A hétvégén is dolgozó alkalmazottaknak most egymást követő két napon kell kiadni a szabadnapokat
Fotó: Pál Árpád
A pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel kiváltani – vallja Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője, akit a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői által bejelentett módosítási tervekről kérdeztünk.
2019. július 06., 08:172019. július 06., 08:17
2019. július 06., 08:182019. július 06., 08:18
A ledolgozott munkaszüneti napokat lehessen pénzzel kompenzálni, a kötelező szabadnap a jelenlegi egymást követő 48 óráról csökkenjen 24 órára – így módosítanák a munkaügyi törvénykönyvet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője azonban úgy véli, ez így nincs rendben, hiszen a pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel kiváltani. A Nemzeti Liberális Párt honatyái különben azzal érvelnek, hogy a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, hiszen a túlóra és a munkaszüneti napok fogalmát külön kezeli, holott értelmezésük szerint a törvény nem tiltja, hogy az alkalmazottak munkaszüneti napokon – tehát szombaton és vasárnap – is túlórázzanak.
ám a plusz órákat értelmezésük szerint a hét bármelyik napján, tehát a hétvégeken is le lehetne dolgozni, ebben az esetben nem kell szabadnapként kiadni, hanem ki lehet fizetni.
A liberálisok szerint a módosítás a munkaadó és a munkavállaló érdekeit is szolgálja, hiszen könnyebben lehet biztosítani a folytonosságot, másrészt sok alkalmazott inkább választja a több pénzbeli juttatást, mint a kötelező szabadnapot. Mint érvelnek, ha a hétvégi munkaszüneti nap zavarja a tevékenységet, a szabadnapot a hét bármelyik más napján ki lehet adni, ám az alkalmazott beleegyezésével pénzbeli juttatással is lehet kompenzálni, azzal a feltétellel, hogy ennek időtartama nem haladhatja meg a 8 órát, és a heti pihenő pedig kötelezően 24 óra, a jelenlegi 48 óra helyett.
– áll a kezdeményezésben, amit a képviselőházba nyújtottak be az ellenzéki honatyák, és a szenátus lesz a döntő ház.
Jelenleg a munkaügyi törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a munkaszüneti napokat kötelezően ki kell adni, ha ezt a tevékenység nem teszi lehetővé – például az egészségügyben, élelmiszeriparban, öntődékben –, mivel nem lehet megszakítani a tevékenységet, akkor egymást követő két napon kell kiadni a szabadnapokat, az alkalmazottnak folyamatosan 48 óra pihenést kell biztosítani – mutatott rá a Krónika megkeresésére Ördög Lajos. A Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetőjének szavai szerint ez a gyakorlatban úgy működik: ha a hétvégén is nyitva tartó üzlet eladója szombat délig dolgozik, akkor legközelebb csak hétfőn délben állhat munkába, hogy meglegyen a 48 órás folyamatos pihenője. Ilyen értelemben tavaly módosították a munkatörvénykönyvet, azelőtt csak annyi állt benne, hogy két egymást követő napon kell kiadni a szabadnapot, és nem pontosították a 48 órát. „Ez így rendben van. A pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel megváltani. Erre csak végső esetben kerülhet sor, ha megszűnik az alkalmazott munkaviszonya és már nincs lehetőség, hogy kivegye a felgyűlt szabadnapjait vagy a megmaradt pihenőszabadságát. Ilyen esetben jó, ha van lehetőség arra, hogy a munkaadó ezt kifizesse” – szögezte le a munkaügyi felügyelőség igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!