Egymillió eurót fordít a Tãriceanu-kabinet az etnikai megbékélésre
Átfogó közösségépítő programot dolgozott ki a román kormány a Maros megyei Hadréven ma is tapasztalható etnikai konfliktus csillapítására, a nemzetiségek közötti békés együttélés elősegítésére. A romaügyekért felelős kormányhivatal vezetője, Mariea Ionescu által csütörtökön ismertetett, a Tãriceanu-kabinet szerdai ülésén elfogadott stratégia elsősorban a helybeli roma közösség tagjainak a társadalomba történő beilleszkedését szolgálja, megvalósítása ellenben a román és a magyar lakosok, valamint a helyi hatóságok bevonására épül.
Az egymillió euróra rúgó, számos civil szervezet, valamint a hadrévi romák közreműködésével kidolgozott program előterjesztésével a bukaresti kormány tulajdonképpen a strasbourgi emberjogi bíróság előtt egy évvel ezelőtt vállalt kötelezettségének tesz eleget. A testület ugyanis tavaly azzal a feltétellel vette tudomásul a román állam és az 1993-ban történt hadrévi romapogrom áldozatai között született peren kívüli megegyezést, hogy Bukarest határozott és konkrét intézkedéseket foganatosít a diszkrimináció beszüntetése, a romák társadalmi beilleszkedése érdekében. Egyébként a négy halálos áldozattal járó hadrévi incidens ügyében született bírósági ítéleteket a romániai igazságszolgáltatásnak máig nem sikerült teljes mértékben végrehajtania.
Mariea Ionescu ismertetőjéből kiderül, hogy a kormány három éven belül, 3,48 millió új lejes költségvetésből kívánja végrehajtani a hadrévi közösségépítő stratégiát, az idei programok finanszírozására pedig máris elkülönítettek 1,5 millió lejt, sőt Bukarest újjáépíti a pogrom idején felperzselt házakat is. A Romániában példátlan intézkedés elsősorban a roma közösség tagjainak a hadrévi szociális, gazdasági, kulturális és oktatási életbe történő fokozott bevonását célozza. A romaügyi kormányhivatal átfogó tájékoztatási kampányba kezd a Maros megyei településen, amelynek során ismerteti a lakossággal a kisebbségekre, az etnikai diszkriminációra vonatkozó jogszabályokat, segít a helyi cigányságnak személyazonossági igazolványuk kiváltásában. Hamarosan vegyes, román, roma és magyar csendőrökből, rendőrökből álló járőralakulatot alapítanak a faluban, és a roma közösség által kijelölt személy tartja majd a kapcsolatot a helyi hatóságokkal.
Önálló fejezet foglalkozik a cigányság oktatási problémáinak enyhítésével. A hadrévi iskolában – amelyet a helyi óvodával együtt korszerűsítenek – bevezetik a roma nyelvoktatást, létrehozzák a „szülők iskoláját”, sőt bevezetik a tananyagba az emberi jogok, valamint a romák szegregációjának, hátrányos megkülönböztetésének megelőzését szolgáló ismeretek oktatását is. A térség gazdasági fejlesztése érdekében önálló információs központ létesül Hadréven, amely szakképesítő tanfolyamokon kívül támogatja a gazdasági-kereskedelmi projektek megvalósítását. Emellett a kormány kisfarmot, tejfeldolgozó üzemet, asztalosműhelyt, zöldségtermesztésre alkalmas melegházat létesít a településen, amelynek lakossága többek között állandó és korszerű egészségügyi tájékoztatásban, ellátásban részesül. A jelek szerint a hadrévieknek nem lesz gondjuk ezentúl az infrastruktúrával sem: a stratégia keretében korszerűsítik a közutakat, a közvilágítást, lakásokat építenek, sőt helyi érdekeltségű tömegközlekedési járműveket is beiktatnak.
A hadrévi közösségépítő stratégia egyébként a bukaresti romaügyi kormányhivatal és számos hazai civil szervezet képviselőiből alakult vegyes bizottság tavaly szeptemberi helyszíni látogatásán szerzett tapasztalatokon alapszik. A program már korábban elkészült, viszont azért kaphatott zöld utat csak most, mivel a pénzügyminisztérium sokallta a rá fordítandó egymillió eurót. Sokat nyomott a latban a marosvásárhelyi Pro Europa Liga hatékony lobbija, Bukarestben ugyanis azután „tört meg a jég”, hogy az emberjogvédő szervezet idén felhívta a strasbourgi emberjogi bíróság figyelmét a romániai hatóságok rugalmatlanságára.
„Tapasztalatom szerint mindenképpen van remény a hadrévi etnikai együttélés jobbra fordulására, mivel erre a helyi lakosság határozott hajlandóságot mutat. Fontosnak tartom, hogy a stratégiába foglalt munkahely-teremtési ösztönzéssel előmozdítható a település gazdasági fellendítése, a nevelő célzatú tréningek, képzések révén pedig rávilágíthatunk a diszkrimináció hordozta veszélyekre” – nyilatkozta a Krónikának Haller István, a Pro Europa Liga társelnöke. Mint ismeretes, a nemzetközi nyilvánosságot kapott hadrévi véres incidens utcai összeszólalkozás miatt robbant ki 1993. szeptember 20-án a több mint ezer lelket számláló, többségében romák lakta Maros megyei településen. Egy roma csoport alkalmira várt a helyi autóbusz-megállóban, szóváltásba keveredett egy ittas állapotban lévő helybeli román férfival, aki többedmagával rájuk rontott. A verekedés során a sarokba szorított romák egyike késével halálosan megsebesítette az egyik támadót, mire a felbőszült falusiak egy közeli házba kergették Rîpa Lupian Lãcãtuºt, Pardalian Lãcãtuºt és Mircea Zoltánt. Mivel az épületbe a helyszínre érkező rendőröknek sem sikerült betörniük, a türelmetlen tömeg felgyújtotta a házat, s a kimenekülő romákat meglincselte, egyiküket ráadásul úgy, hogy a rendőrök előzőleg megbilincselték. Hadrévre időközben további rendőrkülönítmény szállt ki, ám meg sem próbálta feltartóztatni a bosszút kiáltó falusiakat, sőt tanúvallomások szerint parancsnokuk kijelentette: „felőlem azt csináltok a cigányokkal, amit akartok”. A pogrom során négy ember életét vesztette, a helybeliek tizennégy házat felgyújtottak, négyet megrongáltak, a romák pedig csak hetek múlva merészkedtek elő a közeli erdőből. Noha azelőtt, sőt azután az ország számos településén bántalmazták a romákat, Hadrév azért került a figyelem középpontjába, mert Románia épp az akkori pogrom évében, 1993-ban vált az Európa Tanács tagállamává. Emellett a helybeli romák nem hagyták annyiban, és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak. Közülük 18 család az európai fórumon tavaly áprilisban peren kívül megegyezett a román állammal, amely a megegyezés értelmében összesen 262 ezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte magát, hét „kibékíthetetlen” család ügyében pedig ugyancsak Strasbourgban született ítélet, amelynek eredményeként 11 és 95 ezer euró közötti kártérítésre jogosultak (összesen tehát a hadrévi roma károsultak mintegy ötszázezer euró kártérítésre jogosultak). Az incidens ügyében indított büntetőperben a hadrévi tettesek közül 1999-ben ötöt emberölésért börtönbüntetésre ítéltek, tizenegyet pedig a romák által indított polgári per keretében tavaly a bukaresti legfelsőbb bíróság gyújtogatásért erkölcsi és anyagi kártérítésre kötelezett. Csakhogy a vádlottak (egyikük időközben elhunyt) eme utóbbi ítéletet megtámadták, így azt addig nem lehet végrehajtani, amíg a marosludasi bíróság tudomásul nem veszi, hogy a Strasbourgban hozott korábbi verdikt idén április 10-én megjelent a Hivatalos Közlönyben.
szóljon hozzá!