Fotó: Pixabay.com
Bár pár éve Románia az internetsebességi ranglisták élén állt, ma már világszinten az első tíz ország között sem szerepel. A dobogóra egyetlen európai ország sem léphetett fel, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Kuwait mindenkit leköröz. És hogy hol szerepel a listán Románia, ahol a friss adatok szerint a lakosság 92 százaléka fér hozzá az internethez? Tizenöt év alatt jelentősen lecsúszott a ranglistán.
2024. április 11., 19:462024. április 11., 19:46
Románia jelenleg csak a 44. helyen „botorkál” világszinten a mobilinternet gyorsaságának tekintetében a Ziarulromânesc.ro portál által ismertetett ranglistán. Ez a tény nem csak azért fontos, mert az országban minden tíz emberből kilenc megtapasztalhatja a hátrányait, hanem mert a szakértők szerint az internet sebessége azontúl, hogy mindennapjainkat keserítheti meg, a gazdaságra is hatással lehet. A Kissmetrics tanulmánya alapján ugyanis a internethasználók közel fele csak 2–3 másodpercet vár az internetes vásárlás, keresgélés során, hogy egy adott oldal betöltődjön, ha ez nem sikerült ennyi alatt, tovább navigál, nem veszi meg az adott terméket.
Az Economica.net friss cikke a BusinessComparison kutatása alapján tárgyalja a weboldalak betöltési ideje közötti különbségeket – mind országok, mind a használt eszközök tekintetében (azaz hogy mobiltelefonról vagy asztali számítógépről, esetleg laptopról nyitottak meg egy oldalt – együttesen desktopon).
majd Finnország követi (3,84), az első olyan ország a világon, ahol 2010-ben törvény írta elő, hogy mindenkinek biztosítani kell az internethez való hozzáférést. A harmadik helyen Dánia és Lettország áll, mindkettő átlagosan 4 másodperces betöltési idővel.
Mobileszközökön való betöltési sebesség tekintetében szintén Svédország vezet, átlagosan 7,48 másodperccel, Dánia követi (7,65), majd Finnország (7,8), Lettország (7,93) és Hollandia (7,99) következik.
Vagyis Románia hátulról a harmadik a listán az utóbbi adattal. A lista végén kullog még Törökország (10,22), Bulgária (9,38), Ciprus (7,18) és Lengyelország (6,09) is – az asztali számítógépekről, illetve laptopokról való csatlakozás, továbbá mobileszközök tekintetében is hasonlóan alakul a sereghajtók listája.
Az Economica.net cikke arra is kitér, hogy miért töltődnek be a weboldalak lassabban minden országban a mobileszközökön, mint az asztali gépeken, laptopokon – európai szinten átlagosan 3,6 másodperccel hosszabb a várakozási idő. Az eltérés egyik oka, hogy míg a számítógépek, laptopok böngészői könnyűszerrel képesek kezelni a média- és képfájlokat, ezek gyakran nehézségeket okoznak a mobilos böngészőknek a nagyobb fájlméret miatt.
Ezenkívül a mobileszközök hardvere általában kevésbé erős, mint a „hagyományos” számítógépeké. A képernyő kisebb mérete és felbontása azt jelenti, hogy a weboldalaknak más vagy több elemet kell betölteniük, mint desktopon, ami szintén hozzájárul a hosszabb betöltési időhöz. Továbbá a mobileszközökön található, használt böngészők gyakran kevésbé optimalizáltak, mint a „desktop böngészők”, ami szintén befolyásolhatja a weboldalak betöltésének sebességét és az adatok feldolgozását, a jelentés szerint.
A hivatalos adatok szerint Romániában jelenleg több mint 18 millió polgár fér hozzá az internethez, és az országlakosságának közel 68 százaléka a közösségi médiában/közösségi hálókon is jelen van (10 évvel ezelőtt az akkori népesség 58,7 százalékának volt internet-hozzáférése), tehát sok embert érint az internet sebességének kérdése.
2024-ben Románia világszinten a 13. helyen áll vezetékes internet tekintetében, ám napjainkban a nagy csata a mobilinternet terén zajlik, és ennek tekintetében Románia csak a 44. helyen áll 60,74 Mbps sebességgel. Ahhoz, hogy bekerüljön a legjobb 10 közé minimum meg kellene dupláznia ezt a számot.
Az ország lemaradása a mobilinternet sebessége tekintetében nem újkeletű, ugyanis például 2020-ban, amikor még az EU-ban listavezető volt a vezetékes internetre vonatkozó adatokkal, mobilinternet tekintetében csak a 45. helyen állt világszinten (ekkor Szingapúr, Hongkong és Thaiföld voltak az éllovasok).
Románia kiesett a leggyorsabb vezetékes internettel rendelkező 15 ország közül, és elvesztette vezető helyét a régióban – derül ki a legfrissebb adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!