Út menti gaztenger Szilágy megyében. A megyei utak a senki földjének számítanak
Fotó: Makkay József
Évek óta vita tárgya, hogy a községi, a megyei és az országos jelzésű utak melleti zöldövezet miért gondozatlan Romániában. A főbb útvonalak mellett valamennyire rendezett a zöld sáv, azonban a mellékutakat övező gaztenger sok település határában gazdátlanságra vall. A Krónika által megkérdezett helyi és megyei önkormányzati vezetők egymás felelősségét is firtatják, és akad, aki világos törvényi szabályozásban látja a megoldást.
2023. augusztus 07., 10:302023. augusztus 07., 10:30
Felemás képet mutat az országos jelzésű, valamint a megyei és a községi utak melleti füves sávok gondozása. Általános tapasztalat, hogy Magyarországhoz vagy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva a romániai utak melletti zöldövezet gyakran a senki földje, sok helyen embermagasságú a dudva. Gondozottabb képet mutatnak az országos közútkezelő társaság (CNAIR) hatáskörébe tartozó országutak és autópályák zöldövezetei, ahol az út menti zöld sávokat időnként takarítják. A legsiralmasabb látvány a megyei és a községi utak menti településen élőket fogadja, ahol gyakran embermagasságú gaztenger között haladnak a gépkocsik.
Az egyik elrettentő példa a Zilah és Szilágycseh városát összekötő DJ108D jelzésű út, amely hosszú idő óta felújítás alatt áll, ami „nyomós érv” arra, hogy
Erdély-szerte számos ilyen példa akad, ahol a helyi önkormányzatok vezetői a megyei tanácsok felügyelete alatt álló útkezelő vállalatokra hárítják a felelősséget.
Fotó: Makkay József
Megkerülhetetlen a polgármesterek felelőssége
Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke elmagyarázta a Krónikának, hogyan működik a romániai „útkezelési rendszer”. A megyei tanács hatáskörébe tartozó ,,útügyi részleg” nem kivitelezői, hanem megrendelői feladatokat lát el.
„A törvény szerint minden, közpénzből kifizetett szolgáltatásra – így az utak karbantartására, illetve az utak menti zöldövezetek gondozására is – licitet, közbeszerzést kell kiírni. Ezeket
– fogalmazott a Krónikának az RMDSZ-es politikus.
Kérdésünkre, hogy akkor miért nő sok helyen embermagasságúra a gaz, Vákár szerint a jelenség a helyi önkormányzatok hozzáállását minősíti. Ha a polgármester látja, hogy a települések között elvezető megyei út mentén gaz van, akkor szól a megyei tanács illetékeseinek. Az alelnök szerint arra még nem volt példa, hogy a polgármesterek telefonhívásai nyomán ne intézkedtek volna. Ha nem is azonnal, de pár napon belül a megyei illetékesek felveszik a kapcsolatot azzal a céggel, amelyik az érintett községben nem végezte el a feladatát.
„Nem lehet megkerülni a helyi önkormányzatok felelősségét. Kolozs megyében 1500 kilométernyi megyei út tartozik hozzánk, nem lehetünk mindenhol mindig jelen.
– foglalja össze az utak menti zöldövezet gondozásának „titkát” Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke.
Sok erdélyi településen sem jobb a helyzet. Egy székelyföldi kórház melletti sétány
Fotó: Veres Nándor
„Helyi autonómiával” is megoldható a kérdés
A történet kicsit másként fest a helyi önkormányzatok szemszögéből. A Kolozs megye legrendezettebb községe címet több éven át elnyert Kalotaszentkirály-Zentelke RMDSZ-es polgármestere, Póka András György portálunknak elmondta, hogy törvényileg csak a községi utak tartoznak a polgármesteri hivatal hatáskörébe, ennek ellenére ők gondozzák a kalotaszegi községen áthaladó 7 kilométeres megyei útszakasz menti zöld sávokat is. Igaz, a megyei utakhoz kapcsolódó kaszálási, takarítási költségeket a helyi önkormányzat nem tudja elszámolni, de ráterheli a községi útgondozás költségeire.
,,A megyei útügyi vállalat emberei nálunk évek óta nincs mit kaszáljanak, mert ezt a munkát mi idejében elvégezzük, nem várjuk őket. Nem idegeskedem velük! A községi utak tisztitásával egy időben minden út menti zöldfelületet letakarítunk a község öt falujában” – magyarázza a kalotaszegi polgármester.
Póka András a községhez tartozó Járótelke, Kalotadámos, Magyarókereke, Malomszeg és a községközpont, Kalotaszentkirály-Zentelke területén
Ez az egyik titka annak, hogy a község falvai az év minden szakában tiszták és rendezettek, amit a helyiek és a turisták egyaránt értékelnek. A polgármester a helyi önkormányzat által megszavazott rendeletekben szabályozta, hogy az ingatlantulajdonosok kötelesek a házak homlokzatát és az utcára néző kerítéseket rendben tartani, a járdát tisztítani, seperni, míg az önkormányzat felvállalta a közös zöldterületek gondozását.
A kalotaszentkirályi tapasztalatok szerint a „helyi autonómia” jól működik, amit a messze földön híres szép falukép igazol.
Fotó: Makkay József
Hiányzik a szükséges törvényi háttér
Balázs J. János, a Kolozsvár melletti Kisbács község polgármestere szerint a törvényi háttér hiánya miatt alakult ki a mostani helyzet, a romániai vidék rendezetlen, gazos képe. „Nekünk nincs beleszólásunk az országos és a megyei utak adminisztrálásába. Amennyiben az arra szerződött vállalatok ezt a munkát nem végzik el idejében, vagy rendesen, mi bosszankodhatunk, de ennyi a mozgásterünk. Az embereket ma már nem lehet törvényes eszközökkel rávenni arra, hogy a házak előtt lenyírják a burjánt, vagy az út menti mezőgazdasági területeiket gondozzák. Ha önszántukból megteszik, akkor rendben van” – panaszolja az RMDSZ-es elöljáró.
A kisbácsi önkormányzat is a polgármesteri hivatal által fizetett csapattal gondozza a község falvaiban a zöldövezetet.
A kolozsvári metropolisztérség részeként működő Kisbács község falvait – Andrásháza, Csonkatelep, Méra, Nádaskóród, Nádaspapfalva és Szucság – jórészt a nemzeti érdekeltségű E81-es országút köti össze, amelynek felügyeletét a CNAIR látja el, így az út menti zöldövezet is gondozottabb a megyei utak látványához képest.
Nyugat-európai utakat kellene összehozni erdélyi polgármestereknek, hogy lássák, hogyan történhet meg, hogy a francia, svájci, német, osztrák és magyarszági települések útjai mellett nem látni embermagasságú burjánt, de kisebb gazt sem.
Az RMDSZ felelősséget vállal az erdélyi magyar közösségért, építeni akarja a szülőföldet, és hallatni az erdélyi magyarok hangját Brüsszelben – hangoztatta Kelemen Hunor csütörtökön Székelyudvarhelyen, a szövetség székelyföldi kampányrendezvényén.
Akadnak, akik szépnek mondható összegeket keresnek azzal, hogy pillepalackokat, üvegeket és fémdobozokat gyűjtenek össze és adnak le a betétdíjas visszaváltási rendszer keretében.
Őrizetbe vett a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egy 18 és egy 16 éves fiatalembert, akik ellen többszörös lopás miatt nyomoznak – olvasható a rendőrség közleményében.
Belső vizsgálatot indított a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság annak megállapítására, szakszerűen járt-e el két munkatársuk egy garázda előállítása során.
Mintegy 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az országukban dúló háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát – vont mérleget csütörtökön Florin Coman, a máramarosszigeti területi határrendészet vezetője.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 12 folyó vízgyűjtő medencéjére.
Heves esőzések és a légköri instabilitás miatt több erdélyi megyére is sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Arról is tájékoztattak egyúttal, hogy folytatódik az időjárás lehűlése.
Immár aszfaltos úton kvadozó gyerekek motorbőgetése próbálja néha „túlkiabálni” a Reményik Sándor által bő egy évszázaddal ezelőtt versbe öntött vadvizek zúgását a ma is festői szépségű Radnaborbereken.
Közzétette szerdán a bukaresti oktatási minisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (IREG) által globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.
Ahol a magyarok számaránya megkívánta, a Magyar Polgári Erő mindenhol összefogott az RMDSZ-szel – jelentette ki a Krónikának Kulcsár-Terza József. Az MPE vezetője Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!