Sok helyen a települési és megyei önkormányzatok felelősséghárítása miatt zöldell az utak menti gaztenger

Felemás képet mutat az országos jelzésű, valamint a megyei és a községi utak melleti füves sávok gondozása. Általános tapasztalat, hogy Magyarországhoz vagy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva a romániai utak melletti zöldövezet gyakran a senki földje, sok helyen embermagasságú a dudva. Gondozottabb képet mutatnak az országos közútkezelő társaság (CNAIR) hatáskörébe tartozó országutak és autópályák zöldövezetei, ahol az út menti zöld sávokat időnként takarítják. A legsiralmasabb látvány a megyei és a községi utak menti településen élőket fogadja, ahol gyakran embermagasságú gaztenger között haladnak a gépkocsik.

Az egyik elrettentő példa a Zilah és Szilágycseh városát összekötő DJ108D jelzésű út, amely hosszú idő óta felújítás alatt áll, ami „nyomós érv” arra, hogy

évek óta senki nem nyírja a megyei út két oldalát övező kétméteres magasságú gaztengert.

Erdély-szerte számos ilyen példa akad, ahol a helyi önkormányzatok vezetői a megyei tanácsok felügyelete alatt álló útkezelő vállalatokra hárítják a felelősséget.

Megkerülhetetlen a polgármesterek felelőssége

Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke elmagyarázta a Krónikának, hogyan működik a romániai „útkezelési rendszer”. A megyei tanács hatáskörébe tartozó ,,útügyi részleg” nem kivitelezői, hanem megrendelői feladatokat lát el.

„A törvény szerint minden, közpénzből kifizetett szolgáltatásra – így az utak karbantartására, illetve az utak menti zöldövezetek gondozására is – licitet, közbeszerzést kell kiírni. Ezeket

rendszerint helyi cégek, kisvállalkozók nyerik el, akik a megyei tanáccsal kötött szerződés alapján kell elvégezzék a munkát, amit a megyei tanács ellenőrei vesznek át”

– fogalmazott a Krónikának az RMDSZ-es politikus.

Kérdésünkre, hogy akkor miért nő sok helyen embermagasságúra a gaz, Vákár szerint a jelenség a helyi önkormányzatok hozzáállását minősíti. Ha a polgármester látja, hogy a települések között elvezető megyei út mentén gaz van, akkor szól a megyei tanács illetékeseinek. Az alelnök szerint arra még nem volt példa, hogy a polgármesterek telefonhívásai nyomán ne intézkedtek volna. Ha nem is azonnal, de pár napon belül a megyei illetékesek felveszik a kapcsolatot azzal a céggel, amelyik az érintett községben nem végezte el a feladatát.

„Nem lehet megkerülni a helyi önkormányzatok felelősségét. Kolozs megyében 1500 kilométernyi megyei út tartozik hozzánk, nem lehetünk mindenhol mindig jelen.

– foglalja össze az utak menti zöldövezet gondozásának „titkát” Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke.

„Helyi autonómiával” is megoldható a kérdés

A történet kicsit másként fest a helyi önkormányzatok szemszögéből. A Kolozs megye legrendezettebb községe címet több éven át elnyert Kalotaszentkirály-Zentelke RMDSZ-es polgármestere, Póka András György portálunknak elmondta, hogy törvényileg csak a községi utak tartoznak a polgármesteri hivatal hatáskörébe, ennek ellenére ők gondozzák a kalotaszegi községen áthaladó 7 kilométeres megyei útszakasz menti zöld sávokat is. Igaz, a megyei utakhoz kapcsolódó kaszálási, takarítási költségeket a helyi önkormányzat nem tudja elszámolni, de ráterheli a községi útgondozás költségeire.

,,A megyei útügyi vállalat emberei nálunk évek óta nincs mit kaszáljanak, mert ezt a munkát mi idejében elvégezzük, nem várjuk őket. Nem idegeskedem velük! A községi utak tisztitásával egy időben minden út menti zöldfelületet letakarítunk a község öt falujában” – magyarázza a kalotaszegi polgármester.

Póka András a községhez tartozó Járótelke, Kalotadámos, Magyarókereke, Malomszeg és a községközpont, Kalotaszentkirály-Zentelke területén

öt kisvállalkozóval kötött szerződést, akik havi rendszerességgel lekaszálják az utcákban és a házak előtt található füves területeket, ők gondozzák a falu zöldövezeteit.

Ez az egyik titka annak, hogy a község falvai az év minden szakában tiszták és rendezettek, amit a helyiek és a turisták egyaránt értékelnek. A polgármester a helyi önkormányzat által megszavazott rendeletekben szabályozta, hogy az ingatlantulajdonosok kötelesek a házak homlokzatát és az utcára néző kerítéseket rendben tartani, a járdát tisztítani, seperni, míg az önkormányzat felvállalta a közös zöldterületek gondozását.

Aki a helyi önkormányzati rendeleteket nem tartja be, 1000 és 2500 lej közötti bírságra számíthat.

A kalotaszentkirályi tapasztalatok szerint a „helyi autonómia” jól működik, amit a messze földön híres szép falukép igazol.

Hiányzik a szükséges törvényi háttér

Balázs J. János, a Kolozsvár melletti Kisbács község polgármestere szerint a törvényi háttér hiánya miatt alakult ki a mostani helyzet, a romániai vidék rendezetlen, gazos képe. „Nekünk nincs beleszólásunk az országos és a megyei utak adminisztrálásába. Amennyiben az arra szerződött vállalatok ezt a munkát nem végzik el idejében, vagy rendesen, mi bosszankodhatunk, de ennyi a mozgásterünk. Az embereket ma már nem lehet törvényes eszközökkel rávenni arra, hogy a házak előtt lenyírják a burjánt, vagy az út menti mezőgazdasági területeiket gondozzák. Ha önszántukból megteszik, akkor rendben van” – panaszolja az RMDSZ-es elöljáró.

A kisbácsi önkormányzat is a polgármesteri hivatal által fizetett csapattal gondozza a község falvaiban a zöldövezetet.

A polgármester szerint arra már nincs törvényes lehetőségük, hogy a megműveletlen földek gaztengerét legalább az utak mellett levágassák a földtulajdonosokkal.

A kolozsvári metropolisztérség részeként működő Kisbács község falvait – Andrásháza, Csonkatelep, Méra, Nádaskóród, Nádaspapfalva és Szucság – jórészt a nemzeti érdekeltségű E81-es országút köti össze, amelynek felügyeletét a CNAIR látja el, így az út menti zöldövezet is gondozottabb a megyei utak látványához képest.

Miért nem lehet Erdély a vidéki Svájc vagy Ausztria?

Nyugat-európai utakat kellene összehozni erdélyi polgármestereknek, hogy lássák, hogyan történhet meg, hogy a francia, svájci, német, osztrák és magyarszági települések útjai mellett nem látni embermagasságú burjánt, de kisebb gazt sem.