Kisebb mértékben érintené a kolozsvári belvárosi magyar iskolákat Emil Boc polgármester azon kezdeményezése, hogy korlátozná azt az egyre nagyobb méreteket öltő gyakorlatot, miszerint a külvárosban vagy a környező településeken lakó szülők a belvárosba járatják iskolába gyerekeiket.

Az elöljáró elsősorban az ideiglenes tartózkodási engedélyek kibocsátását szigorítaná, ezen szülők ugyanis az okmány révén érik el, hogy csemetéjük a körzeti iskola helyett a jobbnak tartott belvárosi „elit iskolába” nyerjen felvételt. Emil Boc szerint a kincses város központjában egyre zsúfoltabbá váló gépkocsiforgalom annak is tulajdonítható, hogy naponta több száz szülő hozza a város másik végéből vagy a környező településekről iskolába gyerekét. A polgármester a napokban az ideiglenes tartózkodási engedélyek ellenőrzését kérte a rendőrségtől, illetve azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy korlátozza az egy lakásban ideiglenesen lakó személyek számát. Boc tud olyan garzonlakásról, ahol az iskolai körzetesítés miatt 15-40 személy van bejelentve, mint mondta, ilyen esetekben hamis nyilatkozattétel miatt akár bűnvádi eljárás is indítható a tulajdonos ellen.

Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő támogatja a kezdeményezést, ugyanis, mint mondta, az ideiglenes tartózkodási engedélyek nagy gondot okoznak a belvárosi iskolákban, ahol nincs hely a kétszeresére nőtt diákság számára, így délutáni oktatás is működik, ellenben emiatt nincs hol lebonyolítani a sok szülő által igényelt after school programot. Elmondta, a tanfelügyelőség öt belvárosi iskolát érintő felmérése szerint a beiratkozáskor ideiglenes tartózkodási engedélyt felmutatók 90 százaléka a külvárosban vagy a környező falvakban lakik.

Török: nincs színvonalbeli különbség

A gyakorlat a magyar iskolákban is megfigyelhető, de kevésbé okoz gondot, állítják az illetékesek. „Elfogadom az érvelést, főleg a belvárosi román iskolákban volt nagy mozgás” – mondta a Krónikának Török Zoltán. A főtanfelügyelő-helyettes elismerte, az eljárás, miszerint a nem belvárosban lakók ideiglenes tartózkodási engedélyt váltanak ki egy hozzátartozójuk, ismerősük lakcímére, így érve el, hogy csemetéjük belvárosi iskolába nyerjen felvételt, bár kisebb mértékben, de magyar tagozaton is jellemző.

„Minket nem érintett annyira, hogy a lakónegyedbeli iskolák bezárását eredményezte volna” – mondta Török Zoltán, aki szerint az elmúlt három évben, mióta betölti a tisztséget, nem fordult elő, hogy a lakónegyedi magyar tagozatokon ne gyűlt volna össze az osztály működéséhez szükséges minimális diáklétszám. „A legnagyobb tumultus információink szerint az unitárius kollégiumban van” – mondta Török, aki szerint itt szigorú kritériumrendszer alapján történik a felvétel. „Mindegy, hogy 50 helyre hányan jelentkeznek, úgyis 50 maradhat. A beiratkozás következő fordulójában azoknak, akiknek a Monostorra vagy a Györgyfalvi negyedbe szól a lakcíme, vissza kell menni a körzeti iskolába” – mondta az illetékes, aki szerint az oktatás minősége szempontjából nincs különbség a bel- és külvárosi tanintézetek között.

„Soha nem láttam az elemi oktatásban olyan különbséget, amiért megérné, hogy a szülő máshonnan ingáztassa a gyereket, és minden reggel egy órával korábban felkeljen, hogy bejusson az iskolába” – mutatott rá Török, aki szerint a körzetesítés okozta helyzet orvoslását korábban a tanfelügyelőség is kérte az oktatási tárcától.

Van, amikor felesleges

„A körzetesítési szabályozás annak idején épp amiatt született, hogy ezt a tendenciát megállítsa. Csak nem látták előre a veszélyt, hogy inkább rámutatott a lehetőségre, miszerint nem körzeti iskolába is járhat a gyerek” – emlékeztetett a körzetesítés céljára Vörös Alpár. Az Apáczai Csere János Gimnázium igazgatója is úgy véli, a magyar oktatásban ez nem okoz akkora gondot, mint román tagozaton.

„Eddig is behozták a szülők a gyereket, ennek a következménye, hogy több külvárosi iskolában megszűnt a magyar tagozat” – emlékeztetett a pár évvel ezelőtti gondokra. Elmondta, vannak esetek, amikor mérvadó az ideiglenes lakcím, és van, aki utolsó percben, biztonsági intézkedésként intézi el. A hatóságoknak éppen ezért kellene ellenőrizni, így különbséget lehetne tenni és fékezni a jelenséget, vélte. „Az esetek legalább felében az ideiglenes tartózkodási engedély azzal a célzattal készült, hogy a szülő beírathassa a gyereket a kiszemelt iskolába” – ismerte el az Apáczai-gimnázium vezetője, aki szerint az okirat sokszor fölösleges, a gyerek anélkül is felvételt nyerne. Ellenben túljelentkezés esetén – amennyiben ezt az opciót bejelölték – a beiratkozás második fordulójában a negyedbeli gyerekek visszakerülnek a körzeti iskolába.

Speciális feltételek

Solymosi Zsolt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a nagy népszerűségnek örvendő belvárosi tanintézet helyzete sajátos, ugyanis egyházi iskolaként nem tartozik hozzá körzet, specifikus kritériumok alapján töltik be a helyeket. Az iskola honlapján közzétett feltételek szerint számít, ha a gyerek korábban az iskolához tartozó óvodába járt, ha szülei szeretnék, hogy vallási nevelésben részesüljön, ha a közelben van a lakhelye, a szülőnek a munkahelye, illetve egy rokon, akinek gondjaira bízták.

„A mi esetünkben nem áll fenn az a helyzet, hogy amennyiben egy szülő ideiglenes tartózkodást készít, akkor az előkészítő osztályaink száma megnő. Ilyen értelemben a polgármester úr kezdeményezése minket különösebben nem érint” – mutatott rá Solymosi Zsolt. Hozzátette, a jelenleg zajló, 2017/2018-as tanévre szóló beiratkozási folyamat során az eddigi 40 kérésből csupán 7 olyan eset van, amikor ideiglenes tartózkodás alapján van beíratva a gyerek.

Előnyök és hátrányok

Kolozsváron az utóbbi időszakban vált jellemzővé, hogy a külvárosban, környező falvakban lakó szülők is a belvárosi, nagy múltú iskolákba íratják a gyerekeket. „Ennek természetesen megvannak az előnyei, de lehetnek hátrányai is. A szülőnek könnyebb, ha munkába menet, jövet viszi-hozza a gyereket, zökkenőmentesebb a család napi programjának megszervezése, összehangolása a zsúfolt nagyvárosban. Ugyanakkor nem garancia, hogy a belvárosi iskolában szükségszerűen jobb vagy magasabb színvonalú az oktatás, a lakónegyedi intézményekben is tanítanak kiváló pedagógusok, és onnan is kerülnek ki kiválóan teljesítő diákok” – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő szülő, aki maga is belvárosi iskolába járatja két gyerekét.

Kifejtette, a szülők döntését leginkább az befolyásolja, hogy vonzza őket a belvárosi iskolák hagyományosan jó szellemisége, hírneve, az ott uralkodó közösségi szellem, a közösségi programok, és az is, hogy a gyerek így „jó társaságba” kerül. Bár mindez igaz lehet, ugyanakkor a belvárosi iskolák közt nagyon nagy a versengés, és ez sajnos sokszor azt is eredményezi, hogy túlságosan teljesítményorientáltak, agyonhajszolják a diákot, hogy iskolaszinten minél jobb eredményeket mutathassanak fel, tette hozzá.

Egy kisgyerekes, Kolozsvár monostori lakónegyedében élő apuka elmondta, számára már hat évvel ezelőtt, nagyobbik fia beiskolázásakor sem volt kérdés, hogy nem a központi magyar iskolák valamelyikébe íratja gyerekét. „Nem láttuk értelmét annak a feleségemmel, hogy reggelente több mint félórás buszozással vigyük iskolába a gyereket, amikor a tömbházunktól gyalog négy perc alatt megközelíthető a magyar tagozattal is rendelkező, 1–8. osztályos külvárosi iskola. Döntésünket azóta sem bántuk meg, kisebbik fiunkat pedig a napokban ugyanabba a tanintézetbe írattuk be” – nyilatkozta a Krónikának Sz. R.. Hozzátette: pedagógus feleségével együtt nagy vonalakban meg vannak elégedve a külvárosi iskola oktatásának színvonalával.