Fotó: Soós Lajos/MTI
FRISSÍTVE – A Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő, magyar idő szerint hétfőn 16 óra körül frissített adatok értelmében az addig feldolgozott, érvényes külhoni levélszavazatok 95,41 százalékában a Fidesz-KDNP-re voksoltak, szám szerint 41 194-en.
2022. április 04., 10:522022. április 04., 10:52
2022. április 04., 18:042022. április 04., 18:04
A baloldali választási tömbre leadott 1312 voks 3,04 százalékot ér. A Mi Hazánkra leadott 389 külhoni szavazat 0,9 százalékon „tartja” az Országgyűlésbe amúgy nagy meglepetésre bejutott alakulatot. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a jelzett időpontig 179 voksot kapott a határon túlról, ami 0,41 százalékos eredményt jelent. A Normális Pártra 82-en (0,19 százalék), a Megoldás Mozgalomra 22-en (0,05) szavaztak a délutáni adatok szerint.
Jóval magasabb volt a vasárnapi választásra regisztrált külhoni magyarok száma, mint négy évvel ezelőtt – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Egyébként a részeredmény nagyjából megegyezik a négy évvel ezelőtti végeredménnyel. A 2018. április 8-ai országgyűlési választás idején a határon túli magyarok – hivatalosan a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok – közül több mint 378 ezren vetették fel magukat a névjegyzékbe, érvényesen pedig több mint 224 ezren szavaztak levélben. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a külhoniak 96,24 százaléka a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazott négy évvel ezelőtt, a Lehet Más a Politika (LMP) a voksok 0,93, a Jobbik 0,91, az MSZP-Párbeszéd 0,55 százalékát kapta, a többi párt ennél kevesebbet.
Újfent meglesz a Fidesz-kétharmad az Országgyűlésben, a leadott szavazatok 98,96 százalékának összesítése után a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint mandátumaik száma eléri a 135-öt. A kétharmadhoz 133 mandátum szükséges.
Mint ismeretes, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési képviselők választásán és a vele egy napon rendezett népszavazáson csak levélben szavazhattak, és csak akkor, ha március 9-éig felvetették magukat a névjegyzékbe. Ezt idén több mint 456 ezren tették meg, ugyanakkor levélszavazatukat a vasárnap kora délutáni adatok szerint több mint 225 ezren juttatták el a Nemzeti Választási Irodához.
A margittai bíróság pénteki döntése értelmében Béres Csaba, Székelyhíd jelenleg is regnáló, a június 9-ei választásokból vesztesként kikerülő, majd az újraszámolást követően egyetlen vokssal győzedelmeskedő RMDSZ-es polgármestere folytathatja munkáját.
Sürgősségi eljárással a Hunyad Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságnál helyezték el a Szerbiában megtalált és hazahozott három testvért, apjukat pedig őrizetbe vette a rendőrség.
Súlyos égési sérüléseket szenvedett egy idős férfi péntek reggel Aradon egy bérház lépcsőházában keletkezett tűzben. A rendőrség szerint az áldozat saját magát gyújthatta fel.
Kihelyezték, hétfőn pedig üzembe is helyezik az első digitális kukákat Nagyváradon: szelekív szigetekről van szó, amelyek öt zárt modulból állnak, amelyekbe az előre szétválogatott szemetet dobhatják be a panelnegyedekben élők.
Eljárás indult egy 13 éves Brassó megyei lány ellen, aki felhívta a 112-es egységes segélyhívószámot és azt állította, hogy elrabolták. Két napon át több mint 100 rendőr kereste, amíg kiderült, hogy hazudott a hatóságoknak.
Mínusz 7,6 Celsius-fokot mértek péntek reggel Csíkszeredában – a hargitai megyeszékhelyen volt a leghidegebb romániai összevetésben.
Kilenc évvel az aradi gyalogoshíd átadása után még mindig nem üzemel a strand felőli hídfőbe beépített lift, mert a szerkezet nem rendelkezik az illetékes hatóság engedélyével. Addig mozgássérültek a kerékpáros rámpát használhatják.
A szerződés szerint a közeljövőben kellene elkészülni a Brassó–Segesvár-vasútvonal Apáca és Kaca közti, összesen 12 kilométer hosszú alagutakat is magában foglaló szakasz megépítésével.
Megtalálták Szerbiában a Hunyad megyei Szentandrásról eltűnt három gyermeket és az apjukat – közölte csütörtökön a Román Rendőrség.
A Vatikánban ebben a hónapban zajlik a szinódus, azaz püspöki tanácskozás, amely az újfajta gondolkodásmód, párbeszéd elmélyítését szolgálja az egyházban. A szinóduson erdélyi és magyarországi katolikus egyházi elöljárók is részt vesznek.
szóljon hozzá!