Helyiek szerint nem sikerül megtalálni a megoldást, amely mindkét közösség számára elfogadható
Fotó: Wikipédia/Deák Zsolt
Miközben a roma közösség felzárkóztatására, megsegítésére, az általuk lakott falurész fejlesztésére törekednek a hatóságok, a közösség más tagjai úgy érzik, sorsukra hagyták őket a Brassó megyei Alsórákoson. Tizenegy évvel ezelőtt lincshangulat alakult ki, mert a mintegy másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartotta, fosztogatta a magyar többségű lakosságot. Azóta a helyzet javult ugyan, ám a faluban továbbra is érzékelhető a feszültség.
2022. november 17., 09:012022. november 17., 09:01
Érzékenyítő és felzárkóztató projektet bonyolítanak le a Brassó megyei Alsórákoson, ahol tizenegy évvel ezelőtt lincshangulat alakult ki, mert a mintegy másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartotta, fosztogatta a lakosságot. Most a Krónika érdeklődésére többen megerősítették: azóta a helyzet ugyan javult, ám a faluban továbbra is érzékelhető a feszültség.
Többen panaszolják, hogy miközben a roma közösség felzárkóztatására, megsegítésére, az általuk lakott falurész fejlesztésére törekednek a hatóságok, a faluközösség más tagjai úgy érzik, sorsukra hagyták őket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák: a felelősség közös; az elfogadással gondok vannak, még mindig gyakoriak az előítéletek a mintegy 3300 lelket számláló községben, ahol a 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint a lakosság 55 százaléka magyar, 23,5 százaléka román és 21,5 százaléka roma nemzetiségű.
Amint arról beszámoltunk, tizenegy évvel ezelőtt lincshangulat alakult ki a faluban, miután a roma közösség több tagja és a község lakói között tettlegességig fajuló konfliktus tört ki. Ezt követően a hatóságok kivezényelték a karhatalmi erőket a településre, majd a biztonságiak éjjel-nappal járőröztek az utcákon. Akkori helyszíni riportunkban a magyar lakosság tagjai arra panaszkodtak, a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kellett őrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törtek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat loptak el.
Lincshangulat alakult ki a hétvégén a Brassó megyei Alsórákoson, miután a másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja és a község lakói között tettlegességig fajuló konfliktus tört ki. A településen jelenleg fokozott rendőri készültség biztosítja a nyugalmat, mivel pénteken este verekedésbe torkollott az elmúlt hetekben amúgy is pattanásig feszült konfrontáció. A romák három fiatalt vertek meg egy összetűzésben – köztük a...
A minap a Brassó megyei fejlesztési ügynökség közleményben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy folyamatban van egy ötéves projektjük, melynek román megnevezése a „RACOS” betűszó (Alsórákos román elnevezése Racoș), és a felelősségteljes hozzáállásra, az együttműködésre, a lehetőségekre és a támogatásra fekteti a hangsúlyt. A Norvég Alap által közel egymillió euróval finanszírozott projektet több civil szervezettel karöltve bonyolítják le, azzal a céllal, hogy Alsórákos községben 500, sérülékeny családból származó személynek, és „otthon hagyott” gyereknek növeljék az életminőségét. Ezzel párhuzamosan érzékenyítik a többségi közösség tagjait, a helyi intézmények munkatársait a kiszolgáltatottak helyzetére. A célcsoportba 280 gyereket, 50 fiatalt és 170 felnőttet vontak be Alsórákosról és a hozzá tartozó Mátéfalváról; számukra társadalmi és egészségügyi képzéseket tartanak, segítenek, hogy javítsák a lakhatási körülményeiket. Másrészt 470 diáknak, 30 pedagógusnak, 180 helyi munkavállalónak szerveznek képzéseket, kirándulásokat, vetélkedőket, melyek során az esélyegyenlőségre, a diszkrimináció megszüntetésére hívják fel a figyelmüket.
Felzárkóztak? A helyi roma közösség tagjai tizenegy évvel ezelőtt
Közben az elmúlt tizenegy év során valamelyest javult a helyzet. A tettlegességek megszűntek, a lopások, csíny-
tevések, melyek akkor kirobbantották az etnikai konfliktust, nem olyan gyakoriak, de továbbra is megtörténnek – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő alsórákosi. Leginkább azt nehezményezi, hogy a magyar közösséget nem támogatják, úgy érzik, magukra maradtak, a problémákat „szőnyeg alá söprik”. Minden, ami történik a faluban, a roma közösség érdekében zajlik, emiatt továbbra is ketyeg az időzített bomba a faluban, bármikor meggyulladhat a kanóc – fogalmazott interjúalanyunk.
Mint mondta, akkor volt a legnagyobb rend és közbiztonság, amikor magán őrző-védő céggel volt szerződésük, az éjjel-nappal járőröző biztonságiak vigyáztak a lakók nyugalmára. Arra azonban nincs lehetőség, hogy most is fizessék ezt a szolgáltatást. Az alpolgármester tájékoztatása szerint a romák nagy része külföldön dolgozik, akik pedig itthon maradnak, nem szívesen vállalnak munkát; a napszámért megfizethetetlenül magas bért kérnek, így ritkán foglalkoztatják őket. Fosztogatások elvétve történnek, ám a falopás „napirenden van”.
Nem sikerül megtalálni a megoldást, amely megnyugtatóan rendezi a helyzetet, és mind a két közösség számára elfogadható – összegzett ugyanakkor lapunknak Hegyesi Ildikó nyugalmazott magyar szakos tanár. Az Alsórákoson élő, korábban évtizedekig ott tanító nyugdíjas pedagógus elmondása szerint
Sokan dolgoznak külföldön, és abból tartják el a családjukat. Viszont a magántulajdont nem tisztelik: ráépítenek más földjére, elviszik a lekaszált lucernát, ha szükségük van rá – taglalta a pedagógus. Úgy véli, éppen ez vezetett oda, hogy az alsórákosiak közül sokan parlagon hagyják földjeiket, nem kockáztatják, hogy fosztogatók prédájává váljon munkájuk gyümölcse.
„A falu közössége nem fogadja be a romákat, tele vagyunk előítéletekkel, gyakorlatilag gettóban élnek, senki nem fogadna el egy roma családot szomszédjának, a munkaadók is hátrányosan megkülönböztetik őket” – sorolta Hegyesi Ildikó, aki szerint mindenkinek szembe kell néznie hibáival, vállalni kell a felelősséget.
Pattanásig feszült a hangulat Alsórákoson, ahol a másfél ezres, románul beszélő roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartja, fosztogatja a település lakóit. A magyar többségű Brassó megyei község lakói szerint a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kell őrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törnek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat is ellopnak. A szülők már...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!