Kolozskarai tapasztalat: a sikeres gazdálkodás kis házzal és nagy istállóval indul

Jakab András a birkái között. A juhászat is megsínylete a krónikus munkaerőhiányt •  Fotó: Makkay József

Jakab András a birkái között. A juhászat is megsínylete a krónikus munkaerőhiányt

Fotó: Makkay József

A 350 hektár területen gazdálkodó kolozskarai Jakab András sajtjait sokan ismerik Kolozsváron. A szarvasmarha és juhtartó mezőségi gazda kényszerből kezdett el házi tejfeldolgozással foglalkozni, mára viszont az idő őt igazolta. A háztól értékesített termékek piaca felfutóban van, míg a tejfeldolgozó gyáraknak eladott nyerstej ára folyamatosan csökken.

Makkay József

2023. június 01., 16:332023. június 01., 16:33

2023. június 01., 21:132023. június 01., 21:13

A Kolozsvártól húsz km-re fekvő Kolozskarán meglátszik a nagyváros közelsége: sok a betelepülő, akik új, tágas házakat építenek, vagy régieket újítanak fel. A nyolcszáz fős településen mintegy ötven magyar él, a dombon fekvő impozáns református templom messziről feltűnik a faluba érkező vendégnek. A Kolozs községhez tartozó falu útjai azonban nem Kolozsvár közelségéről árulkodnak, holott Kara a Mezőség peremén fekszik, légvonalban ,,ugrásnyira” a kincses várostól.

Jakab András állattartó gazda traktorán araszolgatunk a falu házaitól nem messze fekvő állattelepre

egy olyan mezei úton, amelynek meredekebb kapaszkodóját saját pénzén kövezte le, hogy sáros időben is kijusson farmjára. Látszik, hogy mennyire önkormányzat-függő a Kolozs megyei községek infrastruktúra-fejlesztése is: vannak települések, ahol a falu utcái mellett a fontosabb mezei utakat is leaszfaltozták vagy lekövezték, máshol viszont 2023-ban is sártenger fogadja a látogatót. Vendéglátóm már túltette magát a bosszúságokon, hiszen rég eldöntötte, hogy gazdálkodásból akar megélni, így alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz.

Növendékek nyári istállója. Jó áron értékesíthető a vágóállat •  Fotó: Makkay József Galéria

Növendékek nyári istállója. Jó áron értékesíthető a vágóállat

Fotó: Makkay József

Négy hektár szántóval és egy tehénnel kezdte

,,Romániában mindig hátrányosan megkülönböztették a falusi embert a várositól. Emlékszem, amikor a kilencvenes évek elején a Tehnofrig szakiskolájába jártam, az Iliescu-rendszer még nem szakított a kommunista beidegződésekkel. A gyár csak a városon lakó tanulókkal kötött ösztöndíjra szerződést, a falusiakkal nem, merthogy a szüleinknek otthon van földje.

Idézet
Már tizenévesen rájöttem, hogy a falusi ember másodosztályú állampolgár Romániában,

aminek azóta is számtalan jelét tapasztalom” – magyarázza vendéglátóm.

Amint a falu utolsó házai között felkapaszkodunk a dombtetőre, látszik a telephely. Jakab András a környező, 26 hektárnyi legelőt 49 évre bérelte a polgármesteri hivataltól. A környékbeli domboldalakon található a 350 hektárnyi megművelt szántóterülete is. A földek zömét helybeliektől bérli, de van, aki megszorul és eladja pár hektáros birtokát. Ilyenkor a földet bérlő gazda szokta megvásárolni, így lett a Jakab családnak mintegy hetven hektár saját földterülete.

Más Kolozs megyei falvakhoz hasonlóan Kolozskarán sem terem sok babér a kisgazdáknak.

Drága a mezőgépészeti bérmunka, és a kis területekről betakarított termények jövedelme minimális, így egyre többen adják el földjeiket agrárválalkozóknak, akik megfelelő pénzügyi háttérrel és mezőgépészeti felszereléssel rendelkeznek.

A kolozskarai agrárvállalkozó szerint csak folyamatos befektetéssel lehet talpon maradni •  Fotó: Makkay József Galéria

A kolozskarai agrárvállalkozó szerint csak folyamatos befektetéssel lehet talpon maradni

Fotó: Makkay József

Egy kolozsvári malomban öt esztendeig molnárként dolgozó Jakab András már az 1990-es évek végén eldöntötte, hogy gazdálkodásból akar megélni a napi ingázás helyett. Kis traktorral, négy hektár családi szántóterülettel és egy-két tehénnel elindított gazdasága húsz év alatt vált komoly agrárvállalkozássá.

Juhak helyett tejelő tehenek

A fedett nyári istállók egyik részében hizlalásra fogott növendék borjak, a másik felében juhok ropogtatják a takarmányt. Két állatfaj váltakozott az elmúlt években a kolozskarai tanyán. Korábban jobban megérte birkát tartani, juhállománya pár éve a hétszáz főt is meghaladta. A juhászat azonban mára emberhiány miatt lecsengett. A tanyán szolgáló juhászok kiöregedtek, helyettük nem találtak fiatalokat. Jakab András mára a népes juhállományt negyven állatra csökkentette, de kedvenc állatairól nem hajlandó lemondani.

Idézet
A juhokat is fejőgéppel akarom fejni,

így tudnék vásárolni tejtermelő fajtákat, amelyek napi tejhozama egy-másfél liter, szemben a hagyományos erdélyi juhok három deci tejével, ami csak tavasszal nagyobb” – magyarázza a gazda.

Szellős helyiségben érik a sajt a kolozskarai tanyán •  Fotó: Makkay József Galéria

Szellős helyiségben érik a sajt a kolozskarai tanyán

Fotó: Makkay József

A több mint száz tejelő tehénből és növendékből álló szarvasmarhaállományt több istállóban és villanypásztorral körbekerített legelőn tartja. Valamennyi tehén törzskönyvezett román tarka fajta szép tejhozammal. De megéri a felhizlalt növendékek értékesítése is vágóállatként. Jó esztendőben fele-fele arányban oszlik meg a bevétel a tej és a vágóállat értékesítéséből, de rendszerint a tejfeldolgozás jövedelmez jobban a Jakab-farmon. A gazda mutatja, hogyan szeretnék átalakítani az állattelepet, ahol a jövőben modern fejőházat és uniós feltételeknek megfelelő kis sajtüzemet építenének, amihez uniós pályázat is készül.

Van, aki továbbvigye a farmot

A friss tejet hagyományos módon, helyben dolgozzák fel pár kilós kerek sajtokká, amelyet szellős helyen nyolc napig érlelnek. Hosszabb érlelésre nem is futná, mert az elmúlt 15 évben kiépített kolozsvári vásárlói körben a friss sajt hamar vevőre talál. Jakab szerint a házi tejfeldolgozás kényszerhelyzet is: a sáros út miatt nehezen megközelíthető farmra nem megy ki a tejszállító tartálykocsi, így minden reggel be kellene hordani a tejet a falu elején álló családi házhoz.

A tejár ingadozása miatt azonban jó döntésnek bizonyult a kolozskarai gazdacsalád sajtkészítése, ami anyagi biztonságot jelent az állatállomány fejlesztéséhez.

,,A napi sajttermés mintegy felét, húsz kilót egy viszonteladónak értékesítem, a többire találok vevőt Kolozsváron. Hetente feliratkoznak telefonon, kinek mennyi sajt kell, és a megbeszélt időpontban beszállítom a városba. Én is, és a vásárlók is elégedettek” – magyarázza vendéglátóm a sajtkészítő műhelyben.

A Jakab-farm hat emberrel működik, a gazda reggeltől estig traktoron van, ha sürgős mezőgazdasági munkát kell elvégezni. Nagyobbik fia a kolozsvári agrártudományi egyetemen tanul, állattenyésztő mérnöknek készül, lesz, aki továbbvigye a családi gazdálkodást. Azt tervezik, hogy idén ifjúgazda-pályázatot nyújtanak be, a fiatalember számára ez lesz a főpróba.

Legelésző tehenek. A gazdag tavaszi legelő kedvez a tejtermelésnek •  Fotó: Makkay József Galéria

Legelésző tehenek. A gazdag tavaszi legelő kedvez a tejtermelésnek

Fotó: Makkay József

A pár éve százezer euróért újonnan vásárolt finn gyártmányú Valtra traktoron térünk haza a családi házhoz. A porta melletti gépparkban több traktor és mezőgép áll bevetésre: amikor az idő engedi, mindig van munka a mezőn.

Csak biztos piacra lehet farmot építeni

Miközben a családi asztalnál megkóstoljuk a Jakab farm sajtját, vendéglátóm elmagyarázza, hogy a szomszédos Kolozson több gazda próbálkozott már a tőle kapott sajtkészítési recepttel, a végtermék mégsem sikerült ilyen ízletesre. Azt tartja, hogy a jó sajtokban mindig benne van a hely ízvilága. A minőség elsősorban a takarmányozástól függ. Mivel sajtjuk friss tejből készül, nagyon kell vigyázni a fejésre. A fejőgéppel megfejt állatok teje a sajtkészítő edényekbe kerül. Ezt a technológiát szeretnék folytatni az új sajtműhelyben is.

Állattelep a mező közepén. A gazda is csak sáros vagy poros úton tudja megközelíteni •  Fotó: Makkay József Galéria

Állattelep a mező közepén. A gazda is csak sáros vagy poros úton tudja megközelíteni

Fotó: Makkay József

Jakab András nem panaszkodik. Elismeri, hogy a bürokrácia, a rengeteg papírmunka miatt egyre nehezebb agrártámogatást lehívni, de azt tartja, hogy a gazdálkodás sikere elsősorban az értékesítéstől függ. Csak olyan termékekre lehet építeni, amelyeknek biztos piacuk van.

,,Az agrártámogatást vissza kell forgatni a gazdaságba. Sok gazda amiatt bukott bele, mert a támogatásként kapott pénzből házat épített és új kocsit vásárolt, nem a mezőgazdasági termelésbe fektette be. Meggyőződésem, hogy az a jó gazda, akinek kicsi a háza és nagy az istállója. Ha a gazdálkodás jól megy, később lehet szép házat építeni és drága kocsit venni, de ez fordítva nem működik, a sorrend felcserélése balul üt ki!” – mondja búcsúzásként a kolozskarai gazda.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 27., vasárnap

Vasárnap este, videós összeállítással jelentkezett be államfőjelölti programjával Kelemen Hunor

„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.

Vasárnap este, videós összeállítással jelentkezett be államfőjelölti programjával Kelemen Hunor
2024. október 27., vasárnap

Székelyföld-szerte őrtüzeket gyújtottak az autonómiaigény jeleként

Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.

Székelyföld-szerte őrtüzeket gyújtottak az autonómiaigény jeleként
2024. október 27., vasárnap

Magyarország főkonzulja jelenlétében iktatták be az első Bákó megyei csángó polgármestert

Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.

Magyarország főkonzulja jelenlétében iktatták be az első Bákó megyei csángó polgármestert
2024. október 27., vasárnap

Az erdélyi kérdés megoldását az ENSZ-től kérő Dobai Istvánra emlékeztek a Szilágyságban

A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.

Az erdélyi kérdés megoldását az ENSZ-től kérő Dobai Istvánra emlékeztek a Szilágyságban
2024. október 27., vasárnap

Cáfolja a rendőrség, hogy „élő pajzsként” használták volna a járművezetőket (VIDEÓ)

Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.

Cáfolja a rendőrség, hogy „élő pajzsként” használták volna a járművezetőket (VIDEÓ)
2024. október 27., vasárnap

Egyelőre nem hűl le a levegő, marad a kellemes időjárás

Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.

Egyelőre nem hűl le a levegő, marad a kellemes időjárás
2024. október 27., vasárnap

Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő az erdélyi nagyvárosban

Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.

Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő az erdélyi nagyvárosban
2024. október 27., vasárnap

Napsütés érlelte a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon (VIDEÓ)

Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.

Napsütés érlelte a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon (VIDEÓ)
2024. október 26., szombat

Oláh Emese marad Kolozsvár magyar alpolgármestere

Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.

Oláh Emese marad Kolozsvár magyar alpolgármestere
2024. október 26., szombat

Bűncselekménynek számít a vadon élő állatok befogása

Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.

Bűncselekménynek számít a vadon élő állatok befogása