2010. szeptember 15., 09:032010. szeptember 15., 09:03
Leszögezte: a gazdasági válság leküzdésének elengedhetetlen feltétele, hogy Románia véghezvigye az Unió strukturális alapjaiból finanszírozott beruházásokat, de mindez még kevés ahhoz, hogy az ország kilábaljon a recesszióból.
„Románia állam- és gazdaságstruktúrája van válságban, az ország bevételeinek csak 30 százaléka származik exportból, ebből pedig az következik, hogy a belső keresletet kellene elsősorban ösztönözni, mert ezen alapszik a gazdaság” – értékelte az igazgató.
Coşier álláspontja alátámasztására kifejtette: mivel az Unió strukturális alapjaiból támogatott beruházásokat utólag finanszírozzák, korábban elsősorban a kis- és középvállalkozások vettek fel hitelt, hogy gyorsabban be tudják fejezni a munkálatokat. Ezek azonban jelenleg nem kapnak kölcsönt, csak a tehetősebb üzletemberek, akik egy nagyvállalat helyett több kis- és középvállalkozást indítanak be. Így sokszor az uniós pályázati pénzek nem a megfelelő helyre kerülnek.
A gazdasági válság negatív következménye, hogy hitel nélkül a tervek gyakorlatba ültetése lényegesebben lassabban halad. Coşier szerint ugyanakkor mindennek pozitív következményei is vannak, a kis- és középvállalkozások így olyan beruházásokra pályáznak, amelyek a legjövedelmezőbbek és a lehető legrövidebb idő alatt megtérülnek, és nem kockáztatnak bizonytalan kimenetelű befektetéseket.
Az északnyugati fejlesztési ügynökség igazgatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós források lehívása is pénzbe kerül, hiszen az Unió a beruházások 85 százalékára ad pénzt, 13 százalékot Romániának kell kifizetnie. „Az ország államháztartási hiánya idén várhatóan 3,5 milliárd euró lesz, a strukturális alapok lehívásához azonban a költségvetésnek biztosítania kell az ország önrészét, ezzel együtt 3,8 milliárd euróra rúg az államháztartás hiánya” – mutatott rá az uniós támogatásokkal együtt járó pluszköltségekre Coşier.
Az igazgató ugyanakkor elmondta: a legtöbb pályázati kiírás esetén túligénylést regisztráltak, bőven rendelkeznek tartalékprojektekkel arra az esetre, ha a nyertes pályázók közül valaki anyagi vagy más okokból visszalépne.
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Az ünnepi hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet adományszámlájára érkezett felajánlások összege meghaladta a 250 millió forintot (mintegy 620 ezer euró) – tájékoztatta a segélyszervezet hétfőn közleményben az MTI-t.
Halálra gázolt egy gépkocsi vasárnap este egy 6 éves gyereket Szatmár megyében. A kisfiú szabálytalanul kelt át az úttesten Nagymadarászon.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.