Török László polgármester a Krónikának elmondta: nagyjából másfél évvel ezelőtt a református egyházközség visszaszolgáltatott épületében szeretett volna egyházi iskolát létrehozni.
Az elöljáró azonban azt mondja, a szövetség számításai szerint ez középtávon kettéosztotta volna a jelenlegi magyar tannyelvű oktatási rendszert. A városban ugyanis jelenleg működik egy vegyes tannyelvű iskola, és Török úgy gondolja, ahelyett, hogy annak potenciális magyar diákjaiból építkezne egy új tanintézmény, és mindkettő jóval gyengébb színvonalon működne, inkább alapítsanak állami iskolát a mostani magyar osztályok és oktatók mindegyikének bevonásával.
Egy évig tartó tárgyalássorozat után a református egyházközség is beleegyezett a tervbe. Török László polgármester (képünkön), a szalontai RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: Nagyszalonta magyar szigetnek számít Bihar megye déli részén. Önálló magyar állami iskolára pedig azért van szüksége az elöljáró szerint, mivel egy vegyes tannyelvű tanintézetben az, aki kisebbségben van, mindig a rövidebbet húzza: neki jutnak a rosszabb állapotú osztálytermek, és kevésbé képviselheti az érdekeit a vezetőségben.
Megtudtuk: nemrég szociológiai felmérést készített a Nagyváradi Egyetem erről a jelenségről. A 150 oldalas tanulmányból, amelyet a megyei tanfelügyelőségnek is átadtak, kiderült: a vegyes iskolákban a kisebbségi gyerek úgy szocializálódik, hogy mindig másodrendűnek érzi magát. A tervezett új iskola létrehozásához még egy minisztériumi rendelet szükséges, illetve újabb termek, hiszen a református egyház ingatlana valószínűleg kicsi lesz majd az Arany János Iskolacsoport befogadására, amelyben 1–12. osztály működik majd, és lesz elméleti, illetve szakoktatás is.
| Egyáltalán nem jelent hátrányt egy gyerek számára, ha önálló magyar iskolában tanul – összegezte a Krónikának e téren szerzett tapasztalatait Rus Fodor Dóra, a tordai Jósika Miklós Gimnázium igazgatója. Felvetésünkre, hogy a nagyszalontai szülők amiatt aggódnak, hogy egy önálló magyar iskolában a gyerekek kevésbé vagy egyáltalán nem tanulnak meg románul, az iskolaigazgató badarságnak nevezte a szülők aggodalmát. „Óriási előítélet, logikátlan és megalapozatlan állítás, hogy egy magyar tannyelvű iskolában kevésbé tanulnak meg a gyerekek románul” – szögezte le Rus Fodor Dóra. Álláspontja alátámasztására a tordai magyar tannyelvű gimnázium igazgatója elmondta: diákjaik szép eredményt értek el a nemzeti kisebbségek számára megrendezett román nyelv és irodalom országos tantárgyversenyeken. Hozzáfűzte: büszkék arra, hogy 2008-ban egyik hetedik osztályos tanítványuk az első helyet is elnyerte, s egy szintén hetedikes kisdiákjuk román nyelvű novellája különdíjban részesült a jászvárosi kreativitási versenyen, és ki is adták a kislány írását. |
Az iskolaalapítás ügyében nemrég rendezett hajdúvárosi fórumon egyébként számos magyar pedagógus és szülő aggályának adott hangot az önálló magyar tanintézet létrehozásával kapcsolatban.
Többen kételkedtek az intézmény létjogosultságában és a vegyes tagozatokkal szembeni előnyében, és nem tartották helyesnek „elszigetelni” a magyar gyermekeket és tanárokat többségi társaiktól, kollégáiktól.
Sőt akadt olyan javaslat is, miszerint a többségiek „kirekesztettség-érzetének” megelőzése érdekében román osztályt is indítani kellene a tervezett magyar iskolában.
Már a minisztériumi jóváhagyást is megszerezte, és jövő ősszel elkezdi működését a szintén Bihar megyei Margitta magyar iskolája – tudtuk meg Bradács Aliz helyi RMDSZ-elnöktől.
Ott a város három, illetve a hozzá tartozó Magyarkéc település egy vegyes iskolájából hozzák majd át a magyar osztályokat a Horváth János Iskolacsoportba.
Bradács Aliz elmagyarázta: egy iskolaépület terve már évekkel ezelőtt, az előző helyhatósági ciklusban elkészült kormánypénzből, de mostanáig nem használták fel, egyebek közt a válság miatt, ő azonban bizakodó.
„Merünk álmodni, hátha 3, 5 vagy akár 2 év múlva felépülhet az oktatási intézmény” – jelentette ki. Addig is az önkormányzat biztosít a tanintézetnek három különböző épületet, ahol 2011 őszén már meg is kezdődhet a tanítás.
A margittai iskola engedélyezésére három hét alatt érkezett meg a minisztériumi rendelet. Király András oktatásügyi államtitkár semmi akadályát nem látja, hogy Nagyszalontán is hamar véglegessé váljon a terv, hiszen, mint mondja, az alapfeltétel csak anynyi, hogy legyen megfelelő épülete az iskolának.
Elmondta: bár a legtöbb magyarlakta városban már évekkel ezelőtt megalakultak az önálló magyar iskolák, örvendetes, hogy mos másutt is mutatkoznak ilyen törekvések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
Látogatottsági adatok