Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az Európai Unióban egyetlenegy olyan jogi szabályozás sincs, amely foglalkozna az őshonos kisebbségek jogaival, ami azt jelenti, hogy az őshonos kisebbségek érdekeinek védelme Európában jelenleg értékelhetetlen – jelentette ki Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke szerdán Brüsszelben.
2018. február 21., 22:272018. február 21., 22:27
2018. március 06., 13:362018. március 06., 13:36
Vincze Loránt az Európai Parlamentben (EP) tartott, az őshonos kisebbségek jogainak védelme érdekében indított Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezésről (Minority SafePack) tartott háttérbeszélgetésen kijelentette: meg kell törni a tagállamok monopóliumát a kisebbségvédelem területén, hiszen az az unió intézményei jelenleg úgy tartják, hogy a kisebbségvédelem kizárólagosan tagállami kompetencia. Ez nem fogadható el, ugyanis számos uniós tagállam esetében látható, hogy sorozatos jogsérelem éri a területükön élő kisebbségi közösségeket.
– húzta alá. A FUEN elnöke elmondta, még nem gyűlt össze a szükséges egymillió aláírás ahhoz, hogy elindulhasson az a folyamat, amely az Európai Unió szerveinek bevonásával egy kisebbségvédelmi rendszer megvalósítására törekedne. A kezdeményezés keretén belül ugyanis legalább hét tagállamban egy arányosan minimális számú aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy az Európai Bizottság kötelezően foglalkozzon az őshonos kisebbségek ügyével.
Az anyanyelv nemzetközi napján tartott tájékoztatón Vincze Loránt elmondta,
ami nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban már le szabad állni az aláírások gyűjtésével. Horvátország, Szlovénia, Lettország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és Bulgária esetében remény van arra, hogy elegendő számú csatlakozó támogassa aláírásával a kezdeményezést – tette hozzá.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője a beszélgetés alkalmával elmondta, az EP petíciós bizottsága kezdeményező szerepet vállalt az őshonos kisebbségek ügyében, ugyanis sikerült elérnie azt, hogy az európai polgári kezdeményezés az Európai Parlament asztalára kerüljön.
– közölte a képviselő.
A Minority SafePack célja, hogy az Európai Unió jogi lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében. A kezdeményezésben foglaltak megvalósításához április 3-ig az unió hét államából egymillió aláírásnak kell összegyűlnie.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!