Készül az utódnevelésre Értarcsán Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, védelemre szorul a populáció

A Bihar megyei Értarcsán fészkelő, 21 évvel ezelőtt meggyűrűzött gólya •  Fotó: Milvus Csoport/Facebook

A Bihar megyei Értarcsán fészkelő, 21 évvel ezelőtt meggyűrűzött gólya

Fotó: Milvus Csoport/Facebook

A Bihar megyei Értarcsára érkezett meg idén is, tatarozza fészkét, készül a fiókák nevelésére Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, amely idén töltötte be a 21. életévét – közölte a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A szervezet munkatársát, Marton Attila biológust az országban fészkelő populációról, a gólyák életmódjáról, védelméről, a lakosságnak a vándormadarakhoz való viszonyulásáról kérdeztük.

Kiss Judit

2024. április 10., 10:012024. április 10., 10:01

2024. április 10., 10:022024. április 10., 10:02

Románia legöregebb, 21 éve meggyűrűzött fehér gólyája visszatért a Bihar megyei Értarcsára. A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület örömmel jelentette be, hogy a madár – amely évről évre ugyanahhoz a fészekhez szállt le vándorútját követően – idén tavasszal is készül a fiókák nevelésére. „Huszonegy évvel ezelőtt kollégánk meggyűrűzött egy gólyafiókát a Szatmár megyei Érendréden (a települést 1997-ben Európai Gólyafalu címmel tüntették ki). Azóta, ivarérettsége elérése után ez a gólya minden évben visszatér Romániába, hogy családot alapítson” – szerepel az egyesület közleményében. Mint írják, ez a hím minden tavasszal elfoglalja a Bihar megyei Értarcsán megépített fészkét.

Idén sem történt másként, párjával együtt elkezdte a fészek tatarozását, hogy kényelmes otthont biztosíthasson kicsinyeinek.

Így ő a legidősebb gyűrűs gólya Romániában – a vadon élő fehér gólyák (Ciconia ciconia) élettartama 20-30 év, fogságban ennél többet élhetnek.

A vadon élő fehér gólyák (Ciconia ciconia) élettartama 20-30 év, fogságban ennél többet élhetnek •  Fotó: Arii Naturale Protejate Harghita Galéria

A vadon élő fehér gólyák (Ciconia ciconia) élettartama 20-30 év, fogságban ennél többet élhetnek

Fotó: Arii Naturale Protejate Harghita

Marton Attila biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának kutatója a téma kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta,

Európában fogy a gólyapopuláció, Romániában a megfigyelések szerint stagnál, de vannak helyek, ahol védeni kell a madarakat, mert előfordul, hogy a lakosság nehezen viseli el a jelenlétüket.

A szakember az Értarcsán fészkelő gólya kapcsán elmondta, a húsz év elég szép kornak számít egy olyan fajnál, ami hosszú távú vonuló. A mortalitás valószínűleg az első néhány évben a legnagyobb a gólyák esetében, amelyek négy-öt évesen lesznek ivarérettek. Ha elérik az ivarérett kort, utána már viszonylag kicsi a mortalitási ráta, de az első periódus – és ez mindegyik madárfaj esetében így van – veszélyes, akkor hullik el a legtöbb madár. Marton Attila kifejtette, ha a gólyák az első vonulásokat átélik, utána már jó eséllyel életben maradnak, viszont erős szelekciós kritériumok is érvényesülnek: Libanonban, Jemenben, Egyiptomban sokszor lövik őket. „Amit a 21 éves gólya kapcsán érdemes kiemelni: az ilyen megjelölt, idős gólyák esete arra mutat rá, hogy hosszú távon kell tervezni a fajvédelmi tevékenységet. A Milvus Csoport számtalan, fészkek alá helyezendő tartóállványt gyártott az elmúlt néhány évben.

Sokszor javasoltuk a polgármesteri hivataloknak, hogy helyezzenek tartóállványt a fészek alá, azért, hogy csökkentsék a fészek kigyulladásának és az áramellátás megszakításának a valószínűségét. Az, hogy megjelölt gólyák megérik a 20 évet, jól rámutat arra, hogy hasznosak a hosszú távú fajvédelmi intézkedések” – mondta Marton Attila.

Azt is kifejtette, ezeknek az intézkedéseknek nem látszik meg azonnal az eredményük, viszont segítik növelni a populációt azzal, hogy valamennyire mentesítik az áramütéstől a fészkeket. Ha sikerül ezt megtenni, akkor a megmentett gólyák két évtizeden át képesek újabb és újabb kis gólyákat felnevelni. A szakember kifejtette, ha egy párnak évente átlagosan 3 vagy 4 fiókája van, az mondjuk 15 év alatt jó eredmény a populációra nézve, amely Európa-szinten csökkenést mutat.

A szakemberek becslése szerint Romániában 7500-9000 gólya költ, hosszú távon stabil az állomány Galéria

A szakemberek becslése szerint Romániában 7500-9000 gólya költ, hosszú távon stabil az állomány

„Romániában 7500-9000 gólya költ, hosszú távon stabil az állomány, viszont kellemetlen meglepetés számunkra, hogy negatív irányba változik a madár társadalmi megítélése. Évről évre több panasz érkezik amiatt, hogy gólyafészkeket akarnak elköltöztetni házak elől, tavaly Székelyföldön többször is megtörtént, hogy karókkal szúrták át a fészket, hogy a gólya ne tudjon belefészkelni. A védett fajok esetében sokan megkérdeznek, mit lehet tenni, hogy ne valakinek a háza előtt fészkeljen a gólya, hanem mondjuk két házzal arrébb, de akkor meg két házzal arrébb fogja zavarni a szomszédot” – magyarázta a szakember. Az egyesület munkatársai ilyenkor elmondják, hogy a gólya védett faj, fészkét főleg költési periódusban nem szabad zavarni, hanem meg kell találni a konfliktuscsökkentő alternatív megoldásokat.

„Volt pozitív példa is, amikor a háztulajdonos a járda felé kis tetőt tett azért, hogy védje az utcát, a fészek alatt parkoló autókat a gólyaürüléktől. De az sajnos aggasztó, hogy egy ilyen emblematikus faj, mint a gólya – amely a magyar kultúrában, népköltészetben is hangsúlyosan megjelenik – első számú közellenséggé válik a faluban, pusztán azért, mert bepiszkítja a kaput” – hívta fel a figyelmet Marton Attila. A szakembertől azt is megkérdeztük, mennyire törvényszerű, hogy a gólyák tavasszal ugyanarra a fészekre érkeznek vissza, ahol előző évben tartózkodtak.

„Általában törekszenek arra, hogy nagyjából ugyanarra a környékre térjenek vissza.

Az ilyen hosszú életű fajokra jellemző módon az evolúció szelektál, hogy csökkentse a beltenyészet gyakoriságát, tehát környék szintjén ugyanoda térnek vissza, de nem mindig ugyanabba a faluba. Ez így egészséges, mert ha minden példány ugyanoda térne vissza, ahol kikelt, viszonylag gyorsan elkezdődne egy beltenyészeti folyamat,

ami 20 év alatt egy csomó olyan gén felszaporodását jelentené, amelyek miatt életképtelenné válna a populáció” – magyarázta a szakember.

Ha egy párnak évente átlagosan 3 vagy 4 fiókája van, az 15 év alatt jó eredmény a populációra nézve, amely Európa-szinten csökkenést mutat •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Ha egy párnak évente átlagosan 3 vagy 4 fiókája van, az 15 év alatt jó eredmény a populációra nézve, amely Európa-szinten csökkenést mutat

Fotó: Gazda Árpád

A gólyák egyébként viszonylag későn válnak ivaréretté, az első éveikben sokszor 50-60 fős csapatokba verődve kóricálnak Európában, Afrikában. „Jellemző rájuk bizonyos mértékű területhűség, mondjuk körülbelül megyeszinten, de egyáltalán nem ritka az, hogy Magyarországon jelölt madarakat észlelnek nálunk költeni, vagy nálunk jelölt madarak más szomszédos országokban bukkannak fel” – mondta Marton Attila. A gólyák vonulása részben genetikai, részben tanult viselkedés, és az öreg egyedek szokták levezetni a fiatal gólyákat tőlünk Isztambul felé, vagy Nyugat-Európában, Spanyolországon keresztül.

A vándormadarak meggyűrűzése kapcsán megtudtuk, a Milvusnak korábban volt olyan projektje, amelynek keretében nagyon sok gólyát jelöltek meg a Maros megyei Sáromberkén és környékén, most kevesebbet tudnak meggyűrűzni.

„A színes gyűrűket nem tudta megengedni magának az egyesület. Ez a gyűrű nem olcsó, koordinálni kell európai szinten a színét, kódjait, hogy ne forduljanak elő duplázások. De a gyűrűzés más szempontból is bonyolult volt: emelős autót kell bérelni, hogy a fészkekben meg lehessen jelölni a fiókákat, tehát a költségek miatt nem tudtuk folyamatosan csinálni” – mondta el Marton Attila.

Amint a Milvus honlapja ismerteti, a fehér gólya az egyik legismertebb, legszeretettebb madarunk. Nagyon régóta az ember közelében fészkel – régebben főleg istállókon, csűrökön, fákon –, ma szinte kizárólag villanyoszlopokon. Ez a fészkelőhely-váltás evolúciós léptékben hihetetlen gyorsan zajlott le, Romániában az oszlopra épült első fészket 1971-ben találták, ma pedig az állomány 93 százaléka fészkel ilyen módon. A fehér gólyák védelme tehát szorosan kapcsolódik az elektromos hálózatokhoz: nemcsak amiatt, hogy az alacsony-feszültségű elektromos hálózatok oszlopain fészkel, hanem azért is, mert a legtöbb gólya áramütés miatt pusztul el – főként vonulás közben – a középfeszültségű elektromos hálózatok oszlopain.

A hálózaton levő fészkek sok problémát okozhatnak az áramszolgáltatóknak, valamint a gólyáknak is, a fészkek rövidzárlatot okozhatnak, kigyúlhatnak.

A mortalitási arány valószínűleg az első néhány évben a legnagyobb a gólyák esetében, amelyek négy-öt évesen lesznek ivarérettek •  Fotó: Milvus Galéria

A mortalitási arány valószínűleg az első néhány évben a legnagyobb a gólyák esetében, amelyek négy-öt évesen lesznek ivarérettek

Fotó: Milvus

Mindkét problémára van megoldás – a hálózaton levő fészkek alá speciális állványt kell szerelni, az áramütést okozó középfeszültségű oszlopokat pedig burkolni kell vagy madárbarát fejszerkezetűre cserélni. 2015-ben 1999 gólyafészek-állvány volt kihelyezve az országban és a középfeszültségű oszlopokon történő madárpusztulás megoldására is történtek előrelépések. Ezekben a tevékenységekben a Milvus Csoport úttörő szerepet vállalt és folyamatosan dolgozik végleges megoldáson. Kiadták a lakosság számára az Útmutató gólyafészek tartóállvány elkészítéséhez épületekre című anyagot, valamint az áramszolgáltatók számára az Útmutató gólyafészek-tartóállvány elkészítéséhez oszlopokra című kiadványt.

korábban írtuk

Megérkezett az első gólya a Maros megyei Sáromberkére (VIDEÓVAL)
Megérkezett az első gólya a Maros megyei Sáromberkére (VIDEÓVAL)

Megérkezett az első gólya a Maros megyei Sáromberkére – közölte Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

korábban írtuk

Nagyjából feltérképezhető, merre járnak az Erdélybe hazaigyekvő gólyák
Nagyjából feltérképezhető, merre járnak az Erdélybe hazaigyekvő gólyák

A Szahara sivatagtól délre teleltek, és minden bizonnyal már úton vannak hazafelé az erdélyi gólyák. Jeladóval felszerelt lengyelországi társaik korábbi jelzései szerint a vonulás során Egyiptomban a Nílus völgyén haladnak észak felé.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 31., szombat

Nicușor Dan Háromszéken: gátakra van szükségünk

Parajdi látogatását követően az árvíz sújtotta Háromszékre is ellátogatott szombaton Nicușor Dan államfő, akit a sóbányájáról híres székelyföldi településhez hasonlóan Kökösbácsteleken is nagyon sokan várták.

Nicușor Dan Háromszéken: gátakra van szükségünk
2025. május 31., szombat

Tánczos: meghozzuk a döntéseket, hogy mihamarabb elkezdődjön a parajdi sóbánya helyreállítása

A kormány a lehető leghamarabb meg akarja hozni azokat a döntéseket, amelyek révén a parajdi sóbányát ért katasztrófa károsultjai támogatást kaphatnak, és elkezdődhetnek a bánya helyreállítási munkálatai – közölte szombaton Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: meghozzuk a döntéseket, hogy mihamarabb elkezdődjön a parajdi sóbánya helyreállítása
2025. május 31., szombat

Az árvíz sújtotta Nagyborosnyón nyújtanak segítséget az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai

Megkezdte a helyszíni segítségnyújtást az Ökumenikus Segélyszervezet az árvíz sújtotta székelyföldi Nagyborosnyón, ahol jelentős károkat okoztak a megáradt Zágon és a Kovászna folyók – közölte a szervezet szombaton az MTI-vel.

Az árvíz sújtotta Nagyborosnyón nyújtanak segítséget az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai
2025. május 31., szombat

Medvét láttak egy erdélyi város stadionja közelében

Medve bukkant fel a Szeben megyei Medgyes stadionjának környékén, a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre – közölte szombat reggel a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Medvét láttak egy erdélyi város stadionja közelében
2025. május 31., szombat

Salrom-igazgató: nagy teljesítményű szivattyúkat kapunk, de egyelőre kérdés, hova szivattyúzzuk ki a sós vizet a parajdi bányából

Az Európai Sótermelők Szövetsége készségét fejezte ki, hogy felszerelést és szakértőket küldjön Parajdra, hogy segítsen a helyzet kezelésében – jelentette be szombaton Constantin Dan Dobrea, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) igazgatója az elárasztott sóbánya kapcsán.

Salrom-igazgató: nagy teljesítményű szivattyúkat kapunk, de egyelőre kérdés, hova szivattyúzzuk ki a sós vizet a parajdi bányából
2025. május 31., szombat

Nicușor Dan Parajdon: nem hagyjuk magukra az embereket

Nicușor Dan államfő szombat délelőtt megérkezett a Parajdra, ahol az elöntött sóbánya helyzetéről tartanak megbeszélést a válságkezelésben illetékes intézmények.

Nicușor Dan Parajdon: nem hagyjuk magukra az embereket
2025. május 31., szombat

Mentőautó balesetezett Beszterce-Naszód megyében

Balesetet szenvedett a péntekről szombatra virradó éjszaka a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat pácienst szállító egyik mentőautója a 17-es országúton, Sajószentandrás területén.

Mentőautó balesetezett Beszterce-Naszód megyében
2025. május 31., szombat

Bogdan Ivan: mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérjen az idegenforgalmi és gazdasági körforgásba

Mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérhessen az idegenforgalom és a gazdaság körforgásába – szögezte le Bogdan Ivan gazdasági miniszter, miután szombaton a helyszínre látogatott.

Bogdan Ivan: mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérjen az idegenforgalmi és gazdasági körforgásba
2025. május 31., szombat

Fechet: a Salrom évek óta tisztában van a parajdi helyzettel, de halogatta a probléma megoldását

A parajdi sóbányát üzemeltető Salrom állami cég tisztában volt azzal, milyen veszély fenyegeti a bányát, de késlekedett a folyóvizek szabályozását célzó munkálatokkal – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Fechet: a Salrom évek óta tisztában van a parajdi helyzettel, de halogatta a probléma megoldását
2025. május 31., szombat

Parajdra és Háromszékre látogat Nicușor Dan államfő

Parajdra, majd Háromszék árvizek által sújtott településeire látogat el szombaton Nicușor Dan államfő – a hírt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelentette be egy rövid videóban, amelyet a Facebook-oldalán tett közzé.

Parajdra és Háromszékre látogat Nicușor Dan államfő