Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész terve, ami a lakosság egy részének tetszését nem nyerte el
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
Indulatokat, felháborodást váltott és vált ki, napok óta kommenthadjáratokat, sőt gyűlölködő hangnemben folytatott diskurzusokat indított el a közösségi oldalon a Sepsiszentgyörgyön felállítandó Petőfi-szobor ügye, amelyről Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészt, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) korábbi vezetőjét kérdeztük.
2023. január 11., 08:432023. január 11., 08:43
Miután az alkotás kiválasztására felkért szakmai zsűri Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész tervét fogadta el, az önkormányzat lakossági nyomásra új pályázatot ír ki a köztéri alkotásra. Petőfi köztéri szobrát július végén avatná fel a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, valamint a helyi kulturális intézmények által meghirdetett Petőfi-emlékév záróeseményeként. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat által korábban kiírt pályázatra hat pályamű érkezett, a szakmai zsűri Gergely Zoltán tervét ítélte a legjobbnak, aki hétköznapi emberként ábrázolta az ifjú költőt. A nyertes pályaművet azonban számos kritika érte a lakosság részéről a közösségi oldalakon,
A Krónika megkeresésére Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) korábbi vezetője úgy vélekedett,
„Kétféle gyakorlat van a pályázat esetében: az egyik, hogy a pályázók beküldik a maketteket, ezek kiállításra kerülnek és a közönség is hozzászólhat. És azután, figyelembe véve a közönség véleményét is, dönt a szakmai zsűri. A másik mód, hogy ha a megrendelő nem érzi magát szakértőnek, akkor felkér elbírálásra szakértőket. Egyébként a pályázók közül mindenki megpróbálta értelmezni azt a Petőfi-képet, amit a költőről tudunk” – mondta Vécsi Nagy Zoltán.
Elbírálták a Petőfi Sándor egész alakos szobrának megalkotására beérkezett pályaműveket – tájékoztat a sepsiszentgyörgyi városháza. A pályázatot Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész nyerte.
A szakmai zsűri tagjai Bocskai Vince szobrászművész, Vetró András szobrászművész, Jánó Mihály művészettörténész, Bordás Beáta művészettörténész, Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok voltak.
Komoly bizottság döntötte el, hogy melyik pályamű nyerjen, olyan komoly bizottság, amelyen kívül nem nagyon lehet megbízhatóbbat összehívni Erdélyben. És ez a bizottság el tudja dönteni, melyik terv alkalmas arra, hogy köztéri szoborrá váljon. Ezt felülbíráltatni a lakossággal nem etikus, megzavarja a köztéri szobor állításának további sorsát, mindenki bizalmatlan lesz mindenkivel szemben” – mondta a művészettörténész. Hozzátette,
„Ráadásul Gergely Zoltán szobrászművész rögtön jelezte, hogy hajlandó tárgyalni arról, milyen legyen a szobor, tehát nem egy rugalmatlan alkotóról van szó. A benyújtott terv pedig általában vázlat egy nagy szoborhoz” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Azt is elmondta, a művésszel le lehet ülni tárgyalni, ahogy régen a pápák, királyok megrendelőkként tárgyaltak az alkotókkal – ezt is meg lehet tenni. Vécsi Nagy Zoltán azt mondta, hiányolja, hogy a megrendelő nem támaszkodott eléggé a zsűri meglátására, így sajnos a jelenlegi helyzet kellemetlen, mert
„Ahányan vagyunk, annyiféleképpen képzeljük el egy ilyen közismert személyiség figuráját, mint amilyen Petőfi. Az én magánvéleményem sem egyezik minden részletében a kétségtelenül legtöbbet ígérő pályamű által megjelenített és a kiírásnak leginkább megfelelő Petőfi-képpel, de mivel ismerem Gergely Zoltán korább felállított kiváló köztéri szobrait, bíztam annak végső művészi megoldásában. Mindenképpen rossznak tartom, hogy lakossági nyomásra visszavonták a döntést. Nehéz elképzelni, hogy miként lehetne most megfelelőképpen megoldani ezt a helyzetet” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Kifejtette,
„Most már ezek után nem lehet úgy csinálni, hogy rejtve marad a pályázat és egyszer csak lesz egy szobor. Most már muszáj végigjátszani ezt a játékot, de kell tisztán tudni, hogy mi a pontos kiírás, stb. Én többször ültem köztéri szobrot elbíráló bizottságban, és megfogadtam, hogy többé nem teszem. Amikor az ember azt mondja, hogy neki nem tetszik az illető terv, akkor a döntés megjelenésénél nem tüntetik fel, hogy az illető zsűritagnak nem tetszett, hanem csak azt, hogy kik voltak az ítészek” – mondta a művészettörténész.
Kifogásolja a Sepsiszentgyörgyön felállítandó Petőfi-szobor kiválasztására felkért szakmai zsűri, hogy az önkormányzat lakossági nyomásra új pályázatot ír ki a köztéri alkotásra.
Amint arról beszámoltunk, a zsűri egyik tagja, Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész a Háromszék napilap megkeresésére a múlt héten azt mondta, Petőfi Sándor emblematikus alakját nagy kihívás újszerűen megmintázni, megítélése szerint Gergely Zoltánnak ez sikerült. „Nem volt helyes lépés engedni az utca nyomásának, és új pályázatot kiírni” – fejtette ki Vetró András, aki azt is közölte, nem kíván az új elbíráló bizottság tagja lenni.
A sepsiszentgyörgyi városvezetés azzal indokolta az új kiírást, hogy az eredeti nem a szabadságharcos, forradalmár Petőfit helyezte előtérbe, hanem az egész embert, így az új kiírás megköveteli a költőre és korára jellemző jegyek megjelenítését. „Egy szakmai grémium által meghatározott sorrendet soha nem fogok megváltoztatni, de a lakosság véleményét is szeretném figyelembe venni” – írta korábbi közleményében Antal Árpád polgármester.
Épp Sepsiszentgyörgyön 2010 óta A három szék című alkotása, 2013-tól Márton Áron püspök egész alakos szobra a római katolikus érseki palotában Gyulafehérváron, 2013-tól Kós Károly mellszobra a Kolozs megyei Sztánán, 2014-től báró Kemény Zsigmond mellszobra a Maros megyei Pusztakamaráson. 2016-ban készült el Gergely Zoltán alkotásaként Márton Áron püspök szarkofágja, amely a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban található. Szintén 2016-tól látható az 5000 elhurcolt magyar civil férfi emlékműve a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos kolozsvári szobrát is Gergely Zoltán készítette: a 2019-ben felavatott szobor a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren látható.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
szóljon hozzá!