Létezett a kitaláltnak vélt római császár egy erdélyi aranyérme tanúsága szerint

Az aranyérmén Sponsianusnak, a  harmadik században élt római császárnak az arcképe látható •  Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook

Az aranyérmén Sponsianusnak, a harmadik században élt római császárnak az arcképe látható

Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook

Samuel von Brukenthal bárónak, Erdély kormányzójának hagyatékában is megtalálható, római kori aranyérme alapján bizonyították be tudósok, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus. A felfedezés nagy jelentőséggel bír Erdély és Románia történelme kapcsán, de általában az európai történelem szempontjából is. 

Krónika

2022. november 24., 14:442022. november 24., 14:44

2022. november 24., 16:532022. november 24., 16:53

Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus – olvasható csütörtökön a BBC brit műsorszolgáltató honlapján. A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel Erdély területén, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott.

Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták. A tudósok most azt mondják, az érmén mikroszkóp segítségével felfedezhető karcolások azt bizonyítják, hogy kétezer évvel ezelőtt forgalomban volt.

A kutatást vezető Paul Pearson professzor, a londoni University College tanára a BBC-nek elmondta, hogy valósággal megdöbbentette a felfedezés. „Valójában egy császárt találtunk. A szakértők eddig kitalált személynek hitték, és »kiírták« a történelemből. Úgy véljük azonban, hogy valós személy volt, és szerepet játszott a történelemben” – mondta a professzor.

Az érme, amely körül a kutatás folyt, egy kisebb kincslelet része volt, amelyet 1713-ban fedeztek fel. A 19. század közepéig eredeti római érmének hitték, majd az egyszerű kialakítása miatt feltételezték, hogy korabeli hamisítók műve. A „végső csapást” Sponsianus pénzére Henry Cohen, a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) vezető érmeszakértője mérte, aki szerint ezek a római érmék nemcsak újkori hamisítványok, de szegényesen kidolgozottak és „nevetségesen megtervezettek”. Más szakértők is egyetértettek ezzel, és Sponsianus mindmáig kikerült a szakirodalomból.

Pearson professzor viszont, aki a Római Birodalom történetéről szóló könyvéhez folytatott kutatása közben látta az érméről készült fényképeket, feltételezte, hogy az érmén lévő karcolások arról tanúskodnak, hogy valamikor forgalomban volt. Kapcsolatba lépett a Glasgow-i Egyetem gondozásában működő Hunterian Múzeummal, ahol az érmét egy szekrényben őrizték az eredeti kincsből származó másik hárommal együtt, és kérte, hogy kutatásokat folytathasson az ottani kollégákkal. A kutatók nagy felbontású mikroszkóppal megvizsgálták a négy érmét, és megerősítették a PLOS One című tudományos folyóiratban megjelent írásukban, hogy valóban vannak karcolások az érmén, és azok megfelelnek annak a mozgásnak, amelynek az érmék az erszényben voltak kitéve. Vegyi elemzés segítségével sikerült bebizonyítani azt is, hogy az érmék több száz évig voltak a földben – mondta el Jesper Ericcson, a múzeum numizmatikai kurátora, aki együttműködött Pearson professzorral a kutatásban.

A kutatók feltételezik, hogy Sponsianus katonai parancsok volt, aki megkoronáztatta magát a távoli tartomány, Dacia császárának.

Régészeti kutatások megállapították, hogy 260 táján Dacia el volt vágva a Római Birodalom többi részétől. Járványok és polgárháború miatt széttöredezett a birodalom. Ellenségektől körülvéve és Rómától elvágva, Sponsianus feltehetően a káosz és a polgárháború idején magához vonta a legfelsőbb parancsnokságot, és védelmezte Dacia katonáit és polgári lakosságát, amíg helyre nem állt a rend, és Aurelianus császár uralkodása alatt a római légiók és a közigazgatás ki nem vonult a tartományból – vélekedik Jesper Ericsson.

•  Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook Galéria

Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook

„A mi értelmezésünk szerint az ő feladata volt az ellenőrzés fenntartása a katonaság és a polgári lakosság védelme felett, mert körül voltak kerítve és teljesen el voltak vágva (Rómától – szerk. megj.). A provincia működő gazdasága érdekében úgy döntöttek, hogy saját pénzt veretnek” – mondta.

Ez az elmélet adhat magyarázatot arra, miért különböznek a vizsgált érmek a Rómában szokásos pénzektől. „A polgárháború miatt nemigen tudták, éppen ki volt a császár” – mondta Pearson, aki szerint a tényleges római hatalom híján szükség volt legfelsőbb katonai parancsnokra, Sponsianus pedig átvette a parancsokságot, amikor kellett.

Miután a kutatók megállapították, hogy az érmék hitelesek, s felfedezték az elveszettnek hitt római császárt, értesítették az erdélyi Nagyszebenben működő Brukenthal Múzeum kutatóit is, ahol szintén őriznek egy Sponsianus-érmét.

Az érme Samuel von Brukenthal bárónak, Erdély kormányzójának, a múzeum alapítójának a hagyatékában szerepelt. A báró halála óráján is az érmét tanulmányozta, és a szájhagyomány szerint az utolsó cselekedete az volt, hogy lejegyezte: „eredeti”. A többi tudóshoz hasonlóan a Brukenthal múzeum kutatói is hamisítványnak tartották az érmét, de megváltoztatták a véleményüket a brit kutatások eredménye láttán.

Alexandru Constantin Chituță, a Brukenthal Nemzeti Múzeum ügyvezető igazgatója szerint a felfedezés nagy jelentőséggel bír Erdély és Románia történelme kapcsán, de általában az európai történelem szempontjából is.

„Ha ezeket az eredményeket a tudományos közösség elfogadja, újabb fontos személyiség szerepel majd a történelemben” – jelentette ki. Az érmék jelenleg a glasgow-i Hunterian Múzeum kiállításán tekinthetők meg.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 24., csütörtök

Újabb F-16-osok landoltak Erdélyben

Újabb három F-16 Fighting Falcon típusú vadászgép szállt le csütörtökön az aranyosgyéresi légi támaszponton azok közül, amelyeket Norvégiától vásárolt Románia – tájékoztatott a védelmi minisztérium.

Újabb F-16-osok landoltak Erdélyben
Újabb F-16-osok landoltak Erdélyben
2024. október 24., csütörtök

Újabb F-16-osok landoltak Erdélyben

2024. október 24., csütörtök

Jogerős: újrázhat az egyetlen szavazattal nyertes polgármester Székelyhídon – Az EMSZ tovább hadakozik

Újrázhat Béres Csaba, a Bihar megyei Székelyhíd jelenleg is regnáló polgármestere, a margittai bíróság ugyanis elutasította az Erdélyi Magyar Szövetség és jelöltje, Boros Dávid fellebbezését.

Jogerős: újrázhat az egyetlen szavazattal nyertes polgármester Székelyhídon – Az EMSZ tovább hadakozik
2024. október 24., csütörtök

Csökkent az Erdély fővárosába látogató turisták száma

A kimutatások szerint Kolozs megye kezdi elveszíteni turisztikai vonzerejét, a statisztikák arra utalnak, hogy az utóbbi időszakban csökkent a kincses városba és a környékre látogatók száma.

Csökkent az Erdély fővárosába látogató turisták száma
2024. október 24., csütörtök

Két személy életét vesztette, amikor egy vonat elsodort egy személygépkocsit Máramaros megyében

Személygépkocsit sodort el csütörtökön a vonat a Máramaros megyei Zazár település közelében levő vasúti átjárón; a járműben ülő két személy életét vesztette.

Két személy életét vesztette, amikor egy vonat elsodort egy személygépkocsit Máramaros megyében
2024. október 24., csütörtök

Pénzhamisítókra és csempészekre csapott le a rendőrség

Veszélyes vegyi anyagokat, hamis pénzt és divatárut foglaltak le többek között a rendőrök a szerdán Arad és Temes megyében tartott razzia során.

Pénzhamisítókra és csempészekre csapott le a rendőrség
2024. október 24., csütörtök

Gulyás: mindent meg kell tenni, hogy az RMDSZ a lehető legszélesebb képviselettel rendelkezzen a parlamentben

Különösen nagy tétje van a romániai parlamenti és államfőválasztásnak, és az RMDSZ jó szereplése a garanciája a jó román–magyar kapcsolatoknak is – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.

Gulyás: mindent meg kell tenni, hogy az RMDSZ a lehető legszélesebb képviselettel rendelkezzen a parlamentben
2024. október 24., csütörtök

Oszlásnak indult holttestet találtak a marosvásárhelyi kórház közelében

Cáfolta csütörtökön a marosvásárhelyi sürgősségi megyei kórház azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint egy oszlásnak indult holttestet találtak néhány hete az intézmény lépcsőjén.

Oszlásnak indult holttestet találtak a marosvásárhelyi kórház közelében
2024. október 24., csütörtök

Nyílik az égbolt Nagyvárad felett: újabb európai célpontot jelentett be a HiSky

Milánói járattal bővíti nagyváradi kínálatát a HiSky légitársaság, amely októberben indította el a londoni és bukaresti repülőjáratait – jelentette be csütörtökön a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér sajtóosztálya.

Nyílik az égbolt Nagyvárad felett: újabb európai célpontot jelentett be a HiSky
2024. október 24., csütörtök

Aradi robbantásos merénylet: őrizetbe vették a meggyilkolt üzletember lányát

Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.

Aradi robbantásos merénylet: őrizetbe vették a meggyilkolt üzletember lányát
2024. október 24., csütörtök

„Isten időzítése, hogy itt vagyok” – Gyurkócza Aranka börtönlelkészt a hite segítette át az 1956-ot követő meghurcoltatásokon

Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.

„Isten időzítése, hogy itt vagyok” – Gyurkócza Aranka börtönlelkészt a hite segítette át az 1956-ot követő meghurcoltatásokon