Kedvezményt biztosítanak az önkormányzatok a leromlott állapotban lévő ingatlanjaikat felújító műemléképület-tulajdonosoknak, ám a segítség megtagadása esetén a jelenlegi ingatlanadó ötszörösét fizettetnék ki velük. Kolozsváron már jövőre életbe léptetik a szankciókat.
Ötszörös ingatlanadót fizethetnek majd azok a kolozsvári műemléképület-tulajdonosok, akik elmulasztják karban tartani tulajdonaikat. A kolozsvári tanács ugyanis szerdai ülésén elfogadta a leromlott épületek felújítására vonatkozó szabályzatot.
Horváth Anna alpolgármester tájékoztatása szerint azoknak az épülettulajdonosoknak, akik augusztus 15-éig felszólítást kapnak a polgármesteri hivataltól, hogy korszerűsíteniük kell ingatlanjaikat, november 30-áig el kell kezdeniük a felújítási folyamatot, ki kell váltaniuk az építkezési engedélyt. „Ellenkező esetben 2017 januárjától ötszörös adót kell fizetniük az adott épületre. Az építkezési engedély kiváltása után két év áll a tulajdonosok rendelkezésére, hogy a tényleges javítást elvégezzék. Ugyanúgy ötszörösére növekedhet a város belterületén lévő elhanyagolt telkek adója is, amennyiben a tulajdonosok az augusztus 15-éig kiküldött felszólítást követően nem takarítják ki az adott telket” – írta Facebook-oldalán az alpolgármester. Tájékoztatása szerint a műemlék épületeket korszerűsítő tulajdonosok ugyanakkor a felújítást követően adómentességet kérhetnek az önkormányzattól.
Horváth Anna lapunkhoz eljuttatott közleményében azzal indokolta a tanácsi döntést, hogy a kolozsvári homlokzatfelújítási program – amely adómentesség biztosításával szorgalmazta a történelmi belváros leromlott állagú épületeinek felújítását – nem hozta meg a várt eredményt. Ezért a városi tanács úgy döntött: él az új pénzügyi törvénykönyv nyújtotta lehetőségekkel, melyek lehetővé teszik, hogy 500 százalékos adóval szankcionálja azokat a tulajdonosokat, akik elmulasztják a leromlott állapotban lévő ingatlanjaik felújítását.
Temesváron is tervezik
Az ötszörös ingatlanadó kivetését tervezi a temesvári önkormányzat is azon műemléktulajdonosok esetében, akik nem hajlandók korszerűsíteni házaikat. A Digi24 tájékoztatása szerint a bánsági város vezetése 1,5 millió lejes pénzalapot különített el a Lloyd soron (Piaţa Victoriei) található műemlékek felújítására, erre a homlokzat-felújítási program keretében pályázhatnak az érintett lakosok. Amennyiben nem kívánnak élni az önkormányzat által biztosított kedvezménnyel, és nem újítják fel leromlott állapotban lévő tulajdonaikat, a jövőben a jelenlegi ingatlanadó ötszörösét fizethetik.
Dan Diaconu alpolgármester elmondta, hogy a program a homlokzatok, a tetőzet, a díszítőelemek felújítását, illetve az épületek statikai megerősítését is magában foglalja. Szakértők szerint egy műemlék épület felújításának költségei akár az 500 ezer eurót is elérhetik, így a most induló program keretösszege csupán pár ingatatlan felújítására elegendő. A Digi24-nek nyilatkozó Radu Radoslav építész arra hívta fel a figyelmet, hogy tekintettel arra, hogy az önkormányzat tíz, legtöbb húsz épületet korszerűsíthet évente, Temesváron ellenben több tucat műemlék szorul felújításra, nagyon szigorú prioritáslistát kell készíteni ezekről.
Folytatódhat a kolozsvári Főtér felújítása
Július 20-án ér véget a közvita a kolozsvári Főtér felújításáról, ezt követően kiírják a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre – jelentette be Emil Boc polgármester. Elmondta, a tervező cég a napokban mutatta be a Főtér felújításának következő lépését. A tervek szerint a tér nyugati oldalát, az Unió (Memorandumului) utca és az Egyetem utca közötti szakaszt teljesen lezárják a gépkocsiforgalom előtt, az itt kialakítandó sétálóövezet a tér szerves része lesz. Nagyobb terük nyílik így a teraszoknak is, mivel a jelenlegi taxisstandot átköltöztetik a tér keleti, Bánffy-palota előtti oldalára. Az elöljáró szerint a terv nem új keletű, még 2007-ből származik, aktualitását az adja, hogy most érkezett el a Főtér felújításának második szakasza.
Fel kell mérni az anyagi lehetőségeket
Ahhoz, hogy gyakorlatba lehessen ültetni a Kolozsváron elfogadott, Temesváron pedig tervezett többletadóról szóló tanácsi határozatot, előbb fel kell mérni a tulajdonosok anyagi helyzetét – értékelte a Krónikának az önkormányzati döntést Guttmann Szabolcs, az Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke. „Mindenfajta lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az emberek kötelességüknek érezzék a műemlék épületek karbantartását. Az azonban ködös és kérdéses számomra, hogy hogyan lehet ezt a döntést végrehajtani anélkül, hogy egy külön csapat ne azzal foglalkozna, hogy feltárja a lakók társadalmi helyzetét, a minimálnyugdíjból élőktől a tehetősebbekig” – mondta lapunknak a szakértő.
Kifejtette, attól, hogy valakire „rásóznak” egy műemléket, nem oldódnak meg a problémák, a gondok orvoslására akkor van esély, ha tisztában vagyunk az illető anyagi lehetőségeivel.
„Sajnos 26 év alatt csupán annyi történt, hogy átruháztuk a feladatot a közszféráról a magánszférára, és olyan törvényeket hoztunk, amelyeket nem tartunk be. Szerintem akkor fog működni a dolog, amikor az adókedvezmény és az adóemelés is működni fog. Azt láttuk, hogy az adókedvezmény túlzottan nem működött, mert amellett a tulajdonosok nem kaptak egyéb támogatást, de az az érzésem, hogy a mai Romániában az sem működik, ha nagyon komoly terheket sózunk rá a műemléképület-tulajdonosokra” – fejtette ki Guttmann Szabolcs.
Kevés a tehetős tulajdonos
Emlékeztetett, hogy a szocializmusban a legszegényebb réteg lakott a belvárosban, és 26 év alatt ez alig változott. A tőkeerős tulajdonosok aránya kevesebb ötven százaléknál, hívta fel a figyelmet. „Kellene egy csapat, amely felméri, hogy ez a helyzet mennyire valós, hogy házról házra tudjuk, hogyan lehet az épületeket felújítani. Ha a tulajdonos létminimum alatt él, annak törvényes módon közpénzből kell segítséget nyújtani a felújításhoz, a tehetősebbeknek viszont kötelessége felújítani az ingatlant, ha már azt választották, hogy a belvárosban akarnak lakni” – ecsetelte az építész.
Guttmann Szabolcs szerint a valódi kérdés az, hogy a tulajdonosok hány százaléka annyira tehetős, hogy „csak fel kell rázni álmából”, és megoldja a gondot. A szegényebbek számára azonban az igazi segítség ott kezdődne, ha a sok tulajdonossal rendelkező épületekre kidolgoznának egy használható tervet, a kivitelezéshez pedig szakmai felügyeletet biztosítanának, hogy a lakók ne maradjanak magukra. Azon épületek esetében, amelyek részben köztulajdonban vannak, előrelépés tapasztalható, vélte a szakértő, ugyanis az önkormányzat igyekszik magára vállalni a tervezési szakasz anyagi terheit.
Mint ismeretes, Kolozsváron év elején került a figyelem központjába a leromlott állagú műemlék épületek ügye, miután az önkormányzat a sürgősségi felügyelőség alkalmazottjainak segítségével leverette a belvárosi műemlékekről a meglazult díszítőelemeket, vakolatdarabokat, mivel indoklása szerint azok veszélyt jelentettek a járókelők testi épségére. A több hétig tartó akciót hatalmas szakmai és civil felháborodás kísérte, ennek híre az akkori művelődési miniszterhez is eljutott, aki a műemlékrombolás beszűntetésére és homlokzat-felújítási program kidolgozására szólította fel az önkormányzatot. A szakmai viták során elhangzott, a kolozsvári műemlékek felújítását leginkább az gátolja, hogy a legtöbb ingatlannak több tucat tulajdonosa van, ezek zöme pedig kispénzű nyugdíjas, akiknek nincs anyagi lehetősége a költséges munkálatokra.
Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.
Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.
Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.
A kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) automatizálási és számítástechnika kara két eseménnyel várja szombaton a középiskolás diákokat és szüleiket: matematika felvételi szimulálásával, valamint nyílt nappal.
Országos tüntetéssorozatot szervez május 9-én, este a Declic szervezet a szélsőségesek hatalomátvétele ellen. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon, Temesváron és Brassóban várják a résztvevőket.
Közös felhívást tettek közzé az államelnök-választás tárgyában a romániai magyar egyházak főpásztorai. Az egyházfők arra kérik a romániai magyar választópolgárokat, azt a jelöltet támogassák, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
szóljon hozzá!