Fotó: Barabás Ákos
Leginkább a Cioloş-kormány idejében elfogadott közbeszerzési törvény módosítását várják a honatyáktól az erdélyi magyar önkormányzati elöljárók. Mint mondják, az agyonbonyolított rendelkezés teljesen lefékezte a beruházásokat, még a golyóstollak beszerzését is megnehezítette.
2017. december 11., 11:312017. december 11., 11:31
2017. december 11., 11:352017. december 11., 11:35
Több fontos törvény újragondolását és átgyúrását várják a parlamenttől az erdélyi magyar városi és községi elöljárók. Mint mondják, a közbeszerzési törvény bonyolult és abszurd módszertana rendszerint
Bármekkora is a román többség ellenállása, a közigazgatási törvény is megérett a korszerűsítésre – szögezik le a lapunk által megkérdezett RMDSZ-es választottak. Többségük szerint a nemzeti identitást szolgáló jelképhasználatot is ideje volna biztosítani.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere is úgy véli, egy sor törvény szorul teljes újrafogalmazásra vagy legalább módosításra. Kérdésünkre kiemelte, az önkormányzat működését illetően a legsürgősebb a közbeszerzési eljárásokat szabályzó törvény korrigálása és összehangolása az Európai Unió jogrendjével.
A régi cégnek lejárt a szerződése, az új még nem volt meg, a készenléti felügyelőséghez (ISU) fordultunk, majd a törvény értelmében ideiglenes közbeszerzést hirdettünk, azt megtámadta a prefektúra. Szóval teljes káosz alakult ki” – idézi fel az utóbbi évek egyik legkellemetlenebb időszakát Arad életéből a Maros-parti nagyváros alpolgármestere.
A Szabadság-szobor körüli térrendezést is akadályozza a közbeszerzési törvény
Fotó: MTI
Mint mondja, hasonló helyzet alakult ki a Szabadság-szobornak helyet adó Megbékélés parkja korszerűsítése körül is. Az egyik vesztes cég megtámadta a licit eredményét, a közbeszerzéseket elbíráló hivatal az önkormányzatnak adott igazat, de a vállalkozó nem hagyta annyiban, és pert indított.
„Nem mondom, hogy egy vesztes cégnek nem áll jogában óvni, azonban ennek a mikéntjét is szabályozni kellene” – állítja Bognár Levente.
Az alpolgármester szerint nagyon fontos lenne a közigazgatási feladatkörökben tapasztalható párhuzamosságok kiiktatása is. Ugyanakkor Bognár jónak tartaná a tanügyi törvény „csiszolását” is, mégpedig a kisebbségi oktatás területén. Példaként említette,
hisz számos esetben átfedést lehet észlelni a prefektúrák és a megyei tanácsok közt, vagy akár a helyhatóságok és bizonyos dekoncentrált intézmények közt.
Arad alpolgármestere nem tartja természetesnek, hogy míg az önkormányzat biztosítja a tanintézetek menedzsmentjét és fenntartását, a tanfelügyelőség nevezi ki azok vezetőit. „Ha politikailag nem egyszínű a polgármester és a főtanfelügyelő, együttműködés helyett egymás gáncsolása folyik” – mutatott rá. Ez különben a pénzek visszaosztásánál is jócskán megérződik, ezért az elöljáró véleménye szerint a közpénzügyi törvényt is újra kellene gondolni. Mint ecsetelte,
Bognár Levente aradi alpolgármester
„Köztudott, hogy az önkormányzatiság fokmérője a gazdasági autonómia” – hangsúlyozza Arad alpolgármestere. Szerinte a franciaországi modell biztosíthatná a helyhatóság számára, hogy a pénzek visszaosztása ne függjön a kormány politikai színezetétől.
Szintén a közbeszerzési törvény akadályozza a leginkább a kerelőszentpáli községháza munkáját, állítja a Maros megyei nagyközség elöljárója, Simon István.
– jellemzi a 2016/98-as rendelkezést a községgazda. Simon úgy érzi, több sebből is vérzik a törvény, ezért néhány példát sorol. Amennyiben a községháza szolgálati autójának elromlik egy csapágya, a polgármester csak az elektronikus közbeszerzési rendszeren, a SEAP-on keresztül szerezheti be a cserealkatrészt, időt és energiát pazarolva a javításra.
Amennyiben meghirdet egy aszfaltozási munkálatot, az önkormányzatnak kötelező módon a legkisebb árajánlatot kell elfogadnia. Régebb a szakmai tapasztalatot is a követelmények közé sorolhatta, most attól el kell tekintenie.
– teszi fel a költői kérdést Simon. Más: ha a település uniós alapokra pályázik, a versenytárgyalásra kötelező módon meg kell hívnia a közpénzügyi igazgatóság egyik ellenőrét.
Ezzel még nem is lenne gond, csakhogy a Maros megyei pénzügyi hivatalnál mindössze három személy rendelkezik a tendereket ellenőrző szakképesítéssel, naponta pedig akár harminc versenytárgyalást is meghirdethetnek a térségben.
Kerelőszentpálon a túlzott bürokrácia odavezetett, hogy a tavaly decemberben meghirdetett aszfaltozási munkálatokra csak az idén, augusztus végén sikerült aláírni a szerződést. Az első kapavágás elvégzésére, szintén a bürokratikus akadályok miatt, még egy pár napot várni kell – tette hozzá az elöljáró.
Akárcsak szentpáli kollégája, Kovászna elöljárója is mindenekelőtt a közbeszerzési törvényre panaszkodik. Mint mondja, szép és jó, hogy a jogszabály komoly elvárásokat fogalmaz meg, azonban rendkívül sok nehézséget, bonyodalmat okoz.
– mutat rá a rendelkezés egyik visszásságára Gyerő József. A fürdőváros polgármestere szerint a törvényhozóknak mielőbb meg kellene emelniük azt a 30, illetve 100 ezer eurós plafont, amely a licitek kiírására kötelezi az önkormányzatokat.
Kovásznán például komoly fejtörést okoz a tender kiírása a hóeltakarítás esetében. „Egyfelől jön a rendőrség, és kérdőre von, miért nem takarítjuk a Kommandó felé vezető utat, másfelől ott van a közbeszerzési folyamat, amely hónapokig is elhúzódhat, és nem biztos, hogy sikerül befejezni az első hó lehullásáig” – neheztel a polgármester. Gyerő szerint ugyanakkor
mégpedig úgy, hogy az ellenőrző hatóságnak ne legyen beleszólási joga az önkormányzati döntések indoklásába. A túlkapást egyébként az alkotmánybíróság is észlelte.
„Jó lenne ugyanakkor egy olyan központi hatóságot is létrehozni, amely kötelező érvényű értelmezést adna a törvényeknek. Így kizárható lenne az, hogy ami a Kárpátokon túl fehér, nálunk a prefektus szerint fekete, vagy legalábbis szürke, hogy ne mondjam, egyik nap pepita, másik nap pöttyös” – fogalmazott a háromszéki városgazda.
Elsősorban az uniós irányelveket kellene úgy alkalmazni, mint tőlünk nyugatabbra, vélekedik Raffai Emil. Székelykeresztúr polgármestere szerint nem természetes, hogy bizonyos kérdésekben „a pápánál is katolikusabbak akarunk lenni, csak azért, hogy bizonyítsunk Brüsszel előtt”.
Raffai Emil székelykeresztúri elöljáró is változtatna
Fotó: ifj. Farkas Antal
A Hargita megyei város elöljárója úgy véli,
„Ezzel az ittlétünket segítenék, komfortérzetünket javítanák” – állítja Raffai. Harmadsorban ő is a közbeszerzési törvényt említi, mely bonyolultságával teljesen lefékezi a munkálatok folyamatát.
„Jelentős esély mutatkozik a közbeszerzési jogszabályok módosítására, a nemzeti jelképeket szabályozó közigazgatási törvénnyel kapcsolatban viszont egészen borúlátó lettem” – válaszolta lapunknak Korodi Attila, miután a polgármesterek legfőbb gondjaival szembesítettük.
Kezdetben néhány liberális politikus is a kezdeményezés mellé állt, de időközben kihátrált. „Sajnos a jelenlegi törvény párhuzamos az uniós irányelvekkel, ugyanis túl nagy bürokráciát zúdít az önkormányzatok, polgármesterek nyakába” – jellemezte a közigazgatási jogszabályt Korodi Attila.
Korodi Attila képviselő szerint van esély a módosításokra
Fotó: Sándor Csilla
Az RMDSZ-es honatya reméli, hogy év végéig, jövő esztendő elejéig sikerül észszerűbb irányba terelni a törvényt.
„Júniusig úgy tűnt, minden halad a megfelelő kerékvágásban, ám az akkor kitört médiahisztériának köszönhetően egyre csekélyebb esély mutatkozik arra, hogy a szociáldemokraták támogassák törvénymódosító kezdeményezésünket” – fejtette ki Korodi Attila.
Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.
Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
szóljon hozzá!