A lepusztult menedékház alig száz éve épült a Zichy cseppkőbarlang szomszédságában
Fotó: Ebihoreanul.ro
Elkezdődhet a révi Zichy-menedékház újjáépítése, a Bihar megyei önkormányzat ugyanis aláírta az erre vonatkozó tervezési és kivitelezési szerződést. A magyar-román határ menti projekt keretében helyreállítandó százéves épületből mára alig maradt valami.
2021. február 23., 16:212021. február 23., 16:21
„A révi menedékház egy lélekemelő hely volt generációk számára. A felújítása prioritás számunkra” – fogalmazott az épület rehabilitációjáról szóló közleményében Mircea Mălan, a Bihar megyei önkormányzat alelnöke.
a AD West Construct Kft. és Clasx Design Kft. cégekkel. Mircea Mălan szerint a tervezési folyamat még a napokban elkezdődik, így nyáron akár a tulajdonképpeni munkának is neki lehet fogni.
A munkálatok értéke áfa nélkül 2.692.726,35 lej, és a közlemény szerint 21 hónap alatt kell elkészülni velük, ebből 3 a tervezési időszak. A létesítmény rehabilitációja egy román-magyar határ menti projekt keretében valósul meg, melynek célja a Révi-szoros természetvédelmi terület megóvása, megőrzése, népszerűsítése, a menedékház pedig turisztikai központként fog működni.
azzal, hogy huzamosabb ideig nem jelent meg az üléseken, így kvórum hiányában nem lehetett megszavazni. Később az okozta a késlekedést, hogy nem volt jelentkező a munkára. Ahhoz, hogy a támogatás ne vészen kárba végül december végéig meghosszabbították a projekt kifutási idejét.
A Román–Magyar Határ Menti Együttműködési Program keretében végül 2018-ban mintegy 2,5 millió eurót sikerült megpályázni az ingatlan teljes felújítására és felszerelésére, ebben a jövőben turisztikai központ működne.
A helyreállított épület látványterve
Fotó: Ebihoreanul.ro
A pályázatot még a korábbi Bihar megyei tanácselnök, az RMDSZ-es Pásztor Sándor idején sikerült megnyerni, a volt megyei elöljáró akkor úgy nyilatkozott, hogy a projekt keretében eredeti állapotába állítanák vissza a Zichy-menedékházat és a Czárán Gyula-útvonal nyomán egy kiépített gyalogösvényt is kialakítanának.
A Zichy-menedékházat még évekkel ezelőtt vásárolta meg a Bihar Megyei Tanács azzal a céllal, hogy felújítsa és ezáltal növelje a sokak által látogatott szoros turisztikai potenciálját. Az egy évszázaddal ezelőtt Handl Károly által felfedezett révi Zichy cseppkőbarlang és a sziklaszoros Czárán Gyulának köszönhetően került fel a turistautak térképére.
Azonban az adományozást, illetve az EKE tulajdonjogát nem rögzítették a telekkönyvekben, az egyesület így nem tudta visszaigényelni az épületeket. A terület teljes egészében visszakerült a Zichy-birtokot korábban megvásárló Mateescu család örököseinek tulajdonába, a menedékházat pedig a család örököseként Clitus Lucian Radu bukaresti tanár 2006-ban, peres úton szerezte vissza az államtól.
Itt található Erdély leglátványosabb vizes barlangja, a hét kilométer hosszú Zichy cseppkőbarlang. A szurdokvölgyet körülzáró 350 hektáros erdő természetvédelmi terület, ahol több mint 756 féle védett növény él.
Az 1915-ben épült menedékház a Zichy-barlang közvetlen közelében található, évtizedekig népszerű turisztikai célpont volt, majd 1989 után elkezdődött a leépülése, mára már alig maradt valami az alig százéves épületből.
Teljesen felújítaná a révi sziklaszorosban évtizedek óta romokban heverő Zichy-menedékházat a Bihar megyei önkormányzat. A PNL-franció bojkottálja a projektet.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.
Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
szóljon hozzá!