Múltkivetítés. A székelyek eredetét Mongóliában kell keresni a 4. században a török kutató szerint
Fotó: Pinti Attila
Több magyarországi portál is interjút készített a napokban Hakan Aydemir török kutatóval, akinek elmélete szerint sikerült megállapítani a székelyek eredetét.
2024. április 18., 19:132024. április 18., 19:13
Az 1968-ban született nyelvész, turkológus, altajista, az Istanbul Medeniyet Egyetem nyelvészeti tanszékének vezetője a Mandiner.hu portálnak adott interjújában „nagy hatású, tudományos eredményeiben és víziójában is lehengerlő elméletet mutat be”, mely szerint
Az interjú első, szerdán megjelent részéből kiderül, hogy a tudós magyar nyelven megjelent, A székely eredetkérdés megoldása című tanulmánya csak rövid összefoglalása egy nagyobb lélegzetű munkának: 2021-ben törökül megjelent egy könyve a régi török törzsnevekről, amelyben részleteiben tárgyalta a székelykérdést, egy új nyelvtörténeti módszert alkalmazva.
Az említett új módszer a népneveknek, azok alakváltozatainak és keletkezésük sorrendjének etimológiai elemzéseire vonatkozik. „A nyelvészetben ismert fa diagram elvén alapuló módszerrel, amit eddig még soha nem alkalmaztak a népnevek kutatásában, sikerült tisztáznom a székely népnév számos, eddig érthetetlen alakváltozatának egymáshoz való viszonyát térben és időben, és ennek segítségével meg lehetett állapítani az alakváltozatok kronológiai sorrendjét, ezáltal pedig lehetővé vált az etimológiai következtetések helyességének az ellenőrzése is” – nyilatkozta a kutató a Mandinernek.
– szögezte le. A módszertani újítás mellett egy merőben új forráscsoport, a kínai források bevonása a vizsgálatba tette lehetővé „a székelykérdés megoldását”. Ez pedig a következő: „A régi török törzsnevek egyik csoportját a lószín vagy ló-jegy nevekből, mint melléknevekből kialakult törzsnevek alkotják (például: doru atlı, vagyis „vörös lovas” törzs). Ilyen a török eredetű székely népnév is, amely kezdetben „fehér patás lovat” jelentett. A törzs szóval együtt állandósult jelzős szerkezetben tehát „fehér patás (lovú) törzs” jelentést hordozott. Ebből a jelzős szerkezetből a melléknév jelentéstapadással törzsnévvé/népnévvé vált. A kutatásaim alapján kiderült az is, hogy
– szögezte le a tudós a Mandinernek adott interjúban. A fő bizonyító erőt firtató kérdésre válaszolva a nyelvész kifejtette, a kínai források átfésülése során derült ez ki, melyekben a sekel (szekel) törzs sījié (斯結) alakban fordul elő.
Az elmélet szerint a székelyeket rengeteg minden köti a hunokhoz
Fotó: Barabás Ákos
A történelmi háttérre kitérve ismertette: Belső-Ázsiában a Ruru Birodalom felemelkedése a hunok egy részét 350-370 között menekülésre kényszerítette. Hozzájuk csatlakozhattak a székelyek őseinek csoportjai is, akik úgy tűnik, hogy az ázsiai hun törzsszövetséghez tartoztak.
Ugyanakkor egy másik részük a délnyugat felé menekülő hunokhoz csatlakozott és a Balhas-tótól délre fekvő Ili-folyó és a – mai Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán egy részére kiterjedő – Fergana-völgy közötti régióba vándorolt.
– olvasható az interjúban. Arra a kérdésre, hogy mi közük lehetett a székelyeknek a hunokhoz, Hakan Aydemir úgy válaszolt: rengeteg. A székelyek ősei a hunokhoz csatlakozva vándoroltak, s velük érkezett meg egy részük Kelet-Európába és a Kárpát-medencébe. Innen eredhet a székelyek hun- és Attila-hagyománya. Erre a kapcsolatra utal Anonymus azon jelentése is, hogy „a székelyek, akik kezdetben Attila király népe voltak”.
A török tudós szerint úgy tűnik azonban, hogy a székelyek elődei már korábban is a hun törzsszövetség tagjai voltak, sőt a keleten maradt székelyek 350 után is együtt mozoghattak a hunokkal, ugyanis a kínai források 552-től a Keleti Türk Kaganátus törzsei között a hun nevű törzs mellett majdnem mindig egy sekel nevű törzset is említenek; ez a szekel törzs pedig a székelyek keleten maradt elődeit takarja.
– jelentette ki a Mandiner-interjúban.
A Mandiner.hu portálnak adott interjú első része itt olvasható teljes egészében, ugyanakkor a napokban a Demokrata is interjút készített Hakan Aydemir török kutatóval. A témára hamarosan a Krónika is visszatér.
Másik elmélet a „szökevény székelyekről”
Csupán egy hónappal a Hakan Aydemirrel készült interjú előtt a Mandiner egy másik új székelyeredet-elméletről is beszámolt. Keszi Tamás régész a Magyarságkutató Intézetnél publikált teóriája az úgynevezett szökevény székelyekről szól. Hipotézise a székely név etimológiájából indul ki: szerinte a szekely jelentése gyorsan mozgó, elszökő, „megugró” ember. Az etimológiát pedig összekapcsolta az úgynevezett „kóborlás” jelenségével.
Mint az interjúból kiderül, a Magyar Királyság megszületése kötelezettségeket is jelentett, ami alól egyesek kibújtak. Ugyanakkor a szabadok mellett jelentős szolgatömegek is éltek a Kárpát-medencében, akik szabadulni próbáltak uraiktól. Emellett a 11. században idegen támadások és trónharcok tették bizonytalanná az életet: aki menekülni akart a háborúk elől, az megpróbált gyéren lakott területekre költözni. A „szökevények” olyan helyeken telepedtek le, ahova a királyi hatalom nehezebben ért el. Itt olyan önszerveződő folyamat indult meg, amely végül hasonló struktúrákat hozott létre, mint amilyet a törzsi, nemzetségi szervezetben élő népeknél figyelhetünk meg – állítja Keszi Tamás, aki szerint így „születhetett meg” a székelység.
„Magyarázatot kap az is, hogy a székely név miért csak a 12. század elején bukkan fel először: az a társadalmi csoport, amelyiknek az elnevezésére használták, csak a 11. században született meg” – szögezte le az interjúban. Egyébként a Hakan Aydemirrel később készült Mandiner-interjúban megállapítja a szerző, hogy a török tudós elmélete cáfolja a szökevény székelyek teóriáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!