2011. március 24., 08:352011. március 24., 08:35
Bár a kormány az elmúlt évben kibocsátott 64-es számú sürgősségi rendelet alapján a megyék, illetve az önkormányzatok közötti határviták lezárására március végéig adott haladékot, az adminisztratív huzavona várhatóan tovább tart.
Maros és Hargita megyéből két-két település is összetűzésbe került a megyehatárok megállapítása miatt. Északon Palotailva vitatkozik Maroshévízzel, míg keleten Szováta és Parajd próbálja bizonyítani ki-ki a maga igazát. „A prefektúrán többször is összeültünk az érintettekkel és megpróbáltuk egyeztetni a nézőpontokat. Ahol nem sikerül területcserével dűlőre vinni az ügyet, ott az önkormányzatok kénytelenek lesznek pereskedni” – nyilatkozta a Krónikának Bárczi Győző, Maros megye alprefektusa. Megtudtuk: hasonló gondok vannak Dános és a Szeben megyei Szászszentlászló, illetve Tekeújfalu és a Beszterce-Naszód megyei Teke között. A megyén belül Mezőbánd és Mezőmadaras küzd Szénáságy területéért, de ott – amennyiben sikerrel zárul – a vasárnapra kiírt népszavazás pontot tehet a közigazgatási vitára. Március 27-én Mezőbánd község településein és Mezőmadaras községben népszavazást szerveznek azzal a céllal, hogy Szénáságyat, a közel 350 lelkes települést, amely jelenleg Mezőbándhoz tartozik, visszacsatolják Mezőmadaras községhez.
Borúsabb kilátások előtt áll a bekecsalji Nyárádremete önkormányzata, mely két szomszéd községgel is perpatvarban áll. Míg a Nyárádmagyaroshoz tartozó selyeiek ugyanarra az öt-hat hektár erdőre tartanak igényt, amelyre a Remetéhez tartozó mikháziak is, a köhéri községházával folyó vitában már jóval nagyobb a tét. Egy régi térkép alapján a román falu vezetősége be szeretné kebelezni a Nyárádremetéhez tartozó Vármező egy részét is. Az idegenforgalomnak köszönhetően utóbbi igencsak fellendült 1990-től. „Az 1910-es határok alapján Vármező egy része tényleg a hegyen túli községhez, Köhérhez tartozna. Csakhogy a falu katolikus temploma és további tizenöt-húsz ház jóval 1910 után épült. Az egyház például 1913-ban vásárolt telket – részletezte a jelenlegi helyzetet Gál Lajos nyárádremetei polgármester, aki, mint mondta, nem hisz a köhériek sikerében. – A levéltárból előkerült egy okirat, melynek értelmében a két község vezetősége a 60-as években megegyezett abban, hogy a vármezőiek által felvásárolt és beépített telkek kikerülnek Köhér fennhatósága alól. Ezt az ottani elöljárók most másként értelmezik. Ha teljesítjük a köhériek abszurdumnak tűnő kívánságát, akkor lényegében kettévágjuk Vármezőt. Olyan lesz, mint az ukrán–szlovák határon lévő, egyetlen utcát képező Kisszelmenc és Nagyszelmenc.”
Kovászna megyében még a hónap elején véglegesítették a határokat, és bár vannak módosítások, összességében a megye területe nem változik – mondta el a Krónikának György Ervin. A prefektus kifejtette, minden esetben az 1968-as megyésítéskor meghúzott mezsgyét vették alapul. Bölön esetében lemondanak egy mintegy húszhektáros területről Brassó megye javára, de Kovászna megye területe nem lesz kisebb, mert Barótnál, az Ürmös–Ágostonfalva-szakaszon Háromszék javára módosult a határ, az elmúlt évek során ugyanis megváltoztatták az Olt medrét, a két megye közötti természetes határt. A Brassó megyeiek elfogadták ezt a módosítást. Bölön község önkormányzata, mint ismeretes, azért mond le húsz hektárról, hogy közigazgatásilag is Brassó megyéhez tartozzanak a község szántóföldjein törvénytelenül építkező szászmagyarósi romák. A két megye prefektúrája szerint ez a megfelelő alkalom arra, hogy rendezzék a területfoglalással létrehozott telep ügyét és a valós helyzethez igazítsák a közigazgatási határokat. A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete azonban árulásnak tartja, hogy a háromszéki területet átadják Brassó megyének, szerintük ezzel megcsonkítják a Székelyföldet.
Kovászna és Vrancea megyék határát nem sikerült kölcsönösen megállapítani, mert a határ menti települések háromszéki polgármesterei nem fogadják el az 1968-as mezsgyét. A megyésítéskor több ezer hektár a háromszéki telekkönyvekben szereplő terület került át Vrancea megyéhez, amit a moldvai megye földosztó bizottságai nem adtak vissza a jogos tulajdonosoknak. György Ervin elmondta, országosan több hasonló vita van, ezért a közigazgatási minisztériumnak minden esetben külön döntést kell majd hoznia.
Bihar megyének egyedül Fehér megyével vannak még határvitái – mondta el megkeresésünkre Dumitru Baba, a Bihar megyei prefektúra tanácsadója. Megtudtuk: az egyik kérdéses terület épp az egyik aranyosfői sípálya, Aranyosfő és Diófás határában. Ezeken kívül Bihar megyén belül 23 olyan községhatár van, amely egyelőre nem tisztázott – tudtuk meg. Dumitru Baba szerint ezek közül tíz-tizenkettő biztosan megoldódik március végéig, beleértve a megyehatár-gondokat is, hiszen a hivatalos procedúrát már minden esetben elindították. Ha pedig nem sikerül megegyezni, a fővárosból érkezik egy szakbizottság, amely vállalta, hogy segít az adminisztratív mezsgyék megjelölésében, így a segítségükkel biztosan tisztázható, meddig tart Bihar megye területe – véli a szakember.
Hargita megyében az országos szinten szervezett határegyeztetés során a megyehatárokon belüli, települések közötti határvonalak egyeztetése alkalmával a 162 tisztázatlan esetből 149 esetben megegyezés született – derül ki abból a sajtóközleményből, amelyet Ladányi László-Zsolt prefektus juttatott el a Krónikához. Vagyis nem jött létre megállapodás Kápolnás és Szentegyháza, Lövéte és Szentegyháza, Székelyudvarhely és Fenyéd, Csíkszentgyörgy és Csíkszentsimon, Csíkszentmihály és Csíkmadaras, Csíkrákos és Csíkmadaras, Csíkszentsimon és Tusnád, Csíkszentsimon és Csíkszentimre, Homoródszentmárton és Oklánd, Székelykeresztúr és Galambfalva, illetve Csíkszentmihály és Csíkrákos között, ugyanakkor Csíkszereda továbbra sem tudott megállapodni az adminisztratív határról Csíkcsicsó és Csíkszentkirály önkormányzatával.
A Hargita megyei önkormányzat egyébként évek óta határegyeztető megbeszéléseket, vitákat folytat a megyehatár vonalainak módosítása miatt. A székelyföldi megye Neamţ, Bákó és Brassó megyékkel kívánja rendezni a mezsgyejelöléssel kapcsolatos kérdéseket. Ladányi László elmondta, Neamţ és Bákó megye önkormányzataival továbbra sem sikerült megegyezni. Mint mondta, ott lesz komoly gond, ahol már per zajlik az ügyben, példaként a Békás-szoros tulajdonjogával kapcsolatos vitát említette. Egyébként létrehozták a szakemberekből, helyi és megyei önkormányzati megbízottakból álló közös bizottságot, melynek legutóbbi ülésén csupán egy olyan döntés született, hogy mindkét megye képviselői beküldik a javaslataikat az Országos Kataszteri Hivatalhoz, és mindaddig, amíg a két megye közt zajló perben nem születik végleges döntés, azt a változatot fogadják el, amelyet a kataszteri hivatal javasol.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
Megjelent egy új román nyelv és irodalom segédanyag, amely az új tantervek szerint az először idén érettségiző magyar diákok felkészülését támogatja.
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A mintegy százmillió eurós beruházástól olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb távhő-előállítást remélnek, a kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb hőerőművének megépítését ígérik Aradon.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
szóljon hozzá!