Fotó: Végh Balázs
Floriniţa Oltean főbiztos a Krónika kérdésére elmondta, a hétköznapi programon kívül szombaton is reggel fél nyolctól este nyolcig fogadják az ügyfeleket. „Nagyon sok a kérvényező, hisz a téli és tavaszi egyházi ünnepeken kívül ebben az időszakban jönnek haza szabadságra a vendégmunkások, s igyekeznek rendezni a hivatalos papírjaikat” – részletezte.
Oltean szerint legtöbben az egy évig érvényes ideiglenes útlevelet váltják ki, mert ez szükséges a külföldi munkavállaláshoz és az ideiglenes tartózkodási engedélyek beszerzéséhez. „A személyi igazolvány csak a határátlépésre jogosít fel, külföldön hivatalosan útlevéllel kell igazolniuk magukat, amennyiben huzamosabb ideig kívánnak ott tartózkodni” – fogalmazott a hivatalnok.
A nyári időszakban egyébként is fokozódik az útlevéligénylések száma, ilyenkor sokan mennek külföldre nyaralni, és a 14 év alatti gyerekek csak útlevéllel léphetik át a határt. A szatmárnémeti útlevélosztályon naponta 150 igénylést dolgoznak fel, és a lakosok mindennap kígyózó sorokban állnak az épület előtt. A hivatal munkatársai úgy próbálják elkerülni a félreértéseket és a fölösleges torlódást, hogy sorszámot osztanak ki, s időpontot adnak mindenkinek. A tegnap délben érkezőknek már péntekre sem tudtak sorszámot biztosítani.
Az egy évig érvényes, ideiglenes útleveleket egy-két nap alatt kapja kézhez a kérvényező, ezeket ugyanis helyben készítik, de az öt évig érvényes, csippel és újlenyomattal ellátott elektronikus változatra 14 napot kell várni, ugyanis azt a helyben felvett adatok alapján csak a fővárosban állíthatják ki.
Hosszabbítani kellett két órával a munkaprogramot a Máramaros megyei útlevélosztályon is, miután a nagybányai hivatalt is megrohamozta a lakosság. Dan Bucă, a prefektúra szóvivője szerint főleg a szabadságra hazatért vendégmunkások miatt nőtt meg jelentősen az úti okmányt igénylők száma.
Szilágy megyében is egyre többen igényelnek útlevelet, ezért az útlevélosztály alkalmazottai szombaton is dolgoznak. Naponta átlagosan 70 úti okmányt készítenek.
Augusztus 6-áig 4425-öt bocsátottak ki, ebből 2363 biometrikus, míg 2062 ideiglenes volt. A zilahi útlevélosztályon azonban van kapacitás újabb igénylések fogadására, ezért a hivatal vezetősége felajánlotta a szomszédos megyék útlevélosztályainak, hogy átveszi a hozzájuk érkező kérések egy részét. „Figyelembe véve az igénylések nagy számát, amellyel a szomszédos, határ menti megyék küzdenek, felajánlottuk, hogy az illető megyék lakói nálunk is kérhetik az iratokat. Mindezt azért, hogy a kérvényezők segítségére siessünk, és csökkentsük a várakozási időt” – nyilatkozta Ionuţ Prodan, a zilahi hivatal vezetője.
Rekordmennyiségű igénylés érkezik az útlevélosztályra Brassóban is, a hivatalban július vége óta naponta több mint 250 személy igényelte az okmányt. A megyei prefektúra szerint a rekord a napi 296 igénylés volt, miközben az idei év első hat hónapjában összesen 1830-an kérték a határ átlépésére feljogosító dokumentumot. Júliusban már jelentősen nőtt az igénylők száma, összesen 3752 kérvényt regisztráltak. Az igénylések nagy száma miatt az alkalmazottak két váltásban dolgoznak – és Ambrus Károly alprefektus szerint ez egész nyáron így lesz –, hogy eleget tegyenek a lakossági kéréseknek. Az elöljáró arra kérte az útlevélért folyamodókat, hogy használják ki a teljes programot, és inkább a hét második felében keressék fel a hivatalt, ugyanis hétfőn és kedden van a legnagyobb tumultus.
George Cioreşteanu, a Kovászna megyei útlevélosztály hivatalnoka szerint a nyári hónapok alatt a székely megyében is mintegy 50 százalékkal nő az úti okmányokat kiváltók száma, hetente mintegy száz útlevelet állítanak ki. Kovászna megyében a nyár elején felmerült, hogy bevezetik a sorszámrendszert, de erre nem volt szükség, mert nem keresték fel olyan sokan a hivatalt. A szakember elmondta, csalóka lehet a váróterem viszonylagos zsúfoltsága, hiszen a gyerekek útlevelét csak úgy lehet kérvényezni, ha mindkét szülő jelen van, így egy kiskorú számára kiállított dokumentumért hárman állnak sorban. Hozzátette, valamennyire nőtt a kérések leadásának időtartama, hisz mióta biometrikus útlevelet állítanak ki, hosszadalmasabb a procedúra, több nyomtatványt kell kitölteni, és ujjlenyomatot is vesznek. Az igénylők többsége ilyen úti okmányt kér, az egy évig érvényes, régi típusú helyett.
Ionel Torja, a szatmárnémeti lakosság-nyilvántartó hivatal vezetője szerint sok esetben fölösleges az útlevélosztályon való sorban állás, ugyanis a külföldön munkát vállalók személyi igazolvánnyal is elboldogulnának Nyugaton. „Nem értem, miért kér mindenki útlevelet, ha úgyis hazajön három-négy havonta. Igaz, hogy a külföldi tartózkodási engedély igénylésekor jó, ha van útlevél, de a munkavállaláshoz elég a személyi igazolvány is” – mondta az igazgató. Torja szerint a hivatal naponta átlagosan 120 személyi igazolványt állít ki, de akár 500 okmány legyártására is képes, zökkenőmentesen tudna dolgozni, ha az útlevélosztály helyett hozzájuk fordulna a lakosság. Az igazolvány hét nap alatt készül el, és 12 lejbe kerül, sürgősségi esetben egy napot kell várni rá, és nem kérnek érte pótdíjat.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.