Jogi útvesztőkben elveszett földek, magyar elöljárókkal pereskedő közbirtokosságok

Felszántott közbirtokossági legelő •  Fotó: Makkay József

Felszántott közbirtokossági legelő

Fotó: Makkay József

Tízéves pereskedés, több tucat bírósági tárgyalás, és minden szinten elveszített perek jellemzik a borsi Zöld Arany Közbirtokossági Egyesület jogi harcát a helyi polgármesteri hivatallal szemben. Előbbi mintegy kétszáz hektárnyi mezőgazdasági területet kért vissza eredménytelenül. A helyzet pikantériája, hogy Bihar megyében magyar közbirtokosságok pereskednek magyar polgármesterekkel.

Makkay József

2020. március 02., 18:192020. március 02., 18:19

2020. március 02., 19:502020. március 02., 19:50

Egy évtizede pereskedik 198 hektárnyi mezőgazdasági területének visszaszolgáltatásáért a borsi Zöld Arany Közbirtokossági Egyesület. Mára a romániai igazságszolgáltatás minden szintjén elveszítették pereiket: a végleges bírósági döntés szerint egyetlen négyzetméternyi földterületre sem jogosultak.

Az egyesület vezetősége igazságtalannak tartja a román bírósági eljárásokat, amelyek során nem vették figyelembe bizonyítékaikat.

A román és magyar miniszterelnököt, államfőt és a sajtóorgánumokat egyaránt megkereső borsiak továbbra is harcolnak igazukért. Ugyanakkor nem egyedi eset Bihar megyében a borsi történet, hiszen román önkormányzatok mellett több RMDSZ-es vezetésű polgármester is elutasította a közbirtokossági területek visszaszolgáltatását. A helyi földosztó bizottságok jó esetben az egykori úrbéresi legelők egy részét adták vissza a jogos tulajdonosoknak.

Sokan furcsa történetnek tartják a zömében magyar elődök nevére telekkönyvezett közbirtokossági területek visszaszolgáltatásának megtagadását partiumi magyar településeken, olyan körülmények között, amikor a székelyföldi megyékben a restitúció gördülékenyen működött. Információink szerint ennek egyik magyarázata az, hogy – Kovászna, Hargita és Maros megyével ellentétben – Bihar megyében a döntéshozó RMDSZ-es tisztségviselők nem tájékoztatták idejében az érdekelt tulajdonosokat arról, hogy a törvény által meghatározott időben jegyeztessék be jogi személyként a jogfolytonosságot jelentő közbirtokossági egyesületeket, illetve ezek alapján nyújtsák be visszaigénylési kéréseiket.

Romániai perfelújítás
vagy Strasbourg?

A borsi Zöld Arany Közbirtokossági Egyesületnek mára szélmalomharccá vált küzdelmét egy testvérpár vállalta fel. Az egyesület alelnöke, Molnár Dezső Borson gazdálkodik, intenzív zöldségtermesztéssel foglalkozik, mostohatestvére, Isza Attila pedig Nagyváradon él. Ottjártunkkor Isza éppen Debrecenbe készült, mert Nagyváradon eddigi kutakodásai nem hoztak eredményt. Íróasztalán halomban állnak a különböző dossziék, bírósági végzések, illetve a román és a magyar nyelvű lapokban megjelent cikkei. Évek óta igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét harcukra.

Isza Attila papírjai között •  Fotó: Makkay József Galéria

Isza Attila papírjai között

Fotó: Makkay József

Idézet
Munkánkat nehezíti, hogy a romániai levéltárakban káosz és rosszindulat uralkodik. Beadványainkra rendszerint azt a választ kaptuk, hogy a kért iratok nem léteznek. Amikor meguntam a hivatali packázást, és néhány megszerzett dossziészámmal bejutottam a nagyváradi levéltárba, elémbe tettek több ezer oldalnyi dokumentumot. Négy órámba tellett, amíg megtaláltam az egykori borsi közbirtokosság egyesületet egy hosszú lajstromban, ahol valamennyi Bihar megyei közbirtokosság szerepel. A dokumentumok nincsenek digitális formában feldolgozva, mint Magyarországon, így ebben a szénakazalban nehéz bármit megtalálni”

– összegzi kutakodásának eredményét Isza Attila, aki a közbirtokossági egyesület tagjaként keresi az újabb bizonyítékokat a perújításhoz. Restitúcióban jártas új román jogászuk szerint a két világháború között Nagyváradon bejegyzett közbirtokossági egyesületük alapszabályát kellene megtalálni ahhoz, hogy újabb bírósági eljárással vigyék sikerre az ügyet.

A román bírák arra hivatkoztak, hogy az egykori tagok lajstromának hiányában nem bizonyítható a mai és a régi egyesület közötti jogfolytonosság, miközben az egyesület régi alapszabálya eltűnt.

Ezzel szemben az egyesület alelnöke, Molnár Dezső úgy látja, most is van elegendő bizonyíték a közbirtokossági területek tulajdonjogára. Borsi lakásában, ahol beszélgetünk, széttárja elém több tulajdonos telekkönyvi kivonatát. A 49 személy által alapított közbirtokosság tagjai között nem található meg az egykori tulajdonosok valamennyi leszármazottja, de a többséget képviselik. Így birtokukban van több tucat telekkönyvi kivonat, ahol minden tulajdonos neve mellett szerepel, hogy a 198 hektárnyi közbirtokossági terület hányad részével rendelkeztek az örökösök.

Molnár Dezső egyesületi alelnök a fóliaházában •  Fotó: Makkay József Galéria

Molnár Dezső egyesületi alelnök a fóliaházában

Fotó: Makkay József

Idézet
Ennél pontosabb bizonyító okirat nem kell. Ha a román bíróság semmibe veszi a birtoklapokat, akkor milyen más bizonyítékokat szedjünk elő? Egyértelmű, hogy a hazai bíróságokon a perújítás sem vezetne sehova, itt Strasbourg lehet az egyetlen reményünk”

– magyarázza Molnár.

Kétszázötven éve működő
közbirtokosság

Isza Attila nemcsak a telekönyvi kivonatok alapján részletesen összeállított tulajdonosi táblázatot mutatja, hanem interneten előkeresi a Mária Terézia idejében létrehozott úrbéresi mezőgazdasági területek teljes Kárpát-medencei hálózatát. A digitalizált adatok között megtekinthető a borsi közbirtokosság elődje is. Ugyanitt olvasható Bihar megye többtucatnyi közbirtokosságának története. A mai embernek tehát pontos képe van arról, hogy 250 éve az osztrák császárnő és magyar királynő által életre hívott közbirtokossági rendszerben – Erdélyben és a Partiumban is – milyen falvak rendelkeztek e közösségi tulajdonjoggal. Ha ehhez hozzávesszük a 20. század eleji részletes telekönyvi kivonatokat, akkor nem kellene, hogy gond legyen a restitúcióval. Borson például a 198 hektár területet 2984 részre osztották fel az elődök, egy rész mintegy 633 négyzetméter területet jelent. Bizonyító okiratok alapján Isza Attila nyolc részre tartana igényt, mostohatestvérének szintén jelentős tulajdona fekszik a vissza nem szolgáltatott területekben, amelynek értéke négyzetméterenként akár 40 euró is lehet a főutak mentén.

A közbirtokossági tulajdont igazoló egyik tulajdonlap •  Fotó: Makkay József Galéria

A közbirtokossági tulajdont igazoló egyik tulajdonlap

Fotó: Makkay József

Molnár Dezső a kialakult helyzetért a polgármestert és a polgármesteri hivatalt okolja. „Ha a hivatal a 2000/1-es törvény megjelenésekor tájékoztatja a közbirtokossági területek örököseit, hogy fogjanak össze, és hozzanak létre egyesületet, és idejében nyújtsák be igényeiket, akkor mára megnyugtatóan rendeződött volna a helyzetünk. Bizonyítékom van arra, hogy
a törvény megjelenését követően az RMDSZ-es helyi tanácsban szóba jött a község négy falujában a közbirtokosságok ügye, de nem foglalkoztak vele” – magyarázza Molnár, aki szerint

egyéni kérés formájában többen is visszakaptak közbirtokossági területet, amit százezer dollárokért azonnal eladtak.

Vendéglátóim a telekkönyvek bejegyzései alapján mutatják, hogy több ilyen visszaszolgáltatás történt, hiszen az egykori úrbéresi tulajdonos neve után megjelenik több közismert cég neve, amelyek a román–magyar határ közelében benzinkutakat, logisztikai központokat vagy más ipari egységeket üzemeltetnek.

„Amikor az egyik perünk tartott, a polgármester eljött a közbirtokosság gyűlésére, és arra kért, hogy egyezzünk bele az erdősítésbe. Azaz a mi egykori területeinket – amelyek még nincsenek beépítve – fásítani akarta. Rákérdeztünk, hogy ezt milyen jogon tenné? Ha a terület nem a miénk, akkor miért kéri ezt tőlünk? Ha meg a miénk, akkor előbb juttassa vissza törvényesen” – magyarázza Molnár Dezső, aki a visszaszerzett közbirtokossági földeken ökofarmot létesítene. Nem tartja ugyanis elfogadhatónak, hogy sok földet elprédál a magyar közösség.

Isza Attila könyve a borsi közbirtokosság történetéről •  Fotó: Makkay József Galéria

Isza Attila könyve a borsi közbirtokosság történetéről

Fotó: Makkay József

A polgármester nem akar
börtönbe kerülni

Kiderült, hasonló csónakban eveznek más Bihar megyei települések is, így Molnár Dezső kezdeményezésére szövetség alakult a megyében tevékenykedő közbirtokosságok vezetőinek részvételével.

A lista hosszú, sok helyen vannak vitás ügyek. Hegyközcsatár, Siter, Bihar vagy Biharpüspöki csupán néhány név, ahol a helyi önkormányzat és a közbirtokosság között tart a kötélhúzás.

A borsi egyesület vezetői – a felmerült problémák részletes leírásával – a teljes listát eljuttatták a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézetnek, ahonnan azt az ígéretet kapták, hogy a visszaéléseket csomagban terjesztik fel az európai fórumok elé.

Az ügyben meg szerettük volna szólaltatni Menyhárt Gabriella jogászt is, aki a borsi egyesület eddigi pereit vitte, de többszöri hívásunkra sem válaszolt. Végül Isza Attilán keresztül üzent, hogy nem kíván nyilatkozni a sajtónak. A jogásznőtől többek között meg szerettük volna kérdezni, hogy mi lett a sorsa az elveszített romániai perek után beígért strasbourgi jogorvoslati kérésnek, ugyanis Molnár Dezső szerint az ügyvédnő azt állítja, hogy kérésüket már évekkel ezelőtt felterjesztette Strasbourgban, de az egyesület azóta nem kapott hivatalos választ.

A borsi polgármesteri hivatalhoz címzett egyik beadvány a sok közül •  Fotó: Makkay József Galéria

A borsi polgármesteri hivatalhoz címzett egyik beadvány a sok közül

Fotó: Makkay József

Megkerestük Báthori Gézát, Bors község polgármesterét is, aki a Krónikának elmondta: végérvényes román bírósági döntés ellenében nincs az az állami szerv, amelyik visszaszolgáltatná a közbirtokosság területeit. „Ha megnyerik a pert, akkor természetesen lehet tárgyalni a visszaszolgáltatásról, de amíg egy bírósági döntés kimondja, hogy a területek a község tulajdonát képezik, nem tudok szembemenni a törvényekkel” – magyarázza a polgármester. Aki azt is szóvá tette, hogy hivatala is veszített el pereket, amit szintén igazságtalannak érzett, de a bíróság döntését nem tudja megváltoztatni.

A polgármester szerint a közbirtokosság területeit azért nem adták vissza, mert azok a hivatalos nyilvántartásokban a község tulajdonaként szerepelnek, ami fölött a közbirtokosság tagjainak csak használati joguk volt.

Ezeket a területeket prefektusi döntéssel juttatta vissza az állam a helyi önkormányzatnak. „Képzelje el, hogy mi történik, ha én átadtam volna ezeket a földeket az embereknek, majd valaki rájön, hogy a restitúció az állami szabályok megkerülésével, törvénytelen módon történt. Azonkívül, hogy engem letartóztatnak, és hosszú börtönbüntetésre ítélnek, minden ingó és ingatlan javamat elkobozzák, és a területeket újra államosítják” – magyarázza a polgármesteri döntés hátulütőit Báthori Géza, aki szerint restitúció kérdésében késélen táncolnak a polgármesterek, amennyiben nincs egyértelmű bizonyíték egy-egy terület tulajdonjogára.

A polgármester szerint jelenleg 400 hektár szabad községi területtel rendelkezik a hivatala, tehát kedvező bírósági döntés esetén lenne honnan területeket visszaadni, vagy az állam kárpótolná a tulajdonosokat. Azt azonban a polgármester elképzelhetetlennek tartja, hogy a jelenleg érvényes román bírósági döntést felülíró új törvényszéki végzés nélkül megoldható volna a borsi Zöld Arany Közbirtokossági Egyesület követelése.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

Felmérik, mely célpontokra repülnének a Brassó, Kovászna, Hargita megyeiek a vidombáki reptérről

A Brassó, Kovászna és Hargita megyeiket – és nemcsak őket – célozza az az online felmérés, amely arra kérdez rá, hogy melyek a legnépszerűbb célpontok, ahová az utazók el szeretnének jutni a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtérről.

Felmérik, mely célpontokra repülnének a Brassó, Kovászna, Hargita megyeiek a vidombáki reptérről
2025. április 04., péntek

Hétvégétől újból látogatható a menyházai Medve-barlang

A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.

Hétvégétől újból látogatható a menyházai Medve-barlang
2025. április 04., péntek

Rendőrségi razzia: egészségügyi okokból tiltották el, mégis volánhoz ült, ezért őrizetbe vették

Fehér megye útjain tartottak csütörtökön razziát a rendőrök. A 205 szabálysértés mellett a rendőrök három bűnvádi eljárást indítottak ittasan vagy jogosítvány nélkül gépkocsit vezető sofőrök ellen.
Rendőrségi razzia: egészségügyi okokból tiltották el, mégis volánhoz ült, ezért őrizetbe vették
2025. április 04., péntek

Hideg, szeles, csapadékos hétvége vár ránk; van, ahol havazás sem kizárt

Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének több mint felére.

Hideg, szeles, csapadékos hétvége vár ránk; van, ahol havazás sem kizárt
2025. április 04., péntek

Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be Kolozsváron

Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be április 8-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.

Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be Kolozsváron
2025. április 04., péntek

Elévülésre hivatkozva szüntették meg az utolsó büntetőpert az úzvölgyi temetőfoglalók ellen

A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.

Elévülésre hivatkozva szüntették meg az utolsó büntetőpert az úzvölgyi temetőfoglalók ellen
2025. április 03., csütörtök

Magyar kormánytámogatással épült óvodát adtak át az érmelléki Szalacson

A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.

Magyar kormánytámogatással épült óvodát adtak át az érmelléki Szalacson
2025. április 03., csütörtök

Nem maradhatunk csendben! Az agresszív futballhuligánoknak üzentek a magyarok Kolozsváron

Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.

Nem maradhatunk csendben! Az agresszív futballhuligánoknak üzentek a magyarok Kolozsváron
2025. április 03., csütörtök

Románia virágoztatja fel az egykori magyar síközpontot – Összefüggő pályarendszert terveznek Borsán

Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.

Románia virágoztatja fel az egykori magyar síközpontot – Összefüggő pályarendszert terveznek Borsán
2025. április 03., csütörtök

Brassó is nagymértékben „medveveszélyes” város, a predeáli eset után sürgetik a probléma megoldását

A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.

Brassó is nagymértékben „medveveszélyes” város, a predeáli eset után sürgetik a probléma megoldását