A hétvégén is dolgozó alkalmazottaknak most egymást követő két napon kell kiadni a szabadnapokat
Fotó: Pál Árpád
A pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel kiváltani – vallja Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője, akit a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői által bejelentett módosítási tervekről kérdeztünk.
2019. július 06., 08:172019. július 06., 08:17
2019. július 06., 08:182019. július 06., 08:18
A ledolgozott munkaszüneti napokat lehessen pénzzel kompenzálni, a kötelező szabadnap a jelenlegi egymást követő 48 óráról csökkenjen 24 órára – így módosítanák a munkaügyi törvénykönyvet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője azonban úgy véli, ez így nincs rendben, hiszen a pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel kiváltani. A Nemzeti Liberális Párt honatyái különben azzal érvelnek, hogy a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, hiszen a túlóra és a munkaszüneti napok fogalmát külön kezeli, holott értelmezésük szerint a törvény nem tiltja, hogy az alkalmazottak munkaszüneti napokon – tehát szombaton és vasárnap – is túlórázzanak.
ám a plusz órákat értelmezésük szerint a hét bármelyik napján, tehát a hétvégeken is le lehetne dolgozni, ebben az esetben nem kell szabadnapként kiadni, hanem ki lehet fizetni.
A liberálisok szerint a módosítás a munkaadó és a munkavállaló érdekeit is szolgálja, hiszen könnyebben lehet biztosítani a folytonosságot, másrészt sok alkalmazott inkább választja a több pénzbeli juttatást, mint a kötelező szabadnapot. Mint érvelnek, ha a hétvégi munkaszüneti nap zavarja a tevékenységet, a szabadnapot a hét bármelyik más napján ki lehet adni, ám az alkalmazott beleegyezésével pénzbeli juttatással is lehet kompenzálni, azzal a feltétellel, hogy ennek időtartama nem haladhatja meg a 8 órát, és a heti pihenő pedig kötelezően 24 óra, a jelenlegi 48 óra helyett.
– áll a kezdeményezésben, amit a képviselőházba nyújtottak be az ellenzéki honatyák, és a szenátus lesz a döntő ház.
Jelenleg a munkaügyi törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a munkaszüneti napokat kötelezően ki kell adni, ha ezt a tevékenység nem teszi lehetővé – például az egészségügyben, élelmiszeriparban, öntődékben –, mivel nem lehet megszakítani a tevékenységet, akkor egymást követő két napon kell kiadni a szabadnapokat, az alkalmazottnak folyamatosan 48 óra pihenést kell biztosítani – mutatott rá a Krónika megkeresésére Ördög Lajos. A Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetőjének szavai szerint ez a gyakorlatban úgy működik: ha a hétvégén is nyitva tartó üzlet eladója szombat délig dolgozik, akkor legközelebb csak hétfőn délben állhat munkába, hogy meglegyen a 48 órás folyamatos pihenője. Ilyen értelemben tavaly módosították a munkatörvénykönyvet, azelőtt csak annyi állt benne, hogy két egymást követő napon kell kiadni a szabadnapot, és nem pontosították a 48 órát. „Ez így rendben van. A pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel megváltani. Erre csak végső esetben kerülhet sor, ha megszűnik az alkalmazott munkaviszonya és már nincs lehetőség, hogy kivegye a felgyűlt szabadnapjait vagy a megmaradt pihenőszabadságát. Ilyen esetben jó, ha van lehetőség arra, hogy a munkaadó ezt kifizesse” – szögezte le a munkaügyi felügyelőség igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!