Fotó: Biró István
Hitel formájában ösztönözné a belvárosi műemlék épületek felújítását a kolozsvári városvezetés, a homlokzatfelújítási program e célból tervezett módosítása ütemtervet is tartalmaz. Ezzel követnék az immár eredményeket hozó nagyváradi példát.
2018. január 15., 14:122018. január 15., 14:12
Többéves hercehurca után Kolozsvár önkormányzata is kész befektetni a belvárosi műemlék épületek felújításába. A homlokzatfelújítási program közvitára bocsátott, módosított változata szerint a városháza hitel formájában akár fele-fele arányban is támogatná a leromlott ingatlanok feljavítását. Ugyanakkor egy többéves ütemtervet is kidolgozott a belvárosi épületek helyreállítására.
Az épített örökség konzerválására, a város arculatának megőrzésére, hangsúlyozására törekvő, három szakaszban megvalósuló programba olyan épületek kerültek be, amelyek leromlott állapotuk miatt omlásveszélyesek, a járókelők vagy a lakók testi épségét fenyegetik, tájékoztat közleményében Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája. Mint írják,
Komplex stratégia hiányában nem oldja meg a leromlott műemlékek helyzetét a műemlékvédelmi törvény nemrég jóváhagyott módosítása, amely szerint adómentességet élveznek jövő évtől a felújított ingatlanok, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység – véli Guttmann Szabolcs műépítész.
A visszatérítendő finanszírozásra a 2016/166-os törvény biztosít lehetőséget, mutatnak rá, és a felújítási munkálatok felgyorsítása érdekében a polgármesteri hivatal legfeljebb az összköltség 50 százalékát előlegezné meg. A tulajdonosoknak igényelniük kell a támogatást, amelyet utólag, a felújított épület átadásától számított legtöbb tíz éven belül vissza kell fizetniük.
A helyi tanács elé terjesztendő határozattervezet mellett a homlokzatfelújítási program kidolgozásával, kivitelezésével megbízott, Dan Tarcea alpolgármester és Daniel Pop főépítész által vezetett bizottság egy ütemtervet is készített arra, hogy milyen sorrendben újulnának meg a belváros leromlott épületei.
Fotó: Biró István
A három szakaszban megvalósuló stratégia értelmében 2019-ig a belváros Főtér körüli, a Ferenc József (Horea) út, az Unió utca (Str. Memorandumului), a Bocskai tér (Piaţa Avram Iancu) és a Deák Ferenc utca (B-dul Eroilor) által közrezárt részében található ingatlanokat tataroznák. A 2020 és 2022 között megvalósuló második szakaszban a városközpontot övező utcákban lévő épületek felújítására kerülne sor, a Széchenyi téren (Piaţa Mihai Viteazu) és környékén, a Malom (George Bariţiu) utcában, a Béke tér (Piaţa Lucian Blaga) környékén, a Petőfi Sándor (Avram Iancu) és Farkas (Mihail Kogălniceanu) utcában, a Karolina téren, a Kossuth Lajos (B-dul 21 decembrie 1989) utcában dolgoznának. A 2023–2024-ben zajló harmadik szakasz immár a kimaradt ingatlanok felújításának lehetőségét teremti meg.
Hétszer több épület homlokzatát újították fel idén Kolozsváron, mint a korábbi esztendőkben. A polgármesteri hivatal a napokban méri fel a többletadóval sújtott tulajdonosok ingatlanjainak állapotát, és új, szigorúbb szabályzat bevezetését tervezi.
A munkálatok menetét és kivitelezését az említett bizottság felügyeli, a lehetőséggel élő tulajdonosok gyorsított eljárással, 15 napon belül megkapják a beavatkozáshoz szükséges építési engedélyt olvasható a polgármesteri hivatal honlapjára feltöltött határozattervezet mellékletében.
Guttmann Szabolcs építész, az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke jónak tartja a módosításokat, de úgy véli, sok esetben nem elég az előfinanszírozás, nagyobb arányú támogatásról is kellene szóljon a homlokzatfelújítási stratégia. „Amikor felmerül, hogy a műemlékek felújítása több odafigyelést igényel, az egy csapat munkájáról is kellene szóljon, amely alaposabban monitorizálni tudja a problémakört, akár a finanszírozási lehetőségeket is” – jelentette ki a Krónikának a szakember. Ez amiatt fontos, mivel a szóban forgó városrészben nemcsak beruházók élnek, hanem komoly szociális és gazdasági problémák is vannak – mondta a kispénzű, nyugdíjas lakókra utalva.
„Másképp csak az anyagi oldal, az előlegezés nem fogja megoldani a problémát” – jelentette ki Guttmann Szabolcs, aki Nagyszeben főépítészeként részt vett hasonló munkában. Rámutatott, az ottani csapatnak három évébe telt, hogy feltérképezze, kik laknak az adott városrészben, milyen gondokkal küszködnek, volt-e konkrét beavatkozás.
Fotó: Biró István
Szociális és gazdasági szakemberek is kellenek a csapatba, mivel a belvárosi lakóközösség sokszínű, és az eddigi sürgős beavatkozások során előfordult, hogy bár „beállványozták az épületet, alagutat tettek”, utána egy-két szociális eset miatt leállt a munkálat. „Ezekre meg kell találni a megoldást, az anyagi segítséget, nem elég az előleg” – jelentette ki Guttmann, példaként említve, hogy Szebenben 98 százalékos önkormányzati finanszírozást kellett eszközölni ahhoz, hogy egy műemlék kaput megmentsenek. Kifejtette, ezt a szakértő csapatot a városháza keretében vagy mellette, szerződéses alapon is létre lehetne hozni, de fontos, hogy megalakuljon, hasonló problémák felmerülése esetén válaszolni tudjon.
Dan Tarcea alpolgármester decemberben jelentette be, hogy a polgármesteri hivatal új szabályzat elfogadását tervezi a homlokzatfelújítási program keretében: nagyváradi mintára önkormányzati pénzből korszerűsítenék azokat az épületeket, amelyeknek tulajdonosai nem hajlandók a tatarozásra. A kamatmentes kölcsönre épülő, Nagyváradon sikeresen alkalmazott stratégiát egyébként egy szeptemberi konferencián maga Ilie Bolojan polgármester javasolta a kolozsvári városvezetésnek, és úgy tűnik, megfogadják a tanácsát.
Igaz, a nagyváradi stratégia is módosításra szorult, miután a társasházak esetében több tulajdonos beperelte a polgármesteri hivatalt, azt állítva: ő felújítaná ingatlanját, de az erre nem hajló szomszédok akadályozzák ebben. Ennek hatására a városvezetés létrehozott egy pénzalapot, amelybe a felújításra hajlandó lakosok befizethetik a költségek rájuk eső részét, és ebből a polgármesteri hivatal végezteti el a munkát.
Fotó: Oradea.ro
A szintén több évre beütemezett homlokzatfelújítási programnak Váradon már megvannak az első látványos eredményei. Guttmann Szabolcs kérdésünkre elmondta, bár részleteiben nem ismeri az ottani programot, úgy véli, az, hogy
A leromlott épületek homlokzatának felújítására egyébként a tulajdonosaikra kivetett többletadó is ösztönzően hat, idén ez mindkét városban az ingatlanadó hatszorosa, miután januártól Váradon is a törvény által megengedett maximális szintre emelték.
A törvény által megengedett maximális szintre, az ingatlanadó hatszorosára emelte az illetéket az elhanyagolt épületek esetében a nagyváradi önkormányzat. A legtöbbet fizetők között állami intézmények és magáncégek is vannak.
A drasztikus intézkedést követő első, 2017-es évben – mint arról beszámoltunk – mindkét városban számottevően megnőtt az épületüket felújító vagy azt tervező, azaz építkezési engedélyt igénylő tulajdonosok száma. A többletadó révén ráadásul a városvezetés jelentős bevételre is szert tesz, Váradon például a sok romos bérpalota, gyárépület miatt euróezrekkel gazdagodhat a városkassza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!