Fotó: Barabás Ákos
Továbbra is kérdéses az RMDSZ kezdeményezte Minority SafePack sorsa: az Unión belüli nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében indított akcióban a szükséges aláírások háromnegyede gyűlt össze, a határidőig pedig még alig van egy hónap. Vincze Loránt FUEN-elnök még optimista.
2018. március 06., 09:562018. március 06., 09:56
2018. március 06., 13:342018. március 06., 13:34
Bár már csak egy szűk hónap van hátra a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének április 3-ai határidejéig, a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében indított kezdeményezés iktatásához szükséges egymillió aláírásból még mindig hiányzik negyedmillió szignó.
ahhoz, hogy elindulhasson az a folyamat, amely az Európai Unió szerveinek bevonásával egy kisebbségvédelmi rendszer megvalósítására törekedne. Emlékeztetett, a polgári kezdeményezés sikeréhez nem elég az egymillió aláírás összegyűjtése, a támogató nyilatkozatok számának legalább hét tagállamban el kell érnie az előírt küszöbértéket.
Vincze Loránt FUEN-elnök
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Romániában, Magyarországon és Szlovákiában már megvan a minimális számú aláírás, ami nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban már le szabad állni az aláírások gyűjtésével. Horvátország, Szlovénia, Lettország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és Bulgária esetében van remény arra, hogy elegendő számú csatlakozó támogassa aláírásával a kezdeményezést – tette hozzá Vincze.
Az aláírásokat interneten és kinyomtatott aláírási íveken is gyűjtik. A kisebbségek európai szintű jogvédelme annál is inkább fontos, mert minden tizedik uniós polgár, vagyis 50 millió ember kisebbségi sorban él.
Százezer aláírás gyűlt össze eddig a Minority SafePack polgári kezdeményezés elfogadásához szükséges egymillióból. Bár már félidőnél tartanak, Vincze Loránt FUEN-elnök szerint optimizmusra ad okot, hogy a szignók egytizede megvan, hiszen a kopogtatós kampány csak most kezdődött. Románia kiemelkedően teljesít.
A FUEN-elnök szerint az akcióban részt vevő különböző szervezeteken múlik, hogy a hátramaradt szűk egy hónap alatt mennyire válik intenzívvé a kampány. „A határidőig még be lehet hozni a hiányzó 250 ezer támogató aláírást. Az elmúlt időszakban megmozdult Magyarország, és Erdélyben az RMDSZ vállalta, hogy még összegyűjt 25 ezer támogatót, ezzel pótolni lehet majd a hiányzó kézjegyeket, onnan, ahol a közösségek gyengébbek, vagy rosszabbul szervezettek” – szögezte le Vincze Loránt.
Az aláírásgyűjtés egyébként tíz tagországban zajlik, a FUEN elnöke szerint azért, mert ez egyfajta „biztonsági szelepet” jelent: ha tíz országgal számolnak, akkor hétben biztosan meglesz a kvóta.
„Ezek a tényezők feljogosítanak arra, hogy optimista legyek” – tette hozzá a szervezet elnöke.
Mivel már nagyon ketyeg az óra, a FUEN nagy erőket mozgósít, hogy a célegyenesben elég embert elérjenek aktivistáik. Vincze Loránt kérdésünkre elmondta,
A Maszol hírportál egyébként két héttel ezelőtt írt arról, hogy egy mikrobusznyi erdélyi aktivistát küldtek Szlovéniába és Horvátországba, hogy az ottani magyar közösséget aktivizálják. Annak ellenére, hogy mindkét országban alacsony a megszabott kvóta – Szlovéniában 6 ezer, Horvátországban 8 250 –, a gyűjtés nagyon lassan halad.
Az Európai Unióban egyetlenegy olyan jogi szabályozás sincs, amely foglalkozna az őshonos kisebbségek jogaival, ami azt jelenti, hogy az őshonos kisebbségek érdekeinek védelme Európában jelenleg értékelhetetlen – jelentette ki Vincze Loránt szerdán Brüsszelben.
a valós időben elérhető, kizárólag az online gyűjtésre vonatkozó adatok szerint Szlovénia a kvóta alig 10 százalékát teljesítette, Horvátország 9 százalékon áll. Ennél sokkal rosszabb a helyzet Bulgária (1,75 százalék) és Lengyelország (2) esetében, míg például Lettországban már a kvóta 83 százalékát sikerült teljesíteni. Vincze Loránt egyébként a hírportálnak korábban beismerte, menet közben derült ki, hogy a FUEN-tagszervezetek többsége gyakorlatilag bármilyen politikai aktivizmusra képtelen. „Nem a témával van a baj, azt támogatta mindenki, viszont amikor dolgozni kellett, akkor derült ki, hogy nem tudják csinálni” – fogalmazott Vincze a Maszolnak, hozzátéve, hogy vannak olyan 40-50 ezres nemzeti kisebbségek Európában, amelyek számára az 500 aláírás összegyűjtése is nehézséget jelent.
Fotó: Barabás Ákos
Bízom benne, hogy még ezután is bárhol feléledhetnek a közösségek, intenzívebbé válhat az akció” – fogalmazott tegnap a Krónika megkeresésére Vincze Loránt. Hozzátette, még korai, hogy mérleget vonjanak, ám szervezeten belül mindenképpen levonják a következtetést, a következőkben nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy fejlesszék, építsék a tagszervezeteiket, ezeket jobban összekapcsolják a közösségekkel.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke egyébként a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén elmondta, aktivistáik 250 ezer helyett 261 ezer aláírást gyűjtöttek össze Erdélyben.
Éppen ezért március 25-éig további 25 ezer aláírást fogunk összegyűjteni Erdélyből” – fogalmazott Porcsalmi Bálint.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban úgy fogalmazott: a Minority SafePack indításakor az érdekelte a kezdeményezőként fellépő alakulatot, hogy arra kényszerítsék az EU-t, találjanak megoldást a kisebbségek védelmére, hisz bár van olyan állam, ahol rendezték a kérdést, számos országban problémák vannak. Emlékeztetett: a kisebbségügyi javaslatcsomag kiterjed a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatra, az egyenlő bánásmódra, a nemzeti kisebbségi kultúrák megőrzésére.
A külügyminisztérium azzal indokolta lépését, hogy Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát.
Vincze Loránt FUEN-elnök szerint a román állam politikai okokból támadta meg a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
Folytatódik a józsefvárosi Víztorony kulturális és turisztikai központtá alakítása – közölte a temesvári polgármesteri hivatal.
A pihenőszabadság miatt alakult ki tettlegességig fajuló munkahelyi konfliktus Kolozsváron, a férfit, aki megverte a főnökét, 8 000 lejes bírsággal sújtották.
A tömegközlekedési vállalat és a polgármesteri hivatal nevében kínálnak mindössze 12 lejért hat hónapig érvényes, minden szállítóeszköz használatára feljogosító bérletet.
Szilágy megyei faipari cégeket és faszállítmányokat ellenőriztek az elmúlt napokban a rendőrök. Összesen 174 köbméter rönköt, deszkát és gerendát koboztak el, és 60 ezer lejre büntettek.
Miközben Romániában még mindig számos kórház működik leromlott állapotban levő ingatlanokban és igen ritka, hogy új kórházak épüljenek, úgy tűnik, az új fejlesztések sem időtállóak.
Az új tanévben feltételezhetően nem csökkent a magyar diákok száma Romániában, a magyar oktatásnak mindenképpen ragaszkodnia kell törvényes jogaihoz, a cél pedig az, hogy szülőföldjükön boldoguljanak majd a fiatalok.
Kigyulladt hétfő délután egy személyszállító vonat mozdonya a Kolozs megyei Nagyiklód (Iclod) vasútállomásán, az utasoknak sikerült leszállniuk az egyetlen vasúti kocsiból álló szerelvényről.
Miközben egyre biztosabbnak tűnt, hogy a közeli száldobágyi erdőbe telepítik át a stadionépítés miatt költözni kényszerülő nagyváradi állatkertet, most újabb lehetséges helyszín merült fel. A helyi sajtó szerint ugyanakkor még a héten döntés születhet.
A következő két hétben kellemes időjárás várható, de főként szeptember 25. után sokfelé lehet esőre számít – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 16–29. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet a kincses városba várja Erdély középiskolásait szeptember 19–22. között – közölték az esemény szervezői.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás