Útjavításra, hídépítésre, reptérfejlesztésre szánják az erdélyi megyék önkormányzatai a banki hitelekből származó összegeket. Egyes térségekben az uniós fejlesztési projektek önrészének biztosításához van szükség a pénzintézetek segítségére.
2014. április 08., 17:172014. április 08., 17:17
Kisebb-nagyobb összegű banki hitelek felvételét tervezik az erdélyi megyék önkormányzatai, melyek más módon nem tudják biztosítani az infrastruktúra fejlesztését, illetve a különböző uniós finanszírozású beruházásokhoz szükséges önrészt.
A Bihar Megyei Tanács például csupán bankkölcsön segítségével tudja finanszírozni fejlesztési projektjeit, ezért a legutóbbi közgyűlésen – a tiltakozó demokrata-liberális frakció távollétében – egyöntetűen rábólintottak egy helyi rekordnak számító, közel húszmillió eurós megújuló (revolving) hitel felvételét célzó határozattervre.
A mintegy 72 millió lejhez az önkormányzat bevételei szolgálnának garanciaként, és a pénzintézetek ajánlatai közül közbeszerzési eljárással választanák ki a megfelelőt. A határozattervezet szerint a hitel húszéves lefutással képzelték el, úgy, hogy az első három évben ne kelljen kamatokat fizetni. A pénz lehívását folyamatosan, a szükségletek függvényében tervezik, hogy azzal biztosítani tudják majd az uniós projektekben vállalt önrészt.
Az önkormányzat többek között a nagyváradi repülőtér fejlesztésére és a nemrég bejelentett megyei hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítására költené a kölcsönkért összeget, de építenének egy, a minőségi vízellátást monitorizáló rendszert az Ér völgyében, míg Székelyhídra biomassza alapú áramfejlesztőt terveznek.
A Bihar Megyei Tanács nem először vesz fel nagyobb kölcsönt a különböző beruházásokra, 2007-ben például Kiss Sándor elnöksége idején hagytak jóvá egy 16 millió eurós hitelfelvételt az egykori Magyar Királyi Hadapródiskola felújítására, melyben az akkori tervek szerint a Körösvidéki Múzeum költözött volna. Az épület renoválásával, mint ismert, máig nem végeztek, a közgyűjtemény továbbra is bérlőként használja a római katolikus püspöki palota termeit, és jelenleg épp arról zajlik a vita, hogy a múzeumot inkább a várba kellene költöztetni.
A kölcsönök sora 2012-ben folytatódott, ekkor 15 millió lejt vett fel a megyei önkormányzat különböző idegenforgalmi, környezetvédelmi és vízgazdálkodási projektek kivitelezéséhez.
Újból próbálkoznak a marosiak
Infrastrukturális beruházásokat fedező banki hitelért folyamodna a közeljövőben a Maros megyei önkormányzat is, egyelőre azonban még nem tudni pontosan, mire kellene sürgősen pénz. Az elmúlt évben a tanács két ízben is szeretett volna felvenni kölcsönt, azonban csak a nagy európai uniós beruházások megelőlegezésére sikerült.
„Már 2013-ben szerettünk volna hitelt felvenni az infrastruktúra bővítésére és javítására, azonban sem a bankok nem tettek megfelelő ajánlatot, sem a pénzügyminisztérium nem hagyta jóvá az igényünket” – mondta el lapunknak Kelemen Márton, az önkormányzat új alelnöke. Hozzátette, nemsokára újrakezdik a kérelmezési folyamatot, és remélik, hogy idén a pénzügyi tárca sem tesz keresztbe, ugyanakkor a pénzintézetek is előnyösebb feltételeket kínálnak majd.
Önrészre kérnek kölcsön a hargitaiak
Kölcsönt felvételét tervezi a Hargita megyei önkormányzat is, ebből többek között az uniós pályázatok önrészét, illetve utak, hidak felújítását, valamint a tölgyesi kórház rendbetételének költségeit fedeznék. Egyelőre még zajlik a megbeszélés arról, hogy milyen hitelkonstrukció lenne a legmegfelelőbb.
A hitelfelvétel lehetőségeiről Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke a testület legutóbbi ülésén tájékoztatta az önkormányzati képviselőket. „Kérdés, hogy mekkora hitelre van szükség ahhoz, hogy fedezni tudjuk az uniós pályázatok kivitelezéséhez szükséges önrészt, és az is kérdés, hogy azon felül mekkorát tudunk felvenni beruházásokra?” – kezdte bevezetőjét Petres.
Mint mondta, az eladósodási határig, 15 éves futamidővel számolva, 40–50 millió lejes hitelt vehetne fel a megyei tanács. „Muszáj lépni, mert ha nem, nem tudjuk teljesíteni azt, amit vállaltunk” – hívta fel a figyelmet Borboly Csaba tanácselnök. Kiderült, a kölcsönt legkésőbb októberig szeretné felvenni az önkormányzat, ugyanis akkor kell felmutatniuk a megye egyik legnagyobb uniós projektjéhez, a gyergyóremetei regionális hulladéklerakó kiépítéséhez szükséges önrészt.
A Hargita megyei önkormányzat már 2007-ben is folyamodott hitelhez, akkor 40 millió lejt vettek fel húszéves futamidőre, amit utak felújítására fordítottak. Ennek a kölcsönnek a visszafizetésére évente 4,15 millió lejt szánnak az önkormányzat költségvetéséből.
Első hitelt terveznek Háromszéken
A Kovászna megyei önkormányzatnak eddig nulla az eladósodottsága, azonban ebben az évben azt tervezik, hogy mintegy 5 millió eurós hitelért folyamodnak, amit útjavításra és hídépítésre használnának.
Tamás Sándor tanácselnök lapunknak elmondta, hogy az önkormányzatnak már van két hitelvonala, ám ezeket még nem használták fel. „Ezt a két hitelvonalat uniós pályázatok önrészének fedezésére nyitottuk, így nem számítanak bele az eladósodottsági rátába. A sepsiszentgyörgyi megyei kórház felújítására, valamint a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére szánt EU-s pályázatok önrészét fedezzük belőlük” – magyarázta a tanácselnök.
Tamás Sándor szerint, bár a hitellehetőséggel élni kell, nem lehet ezzel hazardírozni, ezért a gazdasági igazgatóság szakemberei kiszámolták, hogy mekkora kölcsönt tudnak megengedni maguknak, mennyi pénzt tudnak biztonságosan visszafizetni.
A megyei tanács már rábólintott a kölcsönhöz szükséges előszerződés megkötésére. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni igazgatótanácsa jóvá is hagyta a hitelkérést, jelenleg a technikai és pénzügyi egyeztetések zajlanak, majd a pénzügyminisztériumnak is rá kell bólintania a hitelkonstrukcióra, fejtette ki a tanácselnök.
Hozzátette, a tervek szerint útjavításra és hídépítésre vesznek fel 5 millió euró kölcsönt, amit saját költségvetésből újabb 1,25 millió euróval egészítenének ki. Az összegből mintegy 110 kilométer megyei utat aszfaltoznának újra, de a Nagyajta és Apáca közötti Olt-hidat is felújítják, mely jelenleg le van zárva a forgalom előtt.
Kolozsváron és Bukarestben is összefogtak az egyetemek, egyetemi oktatók, hogy az európai értékeket képviselő jelölt megválasztására buzdítsák a polgárokat.
Huszonöt új buszsofőrt alkalmazna az aradi helyi tömegközlekedési vállalat (CTP), de alig van jelentkező a júniustól létesítendő állásokra, dacára annak, hogy a cég állja az iskoláztatást.
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan az AUR államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak.
Forró víz által okozott másodfokú égési sérülésekkel került be a besztercei megyei sürgősségi kórházba szerdán egy egyéves és 10 hónapos gyermek – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tömegszerencsétlenséget került el szerda délután egy balázsfalvi iskolabusz sofőrje, aki az utolsó pillanatban félrehúzott, hogy a vele szembe nagy sebességgel haladó haszonjárművel ne ütközzön frontálisan, egy négyéves gyerek könnyebben megsérült.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!