A fejlesztési minisztérium szerdán bocsátotta közvitára a keretprogram által előírt beruházásokra érvényes költségszabványokat meghatározó jogszabálytervezetet. „Három éve nincs érvényben lévő költségszabvány. Most a minisztérium azt javasolja, az uniós alapokból finanszírozott beruházásokra érvényes költségszabványokat alkalmazzák az Anghel Saligny-keretprogram által előírt, országos finanszírozásból épített beruházásokra is ott, ahol létezik ilyen uniós finanszírozásokra érvényes szabvány” – nyilatkozta Cseke Attila fejlesztési miniszter. Az RMDSZ-es tárcavezető hozzátette:

Uniós pályázatok? Labdába sem rúgnak

Senkinek nem áll érdekében a csalás, főként a polgármesternek nem – állítják a lapunk által megszólaltatott elöljárók. Korondi Józsa Erika kisiratosi polgármester szerint azontúl, hogy az utolsó baniig elszámoltak, a munkálatokat és azok kifizetését több állami szerv is ellenőrzi.

– hívta fel a figyelmet az Arad megyei, magyar többségű települést irányító RMDSZ-es elöljáró. Ha beindul a Saligny-program, Kisiratoson a gáz bevezetését tűzték ki célul. Ezt azért is tartja fontosnak a polgármester asszony, mert fával vagy pellettel fűteni aligha gazdaságosabb, viszont sokkal bonyolultabb – főként az idősebbek számára. A magyar határtól mindössze néhány kilométerre fekvő település önerőből képtelen lenne erre a beruházásra.

Ebben a helyzetben van a Szatmár megyei Mezőterem is, ahol csak a PNDL-en keresztül szerzett pénzből tudtak volna új óvodát építeni. Hogy ez mégsem jött össze, nem az önkormányzaton, de még csak nem is a kormányon múlott. „Háromszor is meghirdettük a közbeszerzést, nem jelentkezett senki. Időközben annyira megugrottak az árak meg a munkadíjak, hogy nem tudtuk volna biztosítani az önrészt” – vázolta a helyzetet Tar Miklós polgári párti (MPP) elöljáró.

Az első ízben meghirdetett program esetében szerencsésebbek voltak: a szomszédos Genccsel közösen sikerült leaszfaltozni a két települést összekötő 6 kilométeres utat.

Szintén az aszfaltozásra fordít hangsúlyt Málnás is.

Tizenhárom utca korszerűsítésére készült tanulmány, amellyel a PNDL 2 keretében próbálkoztak, azonban pénzhiány miatt a várólistára kerültek. Most a Saligny-terv elindításában bíznak.

Mindhárom polgármester úgy véli egyébként, a kisebb települések számára hatványozottan fontos a program. Egyrészt mert az EU-s pályázatok esetében szinte labdába sem rúgnak, ám ha mégis, képtelenek megelőlegezni nagyobb lélegzetű beruházásokat.

– jelentette ki Korondi Józsa Erika. Az önrész előteremtése pedig újabb terhet varrna a kisebb vidéki települések nyakába.

A megvalósítások közé a Parajdot Felsősófalvával összekötő két útszakaszon található híd feljavítását, illetve újjáépítését, valamint a békástanyai kis tanintézet rendbetételét sorolja. Tervben a gázhálózat kiépítése, a csatornázás utáni aszfaltozás, és ha még belefér, akár a Békástanyára vezető községi út korszerűsítése is.

A munkaerőhiány és a megugrott árak kerek félmillió lejes többletkiadást róttak a szilágysági Haraklányra. A Zilah melletti, rohamosan fejlődő községben háromszor kellett versenytárgyalást hirdetni a magyargoroszlói óvoda építésére. Ennek dacára

A hat falut felölelő Haraklány ugyanis abban a fura helyzetben van, hogy míg a fővezeték a községközponton keresztül halad át, egyetlen háztartás sem csatlakozhatott rá. „Zilah közelsége fejlődésre, beruházásokra, állandó növekedésre »ítéli« Haraklányt. A községben csaknem 280 vállalkozás működik, közülük két gombatenyésztő cég. Mindössze ezek évi tízezer köbméter fát, azaz majdhogynem egy teljes erdőt elhasználnak” – hívta fel a figyelmet Dobrai.

Még akad javítanivaló

Senki nem állítja, hogy az eddig lefutott két vidékfejlesztési program tökéletes lett volna, mint ahogy azt sem, hogy a Saligny-terven nem lehetne csiszolni. Viszont előfordul, hogy az USR–PLUS politikusain kívül a magyar polgármestereknek is fenntartásaik vannak a pénz elosztási kritériumaival kapcsolatosan. Kápolnásfalu ellenzéki községgazdája, Benedek László a mai napig fájlalja, hogy az általa vezetett települést miként ejtették ki a PNDL 1-ből.

„Borboly Csaba úgy csinált, mintha a sajátjából adná, ezért mi üres marékkal maradtunk. Aztán Bukarestből kioktattak, miként kell pénzhez jutni, és a második kiírásnál már ott mondták meg, hogy ne szerénykedjünk, kérjünk többet” – idézte fel az évekkel ezelőtti kellemetlen tapasztalatát Benedek. A Hargita megyei település a PNDL 2 egyik nyertesének mondhatja magát. Utakat, utcákat térköveztek, ezáltal igyekezve megőrizni a falu rurális jellegét, illetve korszerű, több funkciót betöltő közösségi házat építettek. A rajt előtt álló Saligny-program keretében az elavult szennyvízhálózat cseréjére, a központ rendezési tervére és az orvosi rendelő felújítására pályáznának.

Jánosi Ferenc, a Maros megyei Nagyernye polgármestere sem tartozik azok közé, akik a közpénzosztás tökéletes mechanizmusát látnák a PNDL-ben.

– adott hangot fenntartásainak az RMDSZ-es elöljáró.

Kelemen Hunor kormányfőhelyettes igyekezett megnyugtatni a kételkedőket. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a Saligny-terv nem a pártoknak és nem a polgármestereknek szól, hanem azoknak a régióknak, amelyeknek szükségük van beruházásokra, és amelyek elnéptelenedését meg kell akadályozni. A kritériumrendszert pedig a fejlesztési tárca igyekszik minél átláthatóbbá tenni.