A hétvégén is dolgozó alkalmazottaknak most egymást követő két napon kell kiadni a szabadnapokat
Fotó: Pál Árpád
A pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel kiváltani – vallja Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője, akit a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői által bejelentett módosítási tervekről kérdeztünk.
2019. július 06., 08:172019. július 06., 08:17
2019. július 06., 08:182019. július 06., 08:18
A ledolgozott munkaszüneti napokat lehessen pénzzel kompenzálni, a kötelező szabadnap a jelenlegi egymást követő 48 óráról csökkenjen 24 órára – így módosítanák a munkaügyi törvénykönyvet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője azonban úgy véli, ez így nincs rendben, hiszen a pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel kiváltani. A Nemzeti Liberális Párt honatyái különben azzal érvelnek, hogy a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, hiszen a túlóra és a munkaszüneti napok fogalmát külön kezeli, holott értelmezésük szerint a törvény nem tiltja, hogy az alkalmazottak munkaszüneti napokon – tehát szombaton és vasárnap – is túlórázzanak.
ám a plusz órákat értelmezésük szerint a hét bármelyik napján, tehát a hétvégeken is le lehetne dolgozni, ebben az esetben nem kell szabadnapként kiadni, hanem ki lehet fizetni.
A liberálisok szerint a módosítás a munkaadó és a munkavállaló érdekeit is szolgálja, hiszen könnyebben lehet biztosítani a folytonosságot, másrészt sok alkalmazott inkább választja a több pénzbeli juttatást, mint a kötelező szabadnapot. Mint érvelnek, ha a hétvégi munkaszüneti nap zavarja a tevékenységet, a szabadnapot a hét bármelyik más napján ki lehet adni, ám az alkalmazott beleegyezésével pénzbeli juttatással is lehet kompenzálni, azzal a feltétellel, hogy ennek időtartama nem haladhatja meg a 8 órát, és a heti pihenő pedig kötelezően 24 óra, a jelenlegi 48 óra helyett.
– áll a kezdeményezésben, amit a képviselőházba nyújtottak be az ellenzéki honatyák, és a szenátus lesz a döntő ház.
Jelenleg a munkaügyi törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a munkaszüneti napokat kötelezően ki kell adni, ha ezt a tevékenység nem teszi lehetővé – például az egészségügyben, élelmiszeriparban, öntődékben –, mivel nem lehet megszakítani a tevékenységet, akkor egymást követő két napon kell kiadni a szabadnapokat, az alkalmazottnak folyamatosan 48 óra pihenést kell biztosítani – mutatott rá a Krónika megkeresésére Ördög Lajos. A Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetőjének szavai szerint ez a gyakorlatban úgy működik: ha a hétvégén is nyitva tartó üzlet eladója szombat délig dolgozik, akkor legközelebb csak hétfőn délben állhat munkába, hogy meglegyen a 48 órás folyamatos pihenője. Ilyen értelemben tavaly módosították a munkatörvénykönyvet, azelőtt csak annyi állt benne, hogy két egymást követő napon kell kiadni a szabadnapot, és nem pontosították a 48 órát. „Ez így rendben van. A pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel megváltani. Erre csak végső esetben kerülhet sor, ha megszűnik az alkalmazott munkaviszonya és már nincs lehetőség, hogy kivegye a felgyűlt szabadnapjait vagy a megmaradt pihenőszabadságát. Ilyen esetben jó, ha van lehetőség arra, hogy a munkaadó ezt kifizesse” – szögezte le a munkaügyi felügyelőség igazgatója.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
szóljon hozzá!