Kelemen Hunor: 34 év után is lehet olyan helyzetet teremteni Romániában, hogy a megszerzett kisebbségi jogokból visszavegyenek

Hogyan tovább? Orbán Balázs és Kelemen Hunor beszélgetésén elhangzott: nő az euroszkepticizmus, sok európai polgár érzi úgy, hogy az EU rossz irányba halad •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Hogyan tovább? Orbán Balázs és Kelemen Hunor beszélgetésén elhangzott: nő az euroszkepticizmus, sok európai polgár érzi úgy, hogy az EU rossz irányba halad

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Kolozsvári helyszínére érkezett a Nincs mese! elnevezésű beszélgető-, pontosabban megmondó turné, melynek során Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével beszélgetnek az erdélyi magyar, adott esetben a magyarországi közélet fontos szereplői. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületében tartott rendezvényen a pártelnök Orbán Balázzsal, Magyarország miniszterelnökének politikai tanácsadójával beszélgetett a geopolitika aktualitásairól, az Európai Unió jelenéről, lehetséges jövőjéről, a tagországok viszonyulásáról az egyre többet kritizált szövetséghez.

Tóth Gödri Iringó

2024. május 30., 08:002024. május 30., 08:00

2024. május 30., 15:592024. május 30., 15:59

A Nincs mese! elnevezésű rendezvényen résztvevő Orbán Balázs és Kelemen Hunor már a szerda esti dialógus elején tisztázták: azontúl, hogy napjainkban bármely politikai jellegű beszélgetés kontextusa krízisekkel teli, illetve mind a magyar, mind az erdélyi (romániai) állampolgárokban bizonytalanságot és frusztrációt eredményez, jelenleg a választások is égető témát jelentenek. Az is kiderült, hogy

míg Erdélyben inkább az önkormányzati választások vannak fókuszban, és az EP-vel kapcsolatos kérdések árnyékban maradnak, addig Magyarországon minden önkormányzati döntés a nagypolitika fénytörésében jelenik meg, a kettős választás keretében az európai parlamenti választásnak nagyobb a súlya.

Az RMDSZ-elnök beszélt ennek kapcsán a Romániában (is) egyre erősödő euroszkepticizmusról is, mely jelenség összhangban van azzal, hogy a közelmúlt felmérései szerint az EU polgárainak jelentős része úgy véli, rossz irányba mennek a dolgok Európában. Orbán Balázs reakciójában rámutatott, elég az Európai Unió honlapján körülnézni ahhoz, hogy az ember lássa,

maga a politikai és gazdasági szervezet is tudatában van annak, hogy nem uralja a jelent. Hiszen a történeti áttekintés részben az 1970-as, 1980-as évek bemutatása, a megvalósítások, a bővülés és gyarapodás leírásáról szól, ám az utóbbi másfél évtized csak a válságokról, kihívásokkal teli évtizedként jelennek meg.

„Európán úrra lett egyfajta pesszimizmus, egyfajta bénultság, paralízis” – hangsúlyozta Orbán Balázs, rámutatva arra is, hogy bár Brüsszel próbálkozik a problémák megoldásával, de látszólag többnyire kudarcot vall. Leszögezte, hogy szerinte nincs rendben, hogy egy szövetségben – melyben minden tagjának érdekei kéne, hogy érvényesüljenek – jelenleg mind a román, mind a szlovák vagy magyar gazdák érdekei háttérbe szorulnak az ukrán mezőgazdasági érdekek miatt.

Kelemen Hunor azt is kifejtette, hogy az emberek bizalmatlanságának hátterében napjaink fontos kérdései állnak, például a zöldátállás és a gazdasági versenyképesség viszonya, mivel utóbbi a politikai befolyással szoros kapcsolatban van. Leszögezte, hogy Romániában nem igazán szokás EU-s ügyekről beszélni, ezért is tartotta fontosnak, hogy beszélgetéssorozata keretein belül ez is őszintén lehetséges legyen.

Az EU-ban érvényesülő mechanizmusok, illetve az EU megítélése kapcsán

Kelemen Hunor felidézte, sokáig az volt a szokás a román politikában, hogy ha valamit le kellett nyomni az emberek torkán, akkor a román politikusok azt mondták, hogy azt Brüsszel kéri, tulajdonképpen az EU-ra „kenték” a dolgokat.

Kiemelte, hogy Cseke Attila, amikor a fejlesztési minisztérium élén állt, kezdeményezte a pályázatok bürokráciájának csökkentését, amit kisebb ellenkezés nyomán az Unió jóvá is hagyott. Végül a román politikusok is belátták, hogy a bürokrácia csökkenése hatékonyabbá teszi a munkát, de az ma is egyértelmű, hogy az ilyen és hasonló tetteik növelték az euroszkepticizmust. Kelemen szerint egyébként a háború elején a romániaiak többsége egyértelműen oroszellenes volt, ami pedig mára jelentősen változott, az az, hogy immár nem egyértelműen ukránpártiak, ugyanis „irritálják” őket például a háború mezőgazdasági vonatkozásai.

Arról is szó esett, hogy míg Magyarországon a mindennapi közbeszéd része a migráció kérdése, addig a romániai embereket nem igazán foglalkoztatja a migráció,

még akkor sem, hogyha például Kolozsváron az ételfutár szakmát ma már az ázsiai vendégmunkások uralják. Kelemen Hunor meglátása szerint ennek hátterében az áll elsősorban, hogy a romániaiak, erdélyiek nem igazán találkoznak illegális bevándorlással, főleg azért, mert nem haladnak át migránsútvonalak az országon, másfelől mert – az eddigi tapasztalatok alapján –

ha Romániába hoznának egy adott kvóta alapján adott számú migránst, azok 48 órán belül már Bécsben lennének valamilyen módon.

Az ukrajnai háború kapcsán szó esett az EU-s védelmi biztosi szerepkör létrehozásának egyre gyakrabban felmerülő kérdéséről is, illetve arról is, hogy az EU-s országok tulajdonképpen hagyták, hogy hadiiparuk leépüljön. Épp a leépülés miatt ma az

Egyesült Államok biztosítja ezen országok védelmét, ami azonban komoly problémát vet fel, hiszen ha egy ország nem képes saját maga megvédésére, hanem másra támaszkodik ebben, akkor hogyan akar(hat) szuverén maradni, hogyan várja el, hogy a „védelmező” egy idő után ne szóljon bele gazdaságába, külpolitikájába?

A beszélgetés során szó esett a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről is, amelynek kapcsán Kelemen Hunor felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint hiábavaló volt több mint egymillió ember aláírása, és nem lépett az ügyben. Jelenleg ezért zajlik több per is az Európai Bizottság ellen. Orbán Balázs erre reagálva emlékeztetett, hogy az EU-nak a definíciója szerint az egyik legfontosabb feladata a nemzeti kisebbségek védelme (lenne), ám ez manapság nem érvényesül nemzetiségi vonatkozásában, csak ha a szexuális kisebbségekről vagy a bevándorlókról van szó.

A rendezvényen a két politikus megannyi kérdést kapott a közönség soraiból, volt például, aki a fiatalok elvándorlása kapcsán várt magyarázatot, mire Kelemen és Orbán egyaránt rámutatott, hogy a fiatalok kivándorlása nem erdélyi vagy magyar specifikum, a keleti blokk, illetve Közép-Kelet Európa közelmúltja sok olyan hátrányt, főleg gazdaságit eredményezett, amelyek miatt jelenleg sokaknak szimpatikusabb egy Nyugat- vagy Észak-Európai ország – a gyors meggazdagodás reményében. Ám tény, hogy Románia jól halad azon az úton, amely oda vezet, hogy egy adott ponton már csak egy-kétszáz euró legyen a különbség a nyugati és romániai bérek között, annyi, amennyiért a fiataloknak nem éri majd meg elhagyni az országot, hiszen az egy kulturális környezet elhagyását is jelentené.

A közönség kérdésre a két meghívott értekezett Klaus Iohannis államfő esélyeiről a NATO főtitkári tisztségének megpályázásában is. „Én azt látom, hogy a román elnök keresi a helyét, hogy a fiatalember úgy érzi, hogy 10 év után még nem merítette ki az összes témát.

Idézet
De én ma nem látom, hogy hol lenne az ő helye”

– fejtette ki Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy rengeteg kérdést kapott már ebben a kampányidőszakban, de érdekes módon még soha senki nem kérdezte meg, hogy mi lesz ezután Klaus Iohannisszal, amikor már nem lesz államfő.

A téma kapcsán Orbán Balázs véleménye lényegretörő volt:

„Két jelölt van, egy holland, aki azzal a házal pár éve, hogy Magyarországot jó lenne térdre kényszeríteni, meg a román elnök. Úgyhogy mi a román elnököt támogatjuk”.

A beszélgetés végén arról is szó esett, hogy Erdélyben bármikor, 34 év után is lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a megszerzett jogokból visszavegyenek, hogy a közösségi életet ellehetetlenítsék. Kelemen Hunor rámutatott, hogy

az emberek veszélyérzete elmúlt, de a veszély nem, az AUR például határozottan veszélyt jelent a magyar közösségekre.

Kiemelte, hogy valószínűleg van, amit eddig jól, van, amit rosszul csinált az RMDSZ, de az tény, hogy lassan a fiataloknak is meg kell nyilvánulniuk e téren, hisz mind egy szavazat, mind a szerepvállalás a nyelvi, közösségi jogok megőrzésének kulcsa lehet.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben

Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben
2025. július 02., szerda

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek

Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek
2025. július 02., szerda

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég

A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég
2025. július 02., szerda

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését
2025. július 02., szerda

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik

Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik
2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron