Ösztönzően hat a kolozsvári homlokzatfelújítási programra a többletadó

Beérni látszik az idén januártól a leromlott állapotú kolozsvári ingatlanokra kivetett 500 százalékos többletadó gyümölcse, azóta ugyanis mintegy 200 épületre igényeltek építkezési engedélyt. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint ez hétszeresen haladja meg a korábbi esztendőkben jegyzett ingatlanfelújítások számát.

Emil Boc polgármester a témában tartott találkozón úgy vélte, megérte többszörös ingatlanadót kivetni a tulajdonukat elhanyagoló polgárokra. Mint mondta,

a többletadó januári bevezetése óta 210 kolozsvári épület homlokzatát újították fel, egy részük olyan ingatlan, amelynek tulajdonosát a helyi rendőrség szólította fel a munkálatokra.

„Hatékonynak vélem a stratégiát, mivel korábban alig harminc épület homlokzatát újították fel évente” – idézte a Ziua de Cluj helyi portál az elöljárót. Boc kifejtette, tavaly 56 elhanyagolt épületet azonosítottak, és 511 tulajdonost – köztük 23 jogi személyt – szólítottak fel arra, hogy korszerűsítse annak homlokzatát, különben a városháza 500 százalékos ingatlanadót vet ki rá. Boc leszögezte: folytatják a hatékonynak bizonyuló stratégiát.

Nem elég az adómentesség, stratégia is kell a műemlék épületek megmentéséhez

Komplex stratégia hiányában nem oldja meg a leromlott műemlékek helyzetét a műemlékvédelmi törvény nemrég jóváhagyott módosítása, amely szerint adómentességet élveznek jövő évtől a felújított ingatlanok, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység – véli Guttmann Szabolcs műépítész.

Dan Tarcea alpolgármester arról számolt be, hogy az említett 56 épület közül 11-et már felújítottak, elmondta,

a polgármesteri hivatal illetékesei most mérik fel a többletadó fizetésére ítélt tulajdonosok ingatlanjainak helyzetét.

Júniusig 564 épület állapotát vizsgálták meg, 88 esetében tartották sürgősnek a tatarozást. Amennyiben ezek tulajdonosai nem tették meg a felújításhoz szükséges lépéseket, jövőre ismét az ingatlanadó hatszorosát kell befizetniük a városkasszába, mondta az alpolgármester. Hozzátette, a helyi rendőrség december 4. és 10. között hajtja végre az ellenőrzést, ezt követően készítik el a „rosszul teljesítők” listáját.

Nem vált be a váradi többletadó

Módosítaná a nagyváradi önkormányzat a hanyag épülettulajdonosokra többletadót kivető decemberi rendeletét. Az új tervezet szerint az érintettek egy közös számlára fizethetnék be a felújítás rájuk eső részét.

Tarcea arról is beszámolt, hogy a polgármesteri hivatal újabb szabályzat elfogadását tervezi a homlokzatfelújítási program keretében:

nagyváradi mintára önkormányzati pénzből korszerűsítenék azokat az épületeket, amelyeknek tulajdonosai nem hajlandók a tatarozásra, a közpénzt a többletadóból nyernék vissza.

A Nagyváradon évek óta sikeresen alkalmazott stratégiát egy szeptemberi konferencián javasolta a kolozsvári városvezetésnek Ilie Bolojan partiumi polgármester, és úgy tűnik, tanácsát megfogadják. „Ha néhány évvel ezelőtt meglett volna ez a törvényes lehetőségünk, Kolozsvár most másként nézne ki” – jelentette ki Emil Boc.

A műemlék épületek felújítását szorgalmazza az a 2018 januárjától életbe lépő, az RMDSZ által javasolt törvénymódosítás is, amely szerint azon felújított műemlékek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, mentesülnek az ingatlanadó alól. Oláh Emese alpolgármester a Krónikának korábban azt nyilatkozta,

az új előírás elsősorban a külvárosi épületek felújítását segítheti elő, ugyanis az üzletek, cégek székhelyeként szolgáló belvárosi ingatlanok zöme nem esik a hatálya alá.

Guttmann Szabolcs műépítész, az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke úgy vélte, az adómentesség nem elegendő a műemlékek felújításához, ehhez komplex stratégiára van szükség, amely az udvarterekre is kitér, nemcsak a homlokzatokra. A szakember már akkor úgy fogalmazott: a kolozsvári polgármesteri hivatalnak érdemes lenne átvenni a nagyváradi példát.