Út menti gaztenger Szilágy megyében. A megyei utak a senki földjének számítanak
Fotó: Makkay József
Évek óta vita tárgya, hogy a községi, a megyei és az országos jelzésű utak melleti zöldövezet miért gondozatlan Romániában. A főbb útvonalak mellett valamennyire rendezett a zöld sáv, azonban a mellékutakat övező gaztenger sok település határában gazdátlanságra vall. A Krónika által megkérdezett helyi és megyei önkormányzati vezetők egymás felelősségét is firtatják, és akad, aki világos törvényi szabályozásban látja a megoldást.
2023. augusztus 07., 10:302023. augusztus 07., 10:30
Felemás képet mutat az országos jelzésű, valamint a megyei és a községi utak melleti füves sávok gondozása. Általános tapasztalat, hogy Magyarországhoz vagy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva a romániai utak melletti zöldövezet gyakran a senki földje, sok helyen embermagasságú a dudva. Gondozottabb képet mutatnak az országos közútkezelő társaság (CNAIR) hatáskörébe tartozó országutak és autópályák zöldövezetei, ahol az út menti zöld sávokat időnként takarítják. A legsiralmasabb látvány a megyei és a községi utak menti településen élőket fogadja, ahol gyakran embermagasságú gaztenger között haladnak a gépkocsik.
Az egyik elrettentő példa a Zilah és Szilágycseh városát összekötő DJ108D jelzésű út, amely hosszú idő óta felújítás alatt áll, ami „nyomós érv” arra, hogy
Erdély-szerte számos ilyen példa akad, ahol a helyi önkormányzatok vezetői a megyei tanácsok felügyelete alatt álló útkezelő vállalatokra hárítják a felelősséget.
Fotó: Makkay József
Megkerülhetetlen a polgármesterek felelőssége
Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke elmagyarázta a Krónikának, hogyan működik a romániai „útkezelési rendszer”. A megyei tanács hatáskörébe tartozó ,,útügyi részleg” nem kivitelezői, hanem megrendelői feladatokat lát el.
„A törvény szerint minden, közpénzből kifizetett szolgáltatásra – így az utak karbantartására, illetve az utak menti zöldövezetek gondozására is – licitet, közbeszerzést kell kiírni. Ezeket
– fogalmazott a Krónikának az RMDSZ-es politikus.
Kérdésünkre, hogy akkor miért nő sok helyen embermagasságúra a gaz, Vákár szerint a jelenség a helyi önkormányzatok hozzáállását minősíti. Ha a polgármester látja, hogy a települések között elvezető megyei út mentén gaz van, akkor szól a megyei tanács illetékeseinek. Az alelnök szerint arra még nem volt példa, hogy a polgármesterek telefonhívásai nyomán ne intézkedtek volna. Ha nem is azonnal, de pár napon belül a megyei illetékesek felveszik a kapcsolatot azzal a céggel, amelyik az érintett községben nem végezte el a feladatát.
„Nem lehet megkerülni a helyi önkormányzatok felelősségét. Kolozs megyében 1500 kilométernyi megyei út tartozik hozzánk, nem lehetünk mindenhol mindig jelen.
– foglalja össze az utak menti zöldövezet gondozásának „titkát” Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke.
Sok erdélyi településen sem jobb a helyzet. Egy székelyföldi kórház melletti sétány
Fotó: Veres Nándor
„Helyi autonómiával” is megoldható a kérdés
A történet kicsit másként fest a helyi önkormányzatok szemszögéből. A Kolozs megye legrendezettebb községe címet több éven át elnyert Kalotaszentkirály-Zentelke RMDSZ-es polgármestere, Póka András György portálunknak elmondta, hogy törvényileg csak a községi utak tartoznak a polgármesteri hivatal hatáskörébe, ennek ellenére ők gondozzák a kalotaszegi községen áthaladó 7 kilométeres megyei útszakasz menti zöld sávokat is. Igaz, a megyei utakhoz kapcsolódó kaszálási, takarítási költségeket a helyi önkormányzat nem tudja elszámolni, de ráterheli a községi útgondozás költségeire.
,,A megyei útügyi vállalat emberei nálunk évek óta nincs mit kaszáljanak, mert ezt a munkát mi idejében elvégezzük, nem várjuk őket. Nem idegeskedem velük! A községi utak tisztitásával egy időben minden út menti zöldfelületet letakarítunk a község öt falujában” – magyarázza a kalotaszegi polgármester.
Póka András a községhez tartozó Járótelke, Kalotadámos, Magyarókereke, Malomszeg és a községközpont, Kalotaszentkirály-Zentelke területén
Ez az egyik titka annak, hogy a község falvai az év minden szakában tiszták és rendezettek, amit a helyiek és a turisták egyaránt értékelnek. A polgármester a helyi önkormányzat által megszavazott rendeletekben szabályozta, hogy az ingatlantulajdonosok kötelesek a házak homlokzatát és az utcára néző kerítéseket rendben tartani, a járdát tisztítani, seperni, míg az önkormányzat felvállalta a közös zöldterületek gondozását.
A kalotaszentkirályi tapasztalatok szerint a „helyi autonómia” jól működik, amit a messze földön híres szép falukép igazol.
Fotó: Makkay József
Hiányzik a szükséges törvényi háttér
Balázs J. János, a Kolozsvár melletti Kisbács község polgármestere szerint a törvényi háttér hiánya miatt alakult ki a mostani helyzet, a romániai vidék rendezetlen, gazos képe. „Nekünk nincs beleszólásunk az országos és a megyei utak adminisztrálásába. Amennyiben az arra szerződött vállalatok ezt a munkát nem végzik el idejében, vagy rendesen, mi bosszankodhatunk, de ennyi a mozgásterünk. Az embereket ma már nem lehet törvényes eszközökkel rávenni arra, hogy a házak előtt lenyírják a burjánt, vagy az út menti mezőgazdasági területeiket gondozzák. Ha önszántukból megteszik, akkor rendben van” – panaszolja az RMDSZ-es elöljáró.
A kisbácsi önkormányzat is a polgármesteri hivatal által fizetett csapattal gondozza a község falvaiban a zöldövezetet.
A kolozsvári metropolisztérség részeként működő Kisbács község falvait – Andrásháza, Csonkatelep, Méra, Nádaskóród, Nádaspapfalva és Szucság – jórészt a nemzeti érdekeltségű E81-es országút köti össze, amelynek felügyeletét a CNAIR látja el, így az út menti zöldövezet is gondozottabb a megyei utak látványához képest.
Nyugat-európai utakat kellene összehozni erdélyi polgármestereknek, hogy lássák, hogyan történhet meg, hogy a francia, svájci, német, osztrák és magyarszági települések útjai mellett nem látni embermagasságú burjánt, de kisebb gazt sem.
RMDSZ-es vezetők társaságában, Sepsiszentgyörgyön teraszozva „vezette le” az árvíz sújtotta székelyföldi településeken tett látogatását Nicușor Dan államfő szombaton.
Parajdi látogatását követően az árvíz sújtotta Háromszékre is ellátogatott szombaton Nicușor Dan államfő, akit a sóbányájáról híres székelyföldi településhez hasonlóan Kökösbácsteleken is nagyon sokan várták.
A kormány a lehető leghamarabb meg akarja hozni azokat a döntéseket, amelyek révén a parajdi sóbányát ért katasztrófa károsultjai támogatást kaphatnak, és elkezdődhetnek a bánya helyreállítási munkálatai – közölte szombaton Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Megkezdte a helyszíni segítségnyújtást az Ökumenikus Segélyszervezet az árvíz sújtotta székelyföldi Nagyborosnyón, ahol jelentős károkat okoztak a megáradt Zágon és a Kovászna folyók – közölte a szervezet szombaton az MTI-vel.
Medve bukkant fel a Szeben megyei Medgyes stadionjának környékén, a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre – közölte szombat reggel a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Az Európai Sótermelők Szövetsége készségét fejezte ki, hogy felszerelést és szakértőket küldjön Parajdra, hogy segítsen a helyzet kezelésében – jelentette be szombaton Constantin Dan Dobrea, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) igazgatója az elárasztott sóbánya kapcsán.
Nicușor Dan államfő szombat délelőtt megérkezett a Parajdra, ahol az elöntött sóbánya helyzetéről tartanak megbeszélést a válságkezelésben illetékes intézmények.
Balesetet szenvedett a péntekről szombatra virradó éjszaka a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat pácienst szállító egyik mentőautója a 17-es országúton, Sajószentandrás területén.
Mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérhessen az idegenforgalom és a gazdaság körforgásába – szögezte le Bogdan Ivan gazdasági miniszter, miután szombaton a helyszínre látogatott.
A parajdi sóbányát üzemeltető Salrom állami cég tisztában volt azzal, milyen veszély fenyegeti a bányát, de késlekedett a folyóvizek szabályozását célzó munkálatokkal – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
szóljon hozzá!