Kelemen Hunor: 34 év után is lehet olyan helyzetet teremteni Romániában, hogy a megszerzett kisebbségi jogokból visszavegyenek

Hogyan tovább? Orbán Balázs és Kelemen Hunor beszélgetésén elhangzott: nő az euroszkepticizmus, sok európai polgár érzi úgy, hogy az EU rossz irányba halad •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Hogyan tovább? Orbán Balázs és Kelemen Hunor beszélgetésén elhangzott: nő az euroszkepticizmus, sok európai polgár érzi úgy, hogy az EU rossz irányba halad

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Kolozsvári helyszínére érkezett a Nincs mese! elnevezésű beszélgető-, pontosabban megmondó turné, melynek során Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével beszélgetnek az erdélyi magyar, adott esetben a magyarországi közélet fontos szereplői. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületében tartott rendezvényen a pártelnök Orbán Balázzsal, Magyarország miniszterelnökének politikai tanácsadójával beszélgetett a geopolitika aktualitásairól, az Európai Unió jelenéről, lehetséges jövőjéről, a tagországok viszonyulásáról az egyre többet kritizált szövetséghez.

Tóth Gödri Iringó

2024. május 30., 08:002024. május 30., 08:00

2024. május 30., 15:592024. május 30., 15:59

A Nincs mese! elnevezésű rendezvényen résztvevő Orbán Balázs és Kelemen Hunor már a szerda esti dialógus elején tisztázták: azontúl, hogy napjainkban bármely politikai jellegű beszélgetés kontextusa krízisekkel teli, illetve mind a magyar, mind az erdélyi (romániai) állampolgárokban bizonytalanságot és frusztrációt eredményez, jelenleg a választások is égető témát jelentenek. Az is kiderült, hogy

míg Erdélyben inkább az önkormányzati választások vannak fókuszban, és az EP-vel kapcsolatos kérdések árnyékban maradnak, addig Magyarországon minden önkormányzati döntés a nagypolitika fénytörésében jelenik meg, a kettős választás keretében az európai parlamenti választásnak nagyobb a súlya.

Az RMDSZ-elnök beszélt ennek kapcsán a Romániában (is) egyre erősödő euroszkepticizmusról is, mely jelenség összhangban van azzal, hogy a közelmúlt felmérései szerint az EU polgárainak jelentős része úgy véli, rossz irányba mennek a dolgok Európában. Orbán Balázs reakciójában rámutatott, elég az Európai Unió honlapján körülnézni ahhoz, hogy az ember lássa,

maga a politikai és gazdasági szervezet is tudatában van annak, hogy nem uralja a jelent. Hiszen a történeti áttekintés részben az 1970-as, 1980-as évek bemutatása, a megvalósítások, a bővülés és gyarapodás leírásáról szól, ám az utóbbi másfél évtized csak a válságokról, kihívásokkal teli évtizedként jelennek meg.

„Európán úrra lett egyfajta pesszimizmus, egyfajta bénultság, paralízis” – hangsúlyozta Orbán Balázs, rámutatva arra is, hogy bár Brüsszel próbálkozik a problémák megoldásával, de látszólag többnyire kudarcot vall. Leszögezte, hogy szerinte nincs rendben, hogy egy szövetségben – melyben minden tagjának érdekei kéne, hogy érvényesüljenek – jelenleg mind a román, mind a szlovák vagy magyar gazdák érdekei háttérbe szorulnak az ukrán mezőgazdasági érdekek miatt.

Kelemen Hunor azt is kifejtette, hogy az emberek bizalmatlanságának hátterében napjaink fontos kérdései állnak, például a zöldátállás és a gazdasági versenyképesség viszonya, mivel utóbbi a politikai befolyással szoros kapcsolatban van. Leszögezte, hogy Romániában nem igazán szokás EU-s ügyekről beszélni, ezért is tartotta fontosnak, hogy beszélgetéssorozata keretein belül ez is őszintén lehetséges legyen.

Az EU-ban érvényesülő mechanizmusok, illetve az EU megítélése kapcsán

Kelemen Hunor felidézte, sokáig az volt a szokás a román politikában, hogy ha valamit le kellett nyomni az emberek torkán, akkor a román politikusok azt mondták, hogy azt Brüsszel kéri, tulajdonképpen az EU-ra „kenték” a dolgokat.

Kiemelte, hogy Cseke Attila, amikor a fejlesztési minisztérium élén állt, kezdeményezte a pályázatok bürokráciájának csökkentését, amit kisebb ellenkezés nyomán az Unió jóvá is hagyott. Végül a román politikusok is belátták, hogy a bürokrácia csökkenése hatékonyabbá teszi a munkát, de az ma is egyértelmű, hogy az ilyen és hasonló tetteik növelték az euroszkepticizmust. Kelemen szerint egyébként a háború elején a romániaiak többsége egyértelműen oroszellenes volt, ami pedig mára jelentősen változott, az az, hogy immár nem egyértelműen ukránpártiak, ugyanis „irritálják” őket például a háború mezőgazdasági vonatkozásai.

Arról is szó esett, hogy míg Magyarországon a mindennapi közbeszéd része a migráció kérdése, addig a romániai embereket nem igazán foglalkoztatja a migráció,

még akkor sem, hogyha például Kolozsváron az ételfutár szakmát ma már az ázsiai vendégmunkások uralják. Kelemen Hunor meglátása szerint ennek hátterében az áll elsősorban, hogy a romániaiak, erdélyiek nem igazán találkoznak illegális bevándorlással, főleg azért, mert nem haladnak át migránsútvonalak az országon, másfelől mert – az eddigi tapasztalatok alapján –

ha Romániába hoznának egy adott kvóta alapján adott számú migránst, azok 48 órán belül már Bécsben lennének valamilyen módon.

Az ukrajnai háború kapcsán szó esett az EU-s védelmi biztosi szerepkör létrehozásának egyre gyakrabban felmerülő kérdéséről is, illetve arról is, hogy az EU-s országok tulajdonképpen hagyták, hogy hadiiparuk leépüljön. Épp a leépülés miatt ma az

Egyesült Államok biztosítja ezen országok védelmét, ami azonban komoly problémát vet fel, hiszen ha egy ország nem képes saját maga megvédésére, hanem másra támaszkodik ebben, akkor hogyan akar(hat) szuverén maradni, hogyan várja el, hogy a „védelmező” egy idő után ne szóljon bele gazdaságába, külpolitikájába?

A beszélgetés során szó esett a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről is, amelynek kapcsán Kelemen Hunor felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint hiábavaló volt több mint egymillió ember aláírása, és nem lépett az ügyben. Jelenleg ezért zajlik több per is az Európai Bizottság ellen. Orbán Balázs erre reagálva emlékeztetett, hogy az EU-nak a definíciója szerint az egyik legfontosabb feladata a nemzeti kisebbségek védelme (lenne), ám ez manapság nem érvényesül nemzetiségi vonatkozásában, csak ha a szexuális kisebbségekről vagy a bevándorlókról van szó.

A rendezvényen a két politikus megannyi kérdést kapott a közönség soraiból, volt például, aki a fiatalok elvándorlása kapcsán várt magyarázatot, mire Kelemen és Orbán egyaránt rámutatott, hogy a fiatalok kivándorlása nem erdélyi vagy magyar specifikum, a keleti blokk, illetve Közép-Kelet Európa közelmúltja sok olyan hátrányt, főleg gazdaságit eredményezett, amelyek miatt jelenleg sokaknak szimpatikusabb egy Nyugat- vagy Észak-Európai ország – a gyors meggazdagodás reményében. Ám tény, hogy Románia jól halad azon az úton, amely oda vezet, hogy egy adott ponton már csak egy-kétszáz euró legyen a különbség a nyugati és romániai bérek között, annyi, amennyiért a fiataloknak nem éri majd meg elhagyni az országot, hiszen az egy kulturális környezet elhagyását is jelentené.

A közönség kérdésre a két meghívott értekezett Klaus Iohannis államfő esélyeiről a NATO főtitkári tisztségének megpályázásában is. „Én azt látom, hogy a román elnök keresi a helyét, hogy a fiatalember úgy érzi, hogy 10 év után még nem merítette ki az összes témát.

Idézet
De én ma nem látom, hogy hol lenne az ő helye”

– fejtette ki Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy rengeteg kérdést kapott már ebben a kampányidőszakban, de érdekes módon még soha senki nem kérdezte meg, hogy mi lesz ezután Klaus Iohannisszal, amikor már nem lesz államfő.

A téma kapcsán Orbán Balázs véleménye lényegretörő volt:

„Két jelölt van, egy holland, aki azzal a házal pár éve, hogy Magyarországot jó lenne térdre kényszeríteni, meg a román elnök. Úgyhogy mi a román elnököt támogatjuk”.

A beszélgetés végén arról is szó esett, hogy Erdélyben bármikor, 34 év után is lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a megszerzett jogokból visszavegyenek, hogy a közösségi életet ellehetetlenítsék. Kelemen Hunor rámutatott, hogy

az emberek veszélyérzete elmúlt, de a veszély nem, az AUR például határozottan veszélyt jelent a magyar közösségekre.

Kiemelte, hogy valószínűleg van, amit eddig jól, van, amit rosszul csinált az RMDSZ, de az tény, hogy lassan a fiataloknak is meg kell nyilvánulniuk e téren, hisz mind egy szavazat, mind a szerepvállalás a nyelvi, közösségi jogok megőrzésének kulcsa lehet.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 06., péntek

Kedden megnyitják a forgalom előtt Temesvár déli körgyűrűjét

Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter pénteken Temesváron kijelentette, hogy kedden megnyitják a forgalom előtt a város déli körgyűrűjét.

Kedden megnyitják a forgalom előtt Temesvár déli körgyűrűjét
2024. szeptember 06., péntek

Női erőtér: Kenyából, Brazíliából is örömmel érkeztek az unitárius nők kolozsvári világtalálkozójára (videóval)

Mintegy 150, a világ minden részéből érkezett nő részvételével szervezik Kolozsváron az unitárius, unitárius-univerzalista és más felekezetű nők csütörtökön délután kezdődött, vasárnapig tartó világtalálkozóját.

Női erőtér: Kenyából, Brazíliából is örömmel érkeztek az unitárius nők kolozsvári világtalálkozójára (videóval)
2024. szeptember 06., péntek

,,A magyarokon kívül senki nem képviseli az erdélyi magyarokat” – Kelemen Hunor az RMDSZ államfőjelöltje

Kelemen Hunor az RMDSZ hivatalos államfőjelöltje – erről döntött Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A felszólalók egyhangú bizalmat szavaztak a szövetségi elnöknek.

,,A magyarokon kívül senki nem képviseli az erdélyi magyarokat” – Kelemen Hunor az RMDSZ államfőjelöltje
2024. szeptember 06., péntek

Már dolgoznak a nyugati országrész kerékpárút-építési megaprojektjének megvalósíthatóságán

Több mint 142,6 millió euróból több mint 1700 kilométer bicikliutat alakítanak ki az épített és természeti örökség mentén.

Már dolgoznak a nyugati országrész kerékpárút-építési megaprojektjének megvalósíthatóságán
2024. szeptember 06., péntek

Erdélyről, magyarokról, Romániáról Kínában: Szekeres Attila a Zászlótudományi Világkongresszusról

Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, a Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagja nemrég tért haza a kétévente megrendezett Zászlótudományi Világkongresszusról, amit ezúttal Kínában, Pekingben tartottak.

Erdélyről, magyarokról, Romániáról Kínában: Szekeres Attila a Zászlótudományi Világkongresszusról
2024. szeptember 05., csütörtök

Amit meghagynak a farkasok – Kalotaszegi riport az állattartók kiúttalanságáról (Videó)

Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen pusztításba kezdett farkasok miatt.

Amit meghagynak a farkasok – Kalotaszegi riport az állattartók kiúttalanságáról (Videó)
2024. szeptember 05., csütörtök

Kicsiktől a nagyokig: őstermelők és nagyvállalkozók is megférnek egymás mellett a mezőgazdasági vásáron

A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a csütörtökön megnyílt aradi Agromalim Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállításon.

Kicsiktől a nagyokig: őstermelők és nagyvállalkozók is megférnek egymás mellett a mezőgazdasági vásáron
2024. szeptember 05., csütörtök

Állategészségügyi könyvecske nélküli, túl fiatal kutyakölyköket árult, bűnvádi eljárás lett belőle

Állategészségügyi könyvecske nélkül kínált eladásra héthetes, fajtatisztának mondott kutyakölyköket a nagybányai piacon egy ebtartó férfi, az állatvédelmi rendőrség bűnvádi eljárást indított ellene.

Állategészségügyi könyvecske nélküli, túl fiatal kutyakölyköket árult, bűnvádi eljárás lett belőle
2024. szeptember 05., csütörtök

Magyar cég is bejelentkezett a Szatmártól a határig húzódó gyorsforgalmi megépítésére

Öt ajánlat érkezett a Szatmárnémeti–Óvári (magyar határ) gyorsforgalmi út megépítésére kiírt, hónapokon át felfüggesztett versenytárgyaláson.

Magyar cég is bejelentkezett a Szatmártól a határig húzódó gyorsforgalmi megépítésére
2024. szeptember 04., szerda

Egy hónap leforgása alatt másodszor rengett a föld Arad megyében

A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés rázta meg Arad megyét szerdán este – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Egy hónap leforgása alatt másodszor rengett a föld Arad megyében