Fotó: MTI
Romániában is könnyen bekövetkezhet a Magyarországon hétfőn történt iszapkatasztrófához hasonló baleset, az évekkel ezelőtt bezárt nagyváradi timföldgyár vörösiszapot tartalmazó tározóját ugyanis a mai napig nem helyezték biztonságba, ugyanakkor folyamatosan szennyezi a Duna-deltát egy Tulcea megyei tározó is. A bihari megyeszékhelyen negyvenöt évvel ezelőtt beindult Alumina (neve később Cemtradé-re változott) timföldgyár több tározót is működtetett a környéken: a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben, illetve a városból a borsi román–magyar határátkelő felé vezető út mentén.
A veszélyes anyagokat tartalmazó létesítmények közül már évek óta egyik sincs használatban. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, az 1989-es rendszerváltást követő időszakban egy ideig állt a termelés, majd 2000-ben egy orosz befektető, a Ruskii Alumini vásárolta meg az üzemet, és 2004-ben újraindította a tevékenységet. 2006-ban azonban a felhalmozott tetemes veszteségek miatt végleg bezárt az üzem, és a gyárat minden hozzá tartozó épülettel és létesítménnyel együtt áruba bocsátották, vevőt azonban a mai napig nem találtak rá. Mintegy 800 dolgozó utcára került, az összesen 42 hektárnyi területen fekvő vörösiszap-tározókat pedig azóta sem használta senki. Ioan Buzle, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrség felügyelője tegnap a Krónikának úgy nyilatkozott: közel sem jelentenek akkora veszélyt a környezetre a Nagyvárad melletti vörösiszap-tározók, mint a magyarországiak, azt viszont elismerte, hogy a megyeszékhely környéki létesítményeket még mindig nem zárták be.
A szakember annak a csoportnak a vezetője, amely a már nem működő timföldgyár elhagyott tározóit legutóbb is ellenőrizte. Buzle lapunknak elmondta, a környezetvédelmi őrség és a Cemtrade cég rendszeresen ellenőrzi a vörösiszap méreganyag-tartalmát, a tározók falainak stabilitását, illetve szondákon keresztül a talajvíz szintjét is. A szakember szerint a Várad melletti tározók abban különböznek azoktól, amelyek a Veszprém megyei környezeti katasztrófát okozták, hogy itt az iszap legnagyobb része a talajszint alatt van, így baleset esetén nem ömölhet ki akkora mennyiségű anyag, mint Magyarországon.
„Másfelől ha a cég nem is, a természet megtette a dolgát: a biharpüspöki tározót 90 százalékban, a Borsi útit pedig 70 százalékban benőtte a növényzet” – mondja a szakember, aki azonban elismeri, hogy a tározók lezárása mindmáig nem történt meg. Holott a megyei környezetvédelmi ügynökség úgy tudja, legkevesebb két évvel ezelőtt kiadták az erre vonatkozó felszólítást, és Buzle is megerősítette lapunknak, hogy a lezáráshoz minden dokumentum és engedély megvan. Szerinte ott főképp a telek bonyolult tulajdonjogi helyzete késlelteti a munkát.
Buzlénak a váradi tározók biztonságosságára vonatkozó kijelentésének némileg ellentmond Ovidiu Dăescunak, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának nemrégi nyilatkozata. Dăescu az ebihoreanul.ro helyi román hírportálnak adott interjúban kifejtette, a Cemtrade Borsi úti tározója egyike Bihar megye négy potenciális környezetszennyező forrásának, amelyet már csak azért sem helyeztek biztonságba az orosz tulajdonosok, mert nem is kötelezte őket erre a román állammal megkötött szerződés. A környezetvédelmi ügynökség vezetője elmondta, szélsőséges időjárási viszonyok közepette, nagy erejű viharok esetén a szél a városba fújja a tározóból a porszemcséket, ugyanakkor földrajzi elhelyezkedése miatt a létesítmény határon átnyúló szennyezést is okozhat. A Cemtrade tározójánál különben 2006-ban bekövetkezett egy kisebb méretű gátszakadás, emiatt a környezetvédelmi ügynökség akkori igazgatója felszólította a céget a környezetvédelmi előírások tiszteletben tartására, a figyelmeztetésnek azonban nem volt foganatja.
A magyar hatóságok eközben ökológiai katasztrófának minősítették a Veszprém megyében hétfőn történt vörösiszap-áradást, amely már több település növényzetét kipusztította, veszélybe került több ezer ember, és a Marcal folyóba ömlött szennyezőanyag a Rábát és a Dunát is veszélyezteti. A magyar kormány tegnap veszélyhelyzet kihirdetését rendelte el Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területére a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. ajkai vörösiszap-tárolójának gátszakadása miatt, amelynek következtében négyen meghaltak. Az iszonyú gyorsasággal bekövetkezett iszapömlés során egy 35 éves férfi megfulladt, mikor a terepjáróját felborította az iszaplavina, egy idős embert az otthonában ért a halál, mikor a házára zúdult az áradat, meghalt továbbá egy hároméves gyermek és egyéves kishúga, ugyanakkor öt embert eltűntnek nyilvánítottak.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a katasztrófa által leginkább sújtott Kolontáron közölte: egymillió köbméter iszap folyt ki az ajkai timföldgyár 9-es és 10-es zagytározójának gátszakadása nyomán, és már nemcsak Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely többezres lakossága és élővilága, hanem egy 40 négyzetkilométeres terület került veszélybe. Illés Zoltán olyan ökológiai katasztrófának minősítette a helyzetet, amilyen még sehol a világon nem történt. Az érintett településeken különben az árkokban hömpölyög a vörös színű sár, az utcákon katonai teherautók, ivóvizes tartálykocsik sorakoznak, ugyanakkor a mélyebben fekvő szántóföldeken és utcákon méteres magasságban áll az iszap, a tűzoltók szivattyúzással próbálják átemelni a vöröses sártengert.
A Marcal folyót több tonna gipsszel védik a katasztrófavédelmi alakulatok, így próbálva megakadályozni a nagyobb természeti katasztrófa kialakulását. A nagy mennyiségű gipsz ugyanis leköti a veszélyes vörösiszapot és a víz lúgtartalmát csökkenti, így kerülhető el a súlyos környezetszennyezés. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség vezetője úgy nyilatkozott, sugárzásveszély csak akkor következne be, ha gyorsan száradna ki az enyhén radioaktív szennyeződésű iszap, mert a por már radioaktív.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár különben tegnap azonnali hatállyal felfüggesztette a MAL Zrt. termelői tevékenységét, egyúttal utasította a céget az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. Az államtitkár közölte: a hétfő délutáni baleset óta a cég továbbra is folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű. Eközben az ipari vállalat nem tartja magát hibásnak az ajkai térségben kialakult helyzetért. Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök Kolontáron a védelmi bizottság ülését követően újságíróknak azt mondta: minden szabályt betartva működnek, ezért nem értik az okát, miért függesztették fel a tevékenységüket.
A cégvezető szerint a vörösiszaptól „nem kell félni”, nem okoz sérülést, mert az enyhe savas hatás vízzel érintkezve elmúlik, így ha valakinek a bőrére kerül, „lemosás után veszélytelen”. Újságírók többszöri kérdésére, hogy akkor miért került több mint száz ember égési sérülésekkel kórházba, és miért vannak többen életveszélyes állapotban, úgy válaszolt: elképzelhető, hogy nagyon nagy mennyiségben, nagyon sokáig érintkeztek a szerinte nem radioaktív anyaggal, majd ismét kijelentette: „semmilyen tekintetben nem veszélyes és nem ártalmas anyagról van szó, nem okoz maradandó károsodást.”
Bakonyi szerint a vörös szín az iszapban egyszerű festék, amelyet a téglagyártás során is használnak, a házfalakról mosással könnyen eltávolítható. (Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság elnöke ezzel szemben korábban azt mondta: talajcserére van szükség az érintett településeken, a házfalakról pedig le kell mosni, illetve le kell verni a szennyezett vakolatot, hogy az ne okozzon egészségkárosodást). A cégvezetők közlése szerint 30 millió forint humanitárius segélyt adnak az áradás okozta települések önkormányzatainak, de átfogó biztosításuk kizárja a harmadik fél iránti kártérítés lehetőségét.
Az Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár által említett 10 milliárd forintos kárt túlzónak tartják, szerintük a kár néhány tízmillió forintos nagyságrendű lehet. Illés korábban leszögezte: a kormány minden létező segítséget megad a kialakult ökológiai katasztrófa felszámolásához, azonban a költségeket az azt okozó cégnek kell állnia. Különben az ajkai timföldgyárat is birtokló MAL Magyar Alumínium Zrt. a leggazdagabb magyarok toplistáján is szereplő magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozik: Bakonyi Árpád és Petrusz Béla 30-30, Tolnay Lajos 40 százalékos tulajdonosai a MAL Zrt.-nek. A társaság Romániában is érdekelt: csíkszeredai leányvállalata, a Mal-Product Kft. több mint 10 éve van jelen a piacon, fő profilja pedig a szigetelt kémények és tartozékainak (csövek és idomok) gyártása inoxból, illetve alumíniumból.
Ezzel egy időben Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében, mivel szerinte semmi nem utal arra, hogy annak természeti oka lett volna, így feltehetően emberi hiba okozta a katasztrófát. „A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk, amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának” – mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság budapesti ülése után, hozzátéve, ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható.
„Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó” – hangsúlyozta Orbán Viktor, közölve, meghallgatták az ügyben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek delegáltjaiból létrejött ad hoc bizottság jelentését is. A miniszterelnök megnyugtatta a lakosságot, kormánya senkit sem fog magára hagyni, télre mindenkinek fedél lesz a feje fölött, mindenki megfelelő ellátást kap, és mindenki bízhat benne, hogy a kára meg lesz térítve.
A kormányfő nyomatékosan kérte a helybelieket, hogy ne fogyasszanak helyben termelt élelmiszereket, akkor sem, ha azok teljesen egészségesnek látszanak, mert olyan szennyeződés lehet rajtuk, amelyek „borzalmas betegségeket okozhatnak”. A vörösiszap egészségügyi kockázatairól szólva Pintér Sándor azt mondta: veszélyes anyagról van szó, amely égési sérülést, szembe kerülve akár vakságot okozhat. „Fürödjön meg benne, és akkor megtudja, hogy veszélyes-e” – reagált a belügyminiszter arra, hogy a MAL Zrt. vezetőjének közlése szerint a vörösiszap nem veszélyes az emberekre.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.