Nagy jelentőségű középkori kódexet, francia szerzetes művét azonosították a kolozsvári Szent Mihály-plébánia levéltárában

•  Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook

Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook

Nagy jelentőséggel bíró középkori kódexet, Nicolaus de Lyra francia ferences szerzetes (1270-1349 körül) evangélium-kommentárjait azonosították a kolozsvári Szent Mihály-plébánia levéltárában – közölte a romkat.ro portál. A most azonosított kódex az egyetlen középkori kézirat, amelyet a kincses városi plébánia levéltárában őriznek. A Kolozsváron megtalált, a tudományos közösség számára ismeretlen, elveszettnek hitt kézirat – amelyet először Adrian Papahagi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozott – egy másik, a gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár gyűjteményében található kézirathoz kapcsolódik. Nagy Emőke levéltáros rámutatott, a közel 2000 könyvpéldány nagy kincse Kolozsvárnak és a különböző történeti idők rétegeit őrzi.

Krónika

2023. december 05., 15:242023. december 05., 15:24

2023. december 06., 12:372023. december 06., 12:37

Mint a katolikus portálon olvasható, a napokban került nyilvánosságra a fontos középkori irat. A kolozsvári Szent Mihály-templom felújításáig a plébánia irattárát, kéziratait – köztük mintegy 2000, többnyire nyomtatott kötetet – a templom kórusa melletti teremben tárolták.

A most azonosított kódex az egyetlen középkori kézirat, amelyet a kolozsvári Szent Mihály-plébánia levéltárában őriznek. Az 1470-ben keletkezett kolozsvári kézirat Nicolaus de Lyra ferences szerzetesnek (1270-1349 körül) a négy evangéliumhoz írt kommentárjait (postilla) tartalmazza Paulus, burgosi érsek (1351-1435 körül) kiegészítéseivel.

•  Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook Galéria

Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook

A Kolozsváron megtalált kézirat egy másik, a gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár gyűjteményében található kézirathoz kapcsolódik. Amint azt a Batthyaneum könyvtár a közösségi médiában közölte: az MS I.12. kézirat a Batthyaneum Könyvtár 1471-ben kelt irata, tartalmazza Nicolaus de Lyra Postilláját és Paulus de Burgos kiegészítéseit az Újszövetség több könyvéhez. A könyvek azonos méretűek, és amint azt Adrian Papahagi kolozsvári bölcsészprofesszor a Batthyaneum Könyvtárban tett látogatása során megállapította, a kéziratok korabeli gótikus kötései azonos mintákkal és azonos fémdarabokkal díszítettek (mindkét kéziratot lánccal kötötték, ami csak a kolozsvári kéziratban maradt fenn).

•  Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook Galéria

Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook

Nagy Emőke levéltáros a Romkat.ro portálnak kifejtette, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Levéltárának Kolozsvári Gyűjtőlevéltára igen értékes és nagyszámú könyvtárat őriz, még rendezés alatt áll, mivel 2018 augusztusában került végleges helyére.

Korábban a Szent Mihály-templom nyugati homlokzatán elhelyezkedő karzatról nyíló szobában tárolták (ahol eredetileg a levéltári anyagot is, ám azt már korábban a szakszerűen kialakított levéltárban helyezték el).

A tudományos közösség számára ismeretlen, elveszettnek hitt kéziratot először Adrian Papahagi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozta. Papahagi azt írta, tudta, hogy az erdélyi püspököknek – magától Batthyánytól kezdve Majláth Gusztávig – szokása volt a középkori kéziratokat a plébániákról a gyulafehérvári nagy könyvtárba szállítani. „Nem kellett mást tenni, mint összehasonlítani a két kötetet. Bár különböző írnokok másolták őket, a két kéziratot minden bizonnyal ugyanabban a műhelyben kötötték be, amint azt a vasszerelvények és a vaknyomásos kötés néhány bélyegzője is bizonyítja” – írta a professzor. Kifejtette, bár a gyulafehérvári kézirat elveszítette a láncát, a kolozsvári könyv pedig a címlapon lévő címkét, ezek az elemek is közösek voltak bennük.

Ráadásul ugyanezekkel a szerszámokkal díszítették a Szent Mihály-gyűjtemény különböző inkunabuláinak kötéseit is, ami azt bizonyítja, hogy a Gyulafehérváron lévő könyvet Kolozsvárról vitték oda egy még nem azonosított időpontban.

•  Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook Galéria

Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook

Nagy Emőke rámutatott, a közel 2000 könyvpéldány nagy kincse Kolozsvárnak és a különböző történeti idők rétegeit őrzi. Kifejtette, a kötetek száma folyamatosan bővült a plébánosok hagyatéka révén. A reformáció előtti időkben már jelentős könyvtára volt a Szent Mihály-templomnak. Ennek emlékét őrzik a 22 példányszámban fennmaradt ősnyomtatványok (1500 előtt nyomtatott könyvek). „A középkori állomány igen értékes darabja, egy középkori kézzel írott kódex, melyet a plébánián őriztünk, átkerült a levéltárba és a most rendezés alatt álló és kialakuló könyvtár részét képezi” – fejtette ki Nagy Emőke.

Frissítés

A katolikus egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa az MTI kérdésére kedden cáfolta a román sajtóban megjelent állításokat, miszerint a kéziratot most fedezték volna fel. Elmondta: az egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről, előbb a templom tornyában, a levéltárban, majd a plébánia irodájában őrizték értékes volta miatt. Mint mondta, amikor 2020-ban átvette a kolozsvári főtéri plébániát, ott találta a dokumentumot. „Értéke miatt döntöttek úgy a levéltárossal, hogy kerüljön át az egyház levéltárába, ami pár hónapja meg is történt” – mondta László Attila. Itt a kutatók számára is hozzáférhető, így látta meg, majd tanulmányozta Adrian Papahagi professzor, aki a gyulafehérvári „testvérét” is kutatta.
László Attila hangsúlyozta: a kötetet nem most találták meg, csupán a kutató ismerte fel most, hogy köze van a Batthyáneumban őrzött kötethez. „Persze, hogy köze van, az is a miénk, amit bitorolnak és nem akarnak visszaadni” – mondta a főesperes az 1848-ban államosított gyulafehérvári könyvtárra utalva, melyet az 1998-as restitúciós döntés ellenére sem szolgáltatott vissza a román állam a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek. Szerinte természetes, hogy a két kötetnek köze van egymáshoz, mert mindkettő a római katolikus egyházé volt, és átjárás volt a két levéltár között.

Nagy Emőke levéltáros arra is kitért, hogy a kódexről egy 1963-ban, Baráth Béla kanonok által látamozott, a Szent Mihály plébánia könyvállományát áttekintő katalógus tesz először említést. „A kódexet a Szent Mihály-plébánia levéltárosaként azonosítottam a kötet végén található kolofon alapján. Mint azt a szakmai körökben tudjuk,

az ősnyomtatványoknak és kézzel írott kódexeknek nem voltak címlapjai, hanem a könyv végén lévő kolofon ismertet a kötet adataira (név, cím, kiadás) vonatkozóan.

Nicolaus de Lyra könyve az egyetlen kézzel írott középkori kódex, ami a Szent Mihály-plébánia könyvtárából fennmaradt. Nicolaus de Lyra (1270-1349) francia ferences szerzetes, főműve az egész Szentíráshoz írt magyarázatos könyve (Postilla litteralis super totam Bibliam), amit 1322-1331 között írt” – fejti ki a levéltáros. Rámutat, Nicolaus de Lyra műve igen elterjedt volt a középkorban és sokan használták fel prédikációjukhoz kiegészítésként, magyarázatként. Ebből a célból sok kéziratos másolat készült a középkorban. „A Szent Mihály-plébánia tulajdonában lévő könyv a négy evangélista műveinek a kommentárjait tartalmazza, kiegészítésekkel Paulus (1351-1435), Burgos püspöke munkájából. A kódexet 1470-ben másolták. Sajnos az első oldalak rossz állapotban maradtak fenn, valamikor nedvesség érhette a kódexet, emiatt restaurálásra szorul. A gótikus kötés azonban jó állapotban van” – fogalmazott a levéltáros.

•  Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook Galéria

Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook

A kódexet Adrian Papahagi kutató, egyetemi tanár (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, bölcsészkar), kutatta elsőként. A kutató szerint német nyelvterületen másolták (a betűtípusokból megítélve) és

rokonságot mutat a Batthyaneumban őrzött, 1471-ből származó kódexszel, ami úgyszintén Nicolaus de Lyra munkáját tartalmazza: az Újtestamentum további részeit (Apostolok Cselekedetei, levelek, Jelenések könyve).

Nagy Emőke kifejti azt is, ebben a kódexben is tetten érhetjük Burgos püspöke, Paulus Nicolaus de Lyra művéhez fűzött kiegészítéseit. A kutató szerint mindkét kódex német nyelvterületen íródott (másolták) és a plébánia megrendelésére vagy a ferencesek kérésére érkezett Kolozsvárra (több ferences könyv is bekerült a Szent Mihály-plébánia tulajdonába a szerzetesrendek 16. századi szekularizációja során). A kutató vizsgálata nyomán rámutatott arra, hogy a Szent Mihály-plébánia tulajdonában lévő kódex az első kötet (1470), a Batthyaneumban őrzött kódex a második kötet (1471). Adrian Papahagi további észrevétele az, hogy a két kéziratot ugyanabban a műhelyben kötötték be. Erre utalnak a két kódex kötéseinek az azonos stílusú vaspántjai és azonos motívumok a bőrfelületbe préselve. Az írás alapján megállapítható, hogy német nyelvterületen másolták mindkét kódexet és két különböző kéznek az írását mutatja (nem azonos a másoló).

A két kódexnek a papírba préselt vízjele is eltérő, más műhelyből származó papír. Mindkét kötet, értékéből fakadóan, lánccal volt rögzítve a polchoz. A Szent Mihály-plébánia tulajdonában őrzött kódexen szépen megőrződött a lánc.

A kutató feltételezése, hogy egyszerre rendelték meg a kétkötetes munkát (a Szent Mihály-plébánia, vagy a ferences rend) és Erdélyben (Kolozsváron?) kötötték be őket, ugyanabban a könyvkötő műhelyben. A második kötet (ami eredetileg a Szent Mihály plébánia tulajdonát képezte) feltehetően Batthyányi Ignác (1741-1798) és Majláth Gusztáv (1864-1940) püspöksége alatt és az eközötti időszakban bármikor átkerülhetett Gyulafehárvárra, ahol a régi, igen értékes könyveknek megfelelő tárolóhelyet hoztak létre. Nagy valószínűséggel több kötet is átkerült ebben az időszakban Gyulafehérvárra, ami aztán később a Batthyáneum tulajdonában maradt.

korábban írtuk

Felkerült az UNESCO világemlékezet listájára a gyulafehérvári Batthyáneum kincse
Felkerült az UNESCO világemlékezet listájára a gyulafehérvári Batthyáneum kincse

Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be csütörtökön este a Román Nemzeti Könyvtár.

korábban írtuk

Ritka pillanat: megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Batthyáneum
Ritka pillanat: megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Batthyáneum

Először szerveztek nyílt napot, azaz hivatalosan is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt a gyulafehérvári Batthyáneum. Batthyány Ignác püspök 18. század végén létesített csillagvizsgálója előtt szerdán 11 és 17 óra között sorban álltak a látogatók.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt
2025. július 10., csütörtök

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit

Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.

Közúti fellélegzés Erdélyben: megnyitották a rekorddrága tordatúri gyorsforgalmit
2025. július 10., csütörtök

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt

Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.

Tíz tábla csokoládét lopott egy nagyváradi üzletből, rablásért kell felelnie a bíróság előtt
2025. július 10., csütörtök

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)

A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.

Új székházba költözik, klubot indít Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL)
2025. július 09., szerda

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat

Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.

Szigorítanák az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságokat
2025. július 09., szerda

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász

Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.

Adományokat vitt a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász