton színművésszel

Fotó: Wikipédia

„A kétnyelvű emléktábla ma is látható a szülőházán. És áll Verő László alkotása is, a mellszobor, amelyet 1900-ban állítottak fel az egykori Polgári Kör előtti Lendvay téren. Ez a szobor ma – hosszas vándorlás után, hiszen Trianont követően lebontották, sokáig raktárban állt, csak a »kis magyar világban« állították fel újra a főtéren – a Városligetben őrzi Lendvay emlékét.

1910-ben az ő nevét kapta az akkor felépült Szent István Szálló gyönyörű szecessziós színházterme, s az 1989-es rendszerváltást követően a helyi műkedvelő színjátszó kör is a Lendvay nevét viselte” – mutatott rá a Teleki Magyar Ház vezetője.

Hogyan lett Jókai-domb a Jókai-domb?

Dávid Lajostól azt is megtudtuk, hogy Jókai Mór 1876. augusztus 13-án gróf Teleki Sándor meghívására érkezett Koltóra és Nagybányára. A látogatás nem csak a város lakóiban, de Jókai életművében is mély nyomott hagyott, aki több írásában is megörökítette élményeit.

Mint elmondta, a Városliget végében található a domb, amelyen a Hollósy-féle festőiskola első műterme, a nevezetes szénatároló állt, s amelyet a mai napig Jókai-dombként ismer a város magyarsága.

Nagybánya Galéria

Lendvay Márton szobrát Verő László készítette, 1900-ban állítottak fel az egykori Polgári Kör előtti akkori Lendvay-téren

Fotó: Dávid Lajos

A domb Jókai látogatása nyomán kapta nevét, amikor az író arra sétált vendéglátóival, többek között Schönherr Gyula neves nagybányai történész édesanyjával, Csausz Annával, aki a város zenei életének egyik meghatározó személyisége, kitűnő zongoraművész volt. Az író sokáig gyönyörködött az eléje táruló látványban, majd megkérdezte:

„Mi a neve ennek a dombnak?” „Eddig nem volt neve; e perctől kezdve Jókai-domb! Így lettem én váratlanul keresztanyja ennek a dombnak” – írja a sétára visszaemlékezve Csausz Anna.

Dávid Lajos azt is elmondta, hogy a Petőfi utca és a tervezett Jókai utca a domb két oldalán kapaszkodik fel a hegyoldalra. Ebből a szempontból is nagyon jó lenne, ha megvalósulhatna a városi tanácsi határozat.

Laborfalvi Róza törvénytelen gyereke

Mint Dávid Lajos magyarázta, a Lendvay-kultusz ápolásában, konkrétan a nagybányai szoborállítás megvalósulásában Jókainak is komoly szerepe volt. Tisztelte a nagy színészt, de nemcsak ezért támogatta a szoborállítást. Ugyanis amikor Jókai – a hagyomány szerint – 1848. március 15-én Laborfalvi Rózát megismerte, majd később feleségül is vette a nála nyolc évvel idősebb színésznőt, Laborfalvinak már volt egy 12 éves, házasságon kívül született lánya.

A Benke Róza nevű kislány apja pedig nem más volt, mint Lendvay Márton. 1861-ben Benke Rózának is született egy házasságon kívüli lánya – méghozzá a híres szívtiprótól, Andrássy Gyula gróftól –, a gyermeket szintén Rózának nevezték el.

Nagybánya Galéria

Lendvay Márton színművész 1807-ben született Nagybányán

Fotó: Wikipédia

Miután Benke Róza fiatalon meghalt, az író és felesége magukhoz vették és saját gyermekükként nevelték a kis Rózácskát, Laborfalvi Róza unokáját. Jókai hivatalosan is nevére vette a kislányt, aki csak kilencéves korában tudta meg, hogy mi is az igazság „szüleivel” kapcsolatban. „Ez a Róza lett aztán a Feszty Árpád festő felesége. Ily módon a magyar kultúra személyiségeinek egész hálózata bontakozik ki ebben a történetben. Nagyon érdekes kapcsolódási pontok fedezhetőek fel, hiszen Feszty Árpád is jó kapcsolatban állt gróf Teleki Sándorral, aki nagybányai otthonában, a mai Teleki Magyar Ház épületében fogadta a festőt, amikor az több hetet Nagybányán töltött és itt alkotott. Szorosan összeszövődtek a szálak ezek közt a személyiségek között – és végülis szorosan kapcsolódik mindahhoz, hogy Jókay és Lendvay emlékezetét a jövőben is is őrizni szeretnénk” – emelte ki Dávid Lajos.

Nagybánya Galéria

A Jókai-domb a Városliget végén található, fákkal benőve, körülvéve

Fotó: Dávid Lajos

korábban írtuk

Megduplázódott a magyar képviseletre szavazók száma a hatványozottan szórványnak számító Máramaros megyében
Megduplázódott a magyar képviseletre szavazók száma a hatványozottan szórványnak számító Máramaros megyében

A hatványozottan szórványnak számító Máramaros megyében is sikert könyvelhetett el a magyar képviselet: megduplázta szavazóinak a számát vasárnap a 2020-as parlamenti választásokhoz képest.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
2025. június 03., kedd

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális
2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében
2025. június 03., kedd

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját

A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán