Rejtélyes lelet. Egyelőre csak az biztos, hogy a sír 16–17. századi
Fotó: Keresztes Tímea
A Szilágy megyei Szilágyperecsenben már több éve zajlanak feltáró, leletmentő ásatások a helyi önkormányzat jóvoltából, a Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum lelkes csapatának közreműködésével. Az elmúlt években előkerült a középkori templom lenyomata, kirajzolódott alaprajza, feltártak egy kettős sírt, nemrég pedig egy nemes sírjára bukkantak, akit a kor szokásaihoz híven fegyvereivel temettek el.
2021. június 01., 08:572021. június 01., 08:57
Keresztes Tímea, a Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum fiatal régésze közel két éve az intézmény munkatársa, így immár második éve dolgozik a Zilahtól huszonkét kilométerre található szilágyperecseni ásatásokon.
A településen 2017-ben kezdték el a munkát a helyi önkormányzat által megvásárolt ötáras területen, ahol ravatalozó építését tervezték. Keresztes Tímea felidézte, hogy a munkálatok 2017-es megkezdésekor csak azt lehetett tudni, hogy potenciális lelőhelyről van szó – Petri Mór Szilágy Vármegye Monographiája című műve alapján –, de akkor még nem is remélték a régészek, hogy a valószínűleg a 16–17. században lerombolt középkori templom nyomaira bukkannak majd.
A tavalyi, valamint az idei ásatások a 2017-es lelőhely közelében zajlottak. A középkori templom alaprajza azután rajzolódott ki – nem romokat tártak fel, hanem a lenyomatát találták meg –, hogy szakemberek kiürítették a temetőt. A középkori templom körül – ahogy az abban a korban szokás volt – temető terült el, ennek része lehetett az a dupla sír is, amit tavaly feltártak, és amiről Keresztes Tímea a közeljövőben tervez tanulmányt publikálni.
Fotó: Keresztes Tímea
A két test elhelyezkedése szokatlan volt, mivel a felnőtt csontváz kelet-nyugat irányban volt elhelyezve, ahogy az a keresztény temetőkben szokás volt, ám a kislány holteste rá merőlegesen helyezkedett el (észak-déli tájolással).
A kislány testén találtak egy pártára emlékeztető tárgyat, ám a legfrissebb vizsgálatok eredményei szerint a tárgy nem egy párta, hanem három különálló tárgy darabjait illeszthették össze.
A kutatók a két test kapcsán azt is megállapították, hogy a felnőtt valószínűleg nem a gyermek anyja vagy apja volt, a negyvenes éveiben járó férfiről nem tudni, hogy milyen viszonyban állt a gyerekkel.
A 2020-as ásatások kapcsán Keresztes Tímea elmondta, hogy mivel csak az épület lenyomatát találták meg, nehéz dolguk van a datálással, illetve az egyéb leletek sem segítik a munkát, mivel csak egy pénzérmét találtak a helyszínen, ami valószínűleg már a templom lebontása utáni időkből származik.
Fotó: Keresztes Tímea
Az idei év „nagy lelete” egy magasabb rangú személy sírja, akiről a sírmellékletek alapján lehet tudni, hogy katonáskodott – a holttest öltözete is erre utalt, illetve a mellé helyezett fegyverek is. „Ez a sír egy már megzavart sír volt, sem a csontvázat, sem a mellékleteket nem alaphelyzetben találtuk meg, valószínűleg a templom lerombolásakor nyithatták meg a sírt, de vélhetően mivel tudták, hogy kinek – egy fontos embernek – a sírja, így visszatették a csontokat és a fegyvereket, és visszazárták” – vázolta Keresztes Tímea. A régész hozzátette,
A csontvázat egy szinte lepelszerűen kilapított, valószínűleg ólomból készült koporsóban találták meg, amiről nem tudni, hogy a föld lapította ki vagy mi történt pontosan vele. Bár a csontok is hiányosak, összevissza találták meg őket, és valószínűleg a melléklet is hiányos: sisakot, sarkantyút, kardokat, szablyát, vállvértet és buzogányt is találtak a biztosan hadviselt páncélos férfi mellett. A fegyvereket az első vizsgálatok – pontosabban az analógiák alapján – a 16. századra datálják. Keresztes Tímea elmesélte, hogy két éve Bánffyhunyadon került elő a Szilágyperecsenben megtalált buzogányhoz nagyon hasonlító fegyver, amelyről tudják, hogy 16. századi.
Az írott források alapján azt lehet tudni, hogy a térség a Báthoryak birtoka volt, illetve hogy Szilágyperecsenben voltak házaik, valószínűleg volt egy kúriájuk is, valamint hogy Báthory Ferenc és öt gyermeke Szilágyperecsenben volt eltemetve. Keresztes Tímea elmondta, egyelőre még reménykedni sem mernek, hogy egy Báthory-sírt találtak, ez inkább egy ki sem mondott álom, amire azonban az írott források tükrében van egy kis esély.
Az ásatásokat jövőben is tervezik folytatni, remélik, hogy szisztematikusan fel tudják tárni az illető területet. Ez a helyi önkormányzattól is függ, de a régészek remélik, hogy az elmúlt évek leletei után megkapják a lehetőséget a feltárásra.
A leletek jelenleg a Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeumban vannak, az intézmény restaurátora foglalkozik velük. Keresztes Tímea szeretné, hogyha a jövőben a Maros Megyei Múzeumhoz is elküldhetné a csontokat fizikai antropológiai vizsgálatokra, illetve ha lesz rá lehetőség, anyagi keret, elküldené olyan intézménybe, laborba is, ahol DNS- vagy C14-es vizsgálatot végezhetnek a csontokon a pontos kormeghatározás, azonosítás érdekében.
Fotó: Keresztes Tímea
Annak kapcsán, hogy milyen bizonyítékok alapján lehetne megállapítani biztosan, hogy a Báthory család egy tagjának maradványait találták meg, a szakértő úgy fogalmazott, hogy nemcsak a DNS-vizsgálat jelenthet segítséget, hanem ha például valamelyik fegyveren, esetleg a kard markolatán a tisztítás során találnak egy Báthory-címert, az is pozitív fejlemény lenne.
A régész azt is hangsúlyozta, hogy a szilágyperecseni sír, illetve leletanyag függetlenül attól, hogy kinek a sírja, ritka, fontos, jelentős felfedezés.
– emelte ki a szakember.
Valószínűleg Zilahon maradnak a tárgyak, a csontok, és ott állítják majd ki őket, de Keresztes Tímea azt is hozzátette, hogy ő és kollégái szeretnék, ha a jövőben esetleg más városokba is elvihetnék, bemutathatnák. Az ásatáson Dan Băcueț zilahi régész és Keresztes Tímea mellett hosszabb-rövidebb ideig a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanulói, önkéntesek is részt vettek.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!