Kelemen Hunor: 34 év után is lehet olyan helyzetet teremteni Romániában, hogy a megszerzett kisebbségi jogokból visszavegyenek

Hogyan tovább? Orbán Balázs és Kelemen Hunor beszélgetésén elhangzott: nő az euroszkepticizmus, sok európai polgár érzi úgy, hogy az EU rossz irányba halad •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Hogyan tovább? Orbán Balázs és Kelemen Hunor beszélgetésén elhangzott: nő az euroszkepticizmus, sok európai polgár érzi úgy, hogy az EU rossz irányba halad

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Kolozsvári helyszínére érkezett a Nincs mese! elnevezésű beszélgető-, pontosabban megmondó turné, melynek során Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével beszélgetnek az erdélyi magyar, adott esetben a magyarországi közélet fontos szereplői. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületében tartott rendezvényen a pártelnök Orbán Balázzsal, Magyarország miniszterelnökének politikai tanácsadójával beszélgetett a geopolitika aktualitásairól, az Európai Unió jelenéről, lehetséges jövőjéről, a tagországok viszonyulásáról az egyre többet kritizált szövetséghez.

Tóth Gödri Iringó

2024. május 30., 08:002024. május 30., 08:00

2024. május 30., 15:592024. május 30., 15:59

A Nincs mese! elnevezésű rendezvényen résztvevő Orbán Balázs és Kelemen Hunor már a szerda esti dialógus elején tisztázták: azontúl, hogy napjainkban bármely politikai jellegű beszélgetés kontextusa krízisekkel teli, illetve mind a magyar, mind az erdélyi (romániai) állampolgárokban bizonytalanságot és frusztrációt eredményez, jelenleg a választások is égető témát jelentenek. Az is kiderült, hogy

míg Erdélyben inkább az önkormányzati választások vannak fókuszban, és az EP-vel kapcsolatos kérdések árnyékban maradnak, addig Magyarországon minden önkormányzati döntés a nagypolitika fénytörésében jelenik meg, a kettős választás keretében az európai parlamenti választásnak nagyobb a súlya.

Az RMDSZ-elnök beszélt ennek kapcsán a Romániában (is) egyre erősödő euroszkepticizmusról is, mely jelenség összhangban van azzal, hogy a közelmúlt felmérései szerint az EU polgárainak jelentős része úgy véli, rossz irányba mennek a dolgok Európában. Orbán Balázs reakciójában rámutatott, elég az Európai Unió honlapján körülnézni ahhoz, hogy az ember lássa,

maga a politikai és gazdasági szervezet is tudatában van annak, hogy nem uralja a jelent. Hiszen a történeti áttekintés részben az 1970-as, 1980-as évek bemutatása, a megvalósítások, a bővülés és gyarapodás leírásáról szól, ám az utóbbi másfél évtized csak a válságokról, kihívásokkal teli évtizedként jelennek meg.

„Európán úrra lett egyfajta pesszimizmus, egyfajta bénultság, paralízis” – hangsúlyozta Orbán Balázs, rámutatva arra is, hogy bár Brüsszel próbálkozik a problémák megoldásával, de látszólag többnyire kudarcot vall. Leszögezte, hogy szerinte nincs rendben, hogy egy szövetségben – melyben minden tagjának érdekei kéne, hogy érvényesüljenek – jelenleg mind a román, mind a szlovák vagy magyar gazdák érdekei háttérbe szorulnak az ukrán mezőgazdasági érdekek miatt.

Kelemen Hunor azt is kifejtette, hogy az emberek bizalmatlanságának hátterében napjaink fontos kérdései állnak, például a zöldátállás és a gazdasági versenyképesség viszonya, mivel utóbbi a politikai befolyással szoros kapcsolatban van. Leszögezte, hogy Romániában nem igazán szokás EU-s ügyekről beszélni, ezért is tartotta fontosnak, hogy beszélgetéssorozata keretein belül ez is őszintén lehetséges legyen.

Az EU-ban érvényesülő mechanizmusok, illetve az EU megítélése kapcsán

Kelemen Hunor felidézte, sokáig az volt a szokás a román politikában, hogy ha valamit le kellett nyomni az emberek torkán, akkor a román politikusok azt mondták, hogy azt Brüsszel kéri, tulajdonképpen az EU-ra „kenték” a dolgokat.

Kiemelte, hogy Cseke Attila, amikor a fejlesztési minisztérium élén állt, kezdeményezte a pályázatok bürokráciájának csökkentését, amit kisebb ellenkezés nyomán az Unió jóvá is hagyott. Végül a román politikusok is belátták, hogy a bürokrácia csökkenése hatékonyabbá teszi a munkát, de az ma is egyértelmű, hogy az ilyen és hasonló tetteik növelték az euroszkepticizmust. Kelemen szerint egyébként a háború elején a romániaiak többsége egyértelműen oroszellenes volt, ami pedig mára jelentősen változott, az az, hogy immár nem egyértelműen ukránpártiak, ugyanis „irritálják” őket például a háború mezőgazdasági vonatkozásai.

Arról is szó esett, hogy míg Magyarországon a mindennapi közbeszéd része a migráció kérdése, addig a romániai embereket nem igazán foglalkoztatja a migráció,

még akkor sem, hogyha például Kolozsváron az ételfutár szakmát ma már az ázsiai vendégmunkások uralják. Kelemen Hunor meglátása szerint ennek hátterében az áll elsősorban, hogy a romániaiak, erdélyiek nem igazán találkoznak illegális bevándorlással, főleg azért, mert nem haladnak át migránsútvonalak az országon, másfelől mert – az eddigi tapasztalatok alapján –

ha Romániába hoznának egy adott kvóta alapján adott számú migránst, azok 48 órán belül már Bécsben lennének valamilyen módon.

Az ukrajnai háború kapcsán szó esett az EU-s védelmi biztosi szerepkör létrehozásának egyre gyakrabban felmerülő kérdéséről is, illetve arról is, hogy az EU-s országok tulajdonképpen hagyták, hogy hadiiparuk leépüljön. Épp a leépülés miatt ma az

Egyesült Államok biztosítja ezen országok védelmét, ami azonban komoly problémát vet fel, hiszen ha egy ország nem képes saját maga megvédésére, hanem másra támaszkodik ebben, akkor hogyan akar(hat) szuverén maradni, hogyan várja el, hogy a „védelmező” egy idő után ne szóljon bele gazdaságába, külpolitikájába?

A beszélgetés során szó esett a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről is, amelynek kapcsán Kelemen Hunor felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint hiábavaló volt több mint egymillió ember aláírása, és nem lépett az ügyben. Jelenleg ezért zajlik több per is az Európai Bizottság ellen. Orbán Balázs erre reagálva emlékeztetett, hogy az EU-nak a definíciója szerint az egyik legfontosabb feladata a nemzeti kisebbségek védelme (lenne), ám ez manapság nem érvényesül nemzetiségi vonatkozásában, csak ha a szexuális kisebbségekről vagy a bevándorlókról van szó.

A rendezvényen a két politikus megannyi kérdést kapott a közönség soraiból, volt például, aki a fiatalok elvándorlása kapcsán várt magyarázatot, mire Kelemen és Orbán egyaránt rámutatott, hogy a fiatalok kivándorlása nem erdélyi vagy magyar specifikum, a keleti blokk, illetve Közép-Kelet Európa közelmúltja sok olyan hátrányt, főleg gazdaságit eredményezett, amelyek miatt jelenleg sokaknak szimpatikusabb egy Nyugat- vagy Észak-Európai ország – a gyors meggazdagodás reményében. Ám tény, hogy Románia jól halad azon az úton, amely oda vezet, hogy egy adott ponton már csak egy-kétszáz euró legyen a különbség a nyugati és romániai bérek között, annyi, amennyiért a fiataloknak nem éri majd meg elhagyni az országot, hiszen az egy kulturális környezet elhagyását is jelentené.

A közönség kérdésre a két meghívott értekezett Klaus Iohannis államfő esélyeiről a NATO főtitkári tisztségének megpályázásában is. „Én azt látom, hogy a román elnök keresi a helyét, hogy a fiatalember úgy érzi, hogy 10 év után még nem merítette ki az összes témát.

Idézet
De én ma nem látom, hogy hol lenne az ő helye”

– fejtette ki Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy rengeteg kérdést kapott már ebben a kampányidőszakban, de érdekes módon még soha senki nem kérdezte meg, hogy mi lesz ezután Klaus Iohannisszal, amikor már nem lesz államfő.

A téma kapcsán Orbán Balázs véleménye lényegretörő volt:

„Két jelölt van, egy holland, aki azzal a házal pár éve, hogy Magyarországot jó lenne térdre kényszeríteni, meg a román elnök. Úgyhogy mi a román elnököt támogatjuk”.

A beszélgetés végén arról is szó esett, hogy Erdélyben bármikor, 34 év után is lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a megszerzett jogokból visszavegyenek, hogy a közösségi életet ellehetetlenítsék. Kelemen Hunor rámutatott, hogy

az emberek veszélyérzete elmúlt, de a veszély nem, az AUR például határozottan veszélyt jelent a magyar közösségekre.

Kiemelte, hogy valószínűleg van, amit eddig jól, van, amit rosszul csinált az RMDSZ, de az tény, hogy lassan a fiataloknak is meg kell nyilvánulniuk e téren, hisz mind egy szavazat, mind a szerepvállalás a nyelvi, közösségi jogok megőrzésének kulcsa lehet.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek

Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek
2025. április 02., szerda

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus

Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus
2025. április 02., szerda

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen

Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen
2025. április 02., szerda

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal

Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal
2025. április 02., szerda

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot

Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot
2025. április 02., szerda

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét

Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét
2025. április 02., szerda

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt

Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt
2025. április 02., szerda

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel

Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel
2025. április 02., szerda

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából

Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából
2025. április 02., szerda

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica

Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica