Fotó: Rompres
A csodával határos arány azonban nem a román kórházak patyolattisztaságának köszönhető, hanem az intézményvezetők rendszerváltás előtti berögződéseinek. Az egészségügyi hatóságok többször is hiába próbálták megértetni az orvosokkal, hogy a megbetegedések jelentésével lényegében a kórházon és a pácienseken segítenének. Az sem használt, hogy bejelentették: eltekintenek a büntetéstől. Most már azokat a kórházigazgatókat bírságolják meg, akiknél papíron egyetlen beutalt sem betegedik meg. Románia volt egészségügyi minisztere, dr. Bárányi Ferenc szerint ugyanakkor a nem megfelelő higiéniai körülmények miatt az ország kórházainak több mint egyharmadát be kellene zárni. Olvassa el írásunkat!
Kórházi megbetegedések
A fertőzések elhallgatásával „fényezik” a statisztikákat a hazai kórházvezetők.
Míg az Európai Unió országaiban a kórházba utaltak 10 százaléka „szed össze” másik betegséget, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a betegek 11 százaléka tér haza fertőzéssel, a romániai statisztikai adatok szerint a hazai egészségügyi intézményekben a betegek jóval kevesebb mint egy százaléka van kitéve a kórházon belüli, úgynevezett nozokomiális fertőzéseknek. A csodával határos arány azonban nem a román kórházak patyolattisztaságának köszönhető, hanem az intézményvezetők rendszerváltás előtti berögződéseinek. Noha a nozokomiális betegségek megjelenését a 10–12 százalékos határig világszerte elfogadottként kezelik, a legtöbb hazai klinikavezető elhallgatja a tényleges hazai helyzetet. „A páciensek bárhol ki vannak téve a kórházon belüli fertőzés veszélyének. Már azt se tudjuk, mit tegyünk annak érdekében, hogy az orvosok ne hazudozzanak, ne fessék valószínűtlenül rózsásra a helyzetet” – fakadt ki lapunknak Vasile Cepoi, az egészségügyi minisztérium államtitkára.
Ellenálló kórházi baktériumok
Dr. Fazakas Béla marosvásárhelyi parazitológus szakorvos szerint elméletileg megengedhetetlen, hogy a páciens kórházba kerüljön egy betegséggel, és másikkal kerüljön ki. A több mint öt évtizedes tapasztalattal rendelkező egyetemi tanár azonban belátja, hogy a gyakorlatban a legjobb klinikákon is megtörténik a baj. Minden kórházban kifejlődnek belső baktériumcsaládok, amelyek az átlagosnál ellenállóbbak az antibiotikumokra, ezek kiváltképp a szülészeteken terjednek el.
„Két fogalomról beszélünk: nozokomiális fertőzésekről és yatrogén esetekről. Míg az előbbieknél baktériumok, vírusok vagy paraziták kerülnek a beteg emberről az egészségesre, az utóbbiaknál az orvosok és ápolók ártanak a páciensnek. A kórokozókat műtétkor juttathatják a beteg testébe a nem megfelelőképpen fertőtlenített műszerek, injekcióstűk által” – magyarázza a szakember, aki szerint a kórházakban összeszedett leggyakoribb három betegség a lambliázis, a végbélgilisztaként ismert oxiuriázis és a sárgaság vagy hepatitisz. A mesterséges légzésre kapcsolt beutaltak csaknem 80 százaléka egy tüdőgyulladást is összeszed.
Statisztikai éllovasok
„A kórházban való fertőzések szempontjából Románia nagyon jól áll, Európában messzemenően a legjobban. De csakis a statisztikák szintjén” – jegyzi meg jó adag öniróniával dr. Silviu Morariu. A Maros Megyei Egészségügyi Hatóság igazgatója szerint képtelenség rávenni a hazai klinikák vezetőit arra, hogy valós adatokat közöljenek. „A bírságoktól tartva a legtöbb kórházigazgató egyetlen megbetegedést sem jelent. Így esik meg, hogy míg a világ leghíresebb klinikáin is előfordulnak nozokomiális fertőzések, nálunk még a működési engedély nélküli kórházakban sem betegedik meg senki” – állítja Morariu. Az igazgató többször is megpróbálta megértetni kollégáival, hogy a megbetegedések jelentésével lényegében a kórházon és a pácienseken segítenének. Az sem használt, hogy bejelentette: eltekintenek a büntetéstől. Silviu Morariu szerint viszont most már azokat a kórházigazgatókat bírságolják meg, akiknél papíron egyetlen beutalt sem betegedik meg.
A jelentett és a valós adatok közötti különbség tekintetében a Maros megyei helyzet semmiben sem különbözik az országostól. A romániai kórházakban 2006-ban az ötmillió beutalt közül csak 11 700-an fertőződtek meg. „Hazudni, azt tudunk, arra viszont senki sem gondol, hogy lényegében önmagunkat csapjuk be” – állapítja meg Morariu. Hasonlóan vélekedik dr. Adriana Pistol borgyógyász szakorvos, az egészségügyi minisztérium munkatársa: „Míg világszerte mindenütt beismerik, hogy léteznek nozokomiális fertőzések, Romániában alig akad ilyen klinikavezető. Ha meg papíron nincs semmi gond, akkor azt nem is lehet orvosolni.”
Hosszú feketelista
A jelentett esetek egyharmadát a szülészeteken és a gyermekkórházakban felszedett fertőzések jelentik. A szaktárcától származó adatok szerint ugyanakkor tavaly mintegy 1700 műtött páciens fertőződött meg. Kérdésünkre, hogy a hazai egészségügy egyik fellegváraként emlegetett Marosvásárhelyen hány klinika nem rendelkezik működési engedéllyel, dr. Gabriella Uifalean, a közegészségügyi felügyelőség igazgatója egy „Hajaj!”-jal reagált, majd elnézést kért, hogy képtelen kapásból válaszolni. Adatai szerint a „feketelistán” gyermekkórháztól, onkológián, bőrgyógyászaton, szájsebészeten keresztül egészen az intenzív osztályig mindenféle klinikai szekció található. A helyzetábrázolást erősíti Románia volt egészségügyi minisztere, dr. Bárányi Ferenc véleménye is, miszerint a nem megfelelő körülmények miatt az ország kórházainak több mint egyharmadát be kellene zárni.
A nozokomiális megbetegedésekről a közegészségügyi felügyelőség munkatársai semmilyen adattal nem rendelkeznek, a kórházak csak a fertőzési gócokat jelentik. Dr. Fazakas Béla marosvásárhelyi parazitológus szakorvos szerint nagyon nehéz úgy csökkenteni a fertőzések reális számát, hogy a hatóságok mindössze közvetett és kikövetkeztetett adatokkal rendelkeznek. Az orvosi és gyógyszerészeti egyetem professzora a szaktárca által kezdeményezett országos egészségügyi felméréstől remél némi javulást.
Védekezés – kin múlik?
„Mindkét félen múlik, hogy sikerül-e megóvnunk magunkat a nozokomiális fertőzésektől: a kórházba utalt betegeken és az intézményi személyzeten” – állítja Fazakas doktor. Arra biztat, hogy a fertőzés elkerülése érdekében kerüljük a zsúfoltságot, tisztálkodjunk minél gyakrabban, és táplálkozzunk helyesen – annak tudatában, hogy ezek betartása nem minden klinikán számít rutinfeladatnak. Felmérhetetlen veszélyt jelent az állandó ki-be járás – mind a befektetett beteg, mind az egészségesen belátogató hozzátartozók számára.
A személyzet szempontjából a legelemibb követelményt az egyszer használatos fecskendők használata, illetve a minél gyakoribb sterilizálás jelenti. „Hogy a személyzet mennyire tartja tiszteletben az elemi higiéniai előírásokat, ezáltal pedig a beutaltak jogait, mindig a klinikavezető igényességétől függ. Egy kórházban láthatunk tiszta és kevésbé tiszta osztályokat, fegyelmezett, kedves személyzetet és nemtörődöm alkalmazottakat” – osztja meg jó fél évszázados tapasztalatát Fazakas professzor.
„Másik nagy gond, hogy nálunk egyesek még mindig azt hiszik: vízzel és szappannal minden megoldható. Bár az epidemiológusok szinte hajszálpontosan meg tudják állapítani, melyik fertőzést mi okozza, nálunk mindent a véletlenre bíznak. Aztán ha a klinikán belül kialakult egy fertőzési góc, elkezdenek kapkodni. Hiányzik az infrastruktúra, a metodológia és a pénz” – hangsúlyozza dr. Adrian Streinu-Cercel, a fővárosi Matei Balo Fertőzőkórház igazgatója. Míg a nyugati országokban a kórházi higiéniával külön részlegek foglalkoznak, Romániában az egészségügyi egységek 10 százaléka engedheti meg magának, hogy a fertőzési gócpontok monitorizálásával és felszámolásával foglalkozó szakembergárdát fizessen.
Sz. E.
Kihívás előtt az Európai Unió
A Betegségmegelőzési és Betegségellenőrzési Európai Központ tanulmánya szerint a gyógyszer-rezisztens kórokozóknak tulajdonítható nozokomiális fertőzések az egyik legnagyobb kihívást jelentik a fertőző betegségek terén. A felmérések szerint az Unió területén kórházba szállított páciensek egytizede betegszik meg nozokomiális fertőzésben – ez évente csaknem 50 ezer beteget jelent. A balti államokban a gyógyszerrezisztens kórokozók által okozott tuberkulózisesetek aránya megközelíti a 20 százalékot. Ezzel szemben a nyugat-európai államokban ez az arány alig haladja meg az 5 százalékot. A szakemberek aggasztónak tartják a tuberkulózis és a HIV, illetve AIDS tartós fenyegetését is, főként a keleti tömb országaiban.
Sorsfordító, történelemfordító időket élünk Romániában, Szatmárban, a Partiumban és Erdélyben, de a Vatikánban, a Szentszéknél is – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Csanáloson.
Egy, a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentését célzó projekthez csatlakozhatnak ingyenesen fiatalok, akik online és jelenléti képzéseken, nemzetközi csereprogramon vehetnek részt. A RomaRise elnevezésű projektről Erőss Réka szervező beszélt.
Mi magyarok együvé tartozunk, itt Európa szívében, a Kárpát-medencében – jelentette ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton a partiumi Székelyhídon a határon átívelő, Álmosdra vezető zarándoklat kiindulópontjánál.
„A felekezetiség béklyójából kilépve csak azt tartottam szem előtt, hogy keresztyén emberként találkozzunk egy másik keresztyén emberrel” – idézte fel lapunknak Ferenc pápával való találkozását Balázs Attila tordaszentlászlói református lelkész.
,,Mozgalmas” majálisuk volt a Fehér megyei rendőröknek: több részeg sofőrt is vérmintavételre szállítottak kórházba, és volt, aki kocsilopás közben bukott le.
Hosszúra nyúlt felújítási munkálatok után megnyitja kapuit a látogatók előtt a szászkézdi parasztvár. A történelmi Királyföld szélén található településen május 3-ától várják a látogatókat. A hétvégén tartják továbbá a településen a hagyományoss&a
Május elsejei razziát tartottak Maros megyében a közlekedésrendészet munkatársai. Elsősorban azokra a sofőrökre vadásztak, akik a majális leple alatt szeszes italt fogyasztottak, és úgy ültek volánhoz.
Rajtakaptak a rendőrök két férfit, akik Spanyolországból hozattak veszélyes és különösen veszélyes kábítószereket, hogy azokat eladjanak. A kábítószerkereskedő apa és fia akkor bukott le, amikor egy 350 ezer lej értékű szállítmányt vettek át.
Összesen 3,5 millió euróból öt zöldövezetet újítanak fel vagy alakítanak ki az Arad megyei Pécskán. A magyar határ közelében fekvő település önkormányzata a lakosság komfortérzetét szeretné növelni, egyúttal egészséges életkörülményeket teremteni.
A brassói helyi közlekedési vállalat (RATBV) összesen 39 sofőrjét vették őrizetbe 24 órára egy üzemanyaglopási ügyben, amelyben szerdán 46 házkutatást tartottak.