Fotó: Pixabay
Románia kiesett a leggyorsabb vezetékes internettel rendelkező 15 ország közül, és elvesztette vezető helyét a régióban – derül ki a legfrissebb adatokból.
2023. augusztus 01., 20:142023. augusztus 01., 20:14
A Profit.ro gazdasági portál által közölt összehasonlítás szerint Romániát Szlovákia taszította le a térségben őrzött vezető helyéről, amely tavalyhoz képest látványos fejlődést mutat.
Románia a 15. helyről a 25. helyre esett vissza a globális rangsorban, 100,66 Mbps átlagos letöltési sebességgel. A kelet-európai régióban Románia a második helyen áll az idei rangsorban, amelyet most Szlovákia előzött meg, ahol az átlagos letöltési sebesség elérte a 138 Mbps-ot.
A 220 országban végzett 1,3 milliárd sebességteszt alapján készült tanulmány szerint
és nem kevesebb, mint 94 helyet javítva a 11. helyre lépett előre a világranglistán. Albánia (25,36 Mbps, a 125. a világon), Horvátország (25,72 Mbps, a 124. a világon) és Bulgária (40,43 Mbps, a 98. a világon) a régió sereghajtója az átlagos szélessávú internetsebesség tekintetében.
Magyarország 63,41 Mbps-es sebességgel az 54. helyen áll.
Európában és a világon Jersey kínálja a leggyorsabb szélessávú internetet, 264,52 Mbps átlagsebességgel, ezt követi Liechtenstein (246,76 Mbps), Makaó (231,40 Mbps), Izland (229,35 Mbps) és Gibraltár (206,27 Mbps). Az utolsó helyen Szíria (2,3 Mbps), Jemen (1,79 Mbps) és Afganisztán (1,71 Mbps) áll. A tanulmány szerint a szélessávú internetkapcsolatok átlagos sebessége az elmúlt évben világszerte 30%-kal, 46,79 Mbps-ra nőtt. Egy 5 GB-os HD-film átlagos letöltési ideje a jerezi 2 perc 35 másodperctől a két utolsó ország esetében több mint 6 óráig terjed.
Romániában az átlagos letöltési idő 6 perc 47 másodperc, szemben a tavalyi alig több mint 6 perccel.
Sokan nem tudják megfizetni az internetet Romániában
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az EU lakosságának 2,4 százaléka nem engedhette meg magának az internetkapcsolatot. A szegénység által fenyegetett személyek körében viszont magasabb, 7,6 százalékos volt az arány. A helyzet 2021-hez képest a teljes népesség esetében 0,3 százalékponttal (2,7 százalék, a szegénységi kockázatnak kitettek esetében pedig 0,8 százalékponttal (8,4százalék) javult.
A legnagyobb arányban Romániában (25,0 százalék), majd Bulgáriában (20,5 százalék) és Magyarországon (16,5 százalék) nem tudták megengedni maguknak az internet-előfizetést a szegénységi kockázatnak kitett személyek. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Dániában és Finnországban (egyaránt 1,0 százalék), majd Cipruson és Luxemburgban (egyaránt 1,5 százalék) regisztrálták.
Romániában teljes lakossághoz képest is magas azoknak az aránya, akik tavaly nem engedhették meg maguknak az internetkapcsolatot: közel 10 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!